Művészet, másokért

Uniós forrásból népszerűsíti a közösségi művészetet a Ludwig Múzeum

Elnyert összeg: 243 773 euró

A múzeumok falát áttörő, közösségekért alkotott művészet népszerűsítésére nyert a Creative Europe Program forrásaiból 244.000 eurót egy ír-német-spanyol-finn-brit-magyar összefogás részeként a Ludwig Múzeum. A CAPP ideje alatt, 2018-ig számos projekt szól majd európai közösségek problémáiról. Simon Andrea a Ludwigban beszélt stábunknak a public art kihívásairól.

Szólíts meg idős, demenciával küzdő liverpooliakat, kérd meg őket, hogy emlékezzenek vissza fiatalkoruk városára, és írják le minél részletesebben akkori lakhelyüket. Szedj össze motivált, empatikus művészeket is. Őket arra kérd, hogy helyezzék el virtuális térképen az emlékfoszlányokat, varázsolják valósággá makettben, rajzban, zenében, festményben a közös múltat. Az eredményt mutasd meg a város mostani lakóinak. Erre a receptre készült a CAPP projektben (Collaborative Arts Partnership Programme) is részes Liverpoolban a közelmúlt egyik legsikeresebb public art (közösségi művészet) projektje, amely tömegeket mozgatott meg, miközben az időskor problémáira is felhívta a figyelmet. Értük, a liverpooli idősekért és a város közösségéért született.

<
>

CAPP projekt: a közösségi művészetet népszerűsítik a partnerintézmények közreműködésével

Magyar példák is említhetők: a Gang csoport bérházak lakóival együtt épített kerteket, a Murál Morál csoport a murál painting, azaz a közösségi falfestés egyik hazai úttöröje, a Recycling Szövetség Agóra programja pedig városi közösségi tereket gondolt újra a lakók benvonásával, kertépítéssel, újrahasznosított bútorokkal. – Művész és majdani közönség, a közösség tagjai minden esetben egyenrangú alkotóként lépnek fel. Ami létrejön, hat, gyarapít. Ezek a legfőbb jellemzői a nálunk még kevéssé ismert közösségi művészetnek, amely Nyugat-Európában reneszánszát éli – foglalja össze ezeknek a projekteknek a lényegét Simon Andrea, a CAPP projekt koordinátora, a Ludwig Múzeum nemzetközi kapcsolatokért felelős osztályvezetője. Definíciója szerint a public art mindig egy közösségről szól, egy közösségért, tagjainak aktív részvételével jön létre. A hangsúly tehát nem a művész tettén van. Számít a befogadó véleménye.

CAPP projekt
Simon Andrea projektkoordinátor: a közösségi művészet Nyugat-Európában reneszánszát éli

Ezt a megközelítést hozza be a magyar képzőművészeti gyakorlatba is az ír-német-spanyol-finn-brit-magyar konzorciumban született CAPP projekt. A CAPP 2018-ig több fázisban népszerűsíti a public artot a partnerintézmények aktív közreműködésével. – Célunk a maghintés. Azoknak a művészeknek szeretnénk segíteni, akik nyitottak ebbe az irányba, esetleg már foglalkoznak közösségi művészettel. Intézményként fontos, hogy kiléphetünk megszokott múzeumi kereteink közül, és befogadás, bemutatás helyett inkubátorként, katalizátorként működhetünk. Falainkon kívül juthatunk el közönségünkhöz – mondja a CAPP legfőbb kihívásáról Simon Andrea.

CAPP projekt
„Intézményként fontos, hogy kiléphetünk megszokott múzeumi kereteink közül”

A projekt első évében, 2015-ben a műfaj iránt érzékenyítő workshopot szervezett a támogatásból a Ludwig és a Káva Kulturális Műhely nagy érdeklődés mellett, amelyet a közeljövőben egy nemzetközi workshop követ neves külföldi előadókkal. 2016 a rezidencia programok éve lesz: magyar művészek külföldi terepen, külföldiek nálunk foglalkoznak majd egy-egy közösség problémájával saját eszközeik segítségével. A programok témaköreit a fogadó partnerországok intézményei határozzák meg. 2017-ben aztán egy pályázati úton kiválasztott hazai művész a Ludwig Múzeum támogatásával meg is valósíthatja közösségi művészeti projektjét. Mindezzel párhuzamosan kutatás is zajlik majd minden országban az írek vezetésével, amely az alkotói folyamatokat elemzi. Az eredményt 2018-ban kiállításon mutatják be a Liverpooli Biennálén.

˄