NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Eger
Történetek
Syreon Kutató Intézet
Syreon Kutató Intézet
Polyphony
Netis Zrt.
Optimal Optik
BNPI, KNPI, KMNPI, MME, ELMŰ
Madárbarát vezetékek
Több évtizedes közös munka a kerecsensólyom védelméért
LIFE

Már harmadik ciklusát éli a kerecsensólyom védelméért indított LIFE projekt. A többszörös díjnyertes társulás 2006-ban indult, 2010-2014 között folytatódott, jelenleg a harmadik szakaszát éli. Az első két pályázatról bővebben Fidlóczky József projektvezetőt, Tóth Péter elektromos szakmai felügyelőt, Bagyura János MME partner-koordinátort és az ÉMÁSZ képviseletében Märcz Lászlót kérdeztük. A legutóbbi projektről készült beszámolónk itt olvasható. Mint konzorciumvezető, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3 millió eurót nyert a projekt megvalósítására 2010-2014 között, ami a négymilliós költség hetvenöt százaléka.

Egy napsütötte, tavaszi délelőttön nekivágunk a Füzesabonytól délre fekvő pusztaságnak azért, hogy a Kerecsensólyom LIFE projektben madárbaráttá átalakított vezetékeket szemügyre vehessük. A kerecsensólyom – amelytől nagy valószínűséggel mitológiai állatunkat, a turulmadarat is eredeztetjük – főként a síkvidéket kedveli, ahol előszeretettel fogyasztja legfőbb zsákmányát, az ürgét. A sztyep zóna lakója, elterjedési területe a bécsi síktól Kínáig tart. A kárpát-medencei állomány jelentős része, közel 200 pár Magyarországon él. Sajnos a múlt század elejére az egyedek száma erősen lecsökkent a vadászat, mérgezés és a mezőgazdasági vegyszerek túlzott mértékű használata miatt. Az 1970-es évekre a megmaradt tucatnyi pár elsősorban a középhegységekben költött. Mindezt Bagyura Jánostól tudjuk meg, akinek már negyven éve szívügye a „kerecsensólyom-kérdés”. – Az állami természetvédelemmel együttműködve mi, az MME szakemberei először egy kerecsenvédelmi munkacsoportot hoztunk létre, amelynek elsődleges célja a veszélyeztető tényezők feltárása és lehetőség szerint a megszüntetése. Már a LIFE előtt is pályáztunk a rendelkezésre álló hazai pályázati forrásra, amiből kisebb projekteket valósítottunk meg. 2000-ben nyíltak aztán meg az EU LIFE pályázati lehetőségek, akkorra már összeszokott csapatunk készen állt egy nagyobb beruházásra – meséli a nem kevés tapasztalattal rendelkező szakember.

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Fidlóczky József projektvezető, Bagyura János MME partner-koordinátor, az ÉMÁSZ képviseletében Märcz László és Tóth Péter elektromos szakmai felügyelő a terepbejáráson

2006-ban sikerült először a kerecsensólyom-védelemre egy nagyobb magyar-szlovák LIFE pályázatot nyerni, és még abban az évben meg is kezdték az első projektet, amely később Best of LIFE díjat is nyert. A rendelkezésre álló komolyabb összegből, fejlettebb technikával először volt kivitelezhető, hogy jeladókat szereljenek fel a madarakra, kövessék útjukat, és táplálékbázisukat megerősítsék, meséli Fidlóczky József, a projekt vezetője.

Ennek az időszaknak a másik nagy fejlesztése volt, hogy megterveztek egy új típusú költőládát az amúgy nem fészekrakó madaraknak. Mivel a szélsőséges időjárási viszonyok is kárt tehetnek a költésben, a ládát fedettre, két oldalról nyitottra tervezték. Ez a biztonságos költésen felül az országos monitoring-tevékenységet is jóval megkönnyítette.

A 2010-ben startoló második kerecsensólyom-projekt résztvevőinek célja az volt, hogy az előző sikeres éra eredményeit átadják külföldi kollégáknak is, ezért a konzorciumba a szlovákok mellett bevontak három, a kerecsensólyom elterjedési területében érintett szervezetet Bulgáriából, Romániából. Az eredmények igazolták a célok helyességét, mert a projekt indulásakor talált egyetlen költőpárral szemben a projekt végén öt, 2016-ban tizennégy, 2017-ben pedig 19 pár költött már Romániában.

<
>

Korszerűbb madárvédelmi eszközök a középfeszültségű vezetékek oszlopain

A második projekt újdonsága volt az időközben kifejlesztett korszerűbb madárvédelmi eszközök felszerelése a középfeszültségű vezetékek oszlopaira. A legnagyobb veszélyeztető tényező ugyanis – tudjuk meg Tóth Pétertől – a villanypóznákon megpihenő madarakat érő áramütés, amely akkor csapja meg őket, amikor éppen elrugaszkodnának. Induláskor a madár az oszlopon állva a szárnyával rövidre zárja az áramkört, és átvezeti saját magán a lakosságinál ezerszer nagyobb árammennyiséget. Megoldásként egyrészt az oszlopszigetelőkre szereltek fel védőburkolatot, másrészt egy szárnyterelő műanyag tárcsát rögzítettek a vezetékhez, amely lehetetlenné teszi, hogy madarak megérintsék a feszültséget okozó sodronyt. Közel ötszáz oszlopra áramütésmentes madárbarát fejszerkezet is került. A madárbarát vezetékek kialakítását az ÉMÁSZ-szal közösen végezték; Märcz László igazgatósági vezetőtől megtudjuk, hogy a projektek ideje alatt tizenötezer oszlopot láttak el madárvédelemmel a síkvidéken.

A több évtizedes kitartó munka meghozta gyümölcsét: több ezer ürge került vissza a projektnek köszönhetően a sztyeppére, több száz fészek került ki Magyarországon és a partner országokban, illetve a vezetékek biztonságosabbá tétele is nagyban kedvez nemzeti madarunknak, melyek a hegyekből ismét visszatértek szülőföldjükre, az Alföldre.

Erasmus+
Le a műanyaggal!
Győri diákok uniós projektben a nejloncsomagolás ellen
Baross Gábor Szakközépiskola
Győr
LIFE
Előzzük meg az erdőtüzeket!
Oktatási és képzési program Magyarországon
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága
Budapest
LIFE
Legelésre fel!
A hortobágyi legelőtavak ökológiai állapotának javítása
Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.
Hortobágy
LIFE
A Biodiverzitás Fővárosa
Uniós törekvés az önkormányzatok környezetvédelmi szemléletformálására
Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
Siófok
Visszahódítják a madarak királyait
LIFE
Visszahódítják a madarak királyait

Visszahódítják a madarak királyait
Sarród
LIFE
A Kiskunság kincse
Egyesül a kettévágott Böddi-szék
Kiskunsági Nemzeti Park
Böddi-szék

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat