NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
Csip-Csup Csodák Magánóvoda
Budapest, Kassa, Királyhelmec, Székelyudvarhely
A történet mesében
Történetek
MOME
mcule.com Kft
Csip-Csup Csodák Magánóvoda
Hungaro Lux Light Kft
Anthropolis Egyesület
Focusfox
Az egészséges család-óvoda kapcsolat

Erasmus+

A kölcsönös bizalmon alapuló, dimanikus szülő-óvoda kapcsolat megteremtéséért dolgoznak a CSEPP elnevezésű projektben; a kezdeményezést az Erasmus+ támogatja. Az egyik budapesti magánóvoda vezetésével, három Kárpát-medencei önkormányzati óvoda bevonásával kidolgozott módszer elősegíti a párbeszédet az óvodapedagógusok és szülők között, bizalmi légkört teremt a kisgyerekeknek, és jó hatással van a szakmai burnout megelőzésére. Fóris Marietta óvodapedagógus-családterapeutával, a Csip-Csup Csodák Magánóvoda vezetőjével beszélgettünk.

Senki nem ér rá, a szülők estig dolgoznak, úgy érzik, folyamatos késésben vannak, ezért félszavakban kommunikálnak a gyerekeiket érintő kérdésekben is. Az időhiány, a szokások, előítéletek miatt nem igazán tisztázottak az óvodai neveléssel kapcsolatos elvárások. A gyerekekért érkező szülők az esetek nagy részében csak annyit kérdeznek, hogy evett-e, ivott-e, aludt-e a gyerek, a távolságtartó hozzáállás miatt az óvodapedagógusok is nehezebben találnak utat a gyerekekhez. – Ezek a létfenntartáshoz szükséges kérdések, így nem derül ki belőlük, hogy mi a szülők tényleges elvárása a gyermekük nevelésével kapcsolatban – hangsúlyozza Fóris Marietta óvodapedagógus-családterapeuta, a budapesti Csip-Csup Csodák Magánóvoda alapító-vezetője. – Annak érdekében, hogy megismertessük velük az óvodai nevelés mikéntjét, be kell vonnunk a szülőket a folyamatba. Meg kell tudnunk határozni, mit várnak az emberek az óvoda intézményétől, és ezt az elvárást mi hogyan tudjuk kiszolgálni. Fontos tisztáznunk, hogy hol vannak a kompetenciahatárok, meddig tart a szülő szerepe az óvodában, és hol kezdődik az óvodapedagógusé a szülők családi életében. Ez a kettő ugyanis nagyon szorosan összefügg, és fontos következményekkel jár a gyerek személyiségfejlődésével kapcsolatban – magyarázza az óvodapedagógus, aki az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján elérkezettnek látta az időt, hogy megpályázza az Erasmus+ támogatását egy óvodai projekttel.

Fóris Marietta még 2016 őszén meghívást kapott egy hazai Erasmus+-projekt nyitó konferenciájára. Ez adta meg a kezdő lökést számára: ráébredt, hogy egy hasonló projektre nekik is szükségük van. Ezzel együtt, mint mondja, a kétely is eluralkodott rajta, kishitűen állt a pályázáshoz. Egy éven át járt a Tempus Közalapítvány pályázatíró tréningjeire, és nem adta fel. Nem is a pályázás ötlete, hanem saját témája nem hagyta nyugodni. Mindenképpen szeretett volna egy óvodák közötti kezdeményezést útjára indítani a szülő-gyerek, család-óvoda kapcsolat tematikájára fűzve. A Csip-Csup Csodák Magánóvoda vezetőjeként megszólította a projekthez kiszemelt partnereket a Kárpát-medencéből. – Négyen vagyunk a Csepp-projektben, én tudatosan magyar ajkú határon túli óvodákat kerestem a közös munkához. Az említett család-óvoda tematika feldolgozása mellett ugyanis kimondott célom volt az esélyegyenlőség, a felzárkóztatás, a hátrányos helyzetű óvodák megsegítése is, nemcsak financiálisan, hanem a közösen kidolgozott pedagógiai módszerek terjesztésével – mondja.


Egy székelyudvarhelyi, egy kassai, egy királyhelmeci önkormányzati, és a koordinátor pesti magánóvoda alkotja az Erasmus+ 85 ezer eurós támogatását élvező, két éves CSEPP-projektet.

Csip-Csup Csodák Magánóvoda
Fóris Marietta (középen) és a Csip-Csup Csodák Magánóvoda csapata

A 2019 augusztusában záruló közös munka elsődleges célja, hogy „behívja” a szülőket az óvodai nevelésbe, megteremtse azt a termékeny, bizalmi légkört, amelyben a gyerek, a szülő, és a pedagógus is jól érzi magát, megelőzze az óvodapedagógusok kiégését, és segítse az szülőket, nagyszülőket a kisgyerekkel kapcsolatos krízis – a leválás – feldolgozásában. 

Ahogy Fóris Marietta fogalmaz, amikor a gyerek először tartózkodik huzamosabb időn át az otthontól távol, egy számára idegen környezetben, az normatív krízist jelent a család számára: ez az első tényleges leválás, pszichológiai „köldökzsinórvágás”, hiszen nincs többé elérhető távolságban ott az anya. Akinek egyébként az is szorongást jelenthet, hogy mint szülőtárs, először mutatkozik meg, tehát először „vizsgázik” gyereknevelésből. A szülő szorongása rávetül a gyerekre is, ráadásul a kisgyerek elsősorban nem a verbális csatornán keresztül, hanem a metakommunikációs jelekből tájékozódik. A szülő óvodához való viszonyát az is befolyásolja, hogy annak idején milyen saját óvodai élményei voltak. Ha számára az óvodához eredendően rossz érzések, emlékképek társulnak, akkor tudat alatt a gyerekével kapcsolatban is azt érzi: elviszem a kicsit egy olyan helyre, ahová nem akarom. Fóris Marietta számára alapvetés, hogy a szülőkkel mindjárt az elején tisztázza, milyen óvodai élményeik voltak. A félelmek kimondása sokat segít az óvodáról alkotott kép pozitív irányba fordításán.

A projekt során a négy óvodához kapcsolódó szülők megismerkedhetnek a nevelési koncepcióval, láthatnak-kaphatnak olyan praktikákat, amelyek megsegítik az otthoni nevelés folyamatát, és a CSEPP élményalapú programjainak köszönhetően kialakul az támogató légkör, amelyben a szülők meg merik szólítani az óvó néniket az őket foglalkoztató gondokkal. Azaz – visszautalva a kiindulópontunkhoz – az evett-ivott-aludt alapkérdésein kívül átbeszélhetnek olyan, más, fontos témákat is, ami őket foglalkoztatja, csak nem mertek eddig szólni róla.

<
>

A CSEPP fontos aspektusa, hogy a kialakított bizalmas, együttműködő kapcsolati háló jó eséllyel akadályozza meg az óvodai dolgozókat érintő burnout-szindróma kialakulását. A pedagógusok kiégése a projektvezető szerint ugyanis nagyon jól megelőzhető az olyan munkahelyi légkör megteremtésével, amelyben érzik, hogy nem mókuskerékben őrlődnek, és hogy a munkájukat érintően folyamatos konstruktív párbeszédre van lehetőségük.

Az óvodák mind a négy városban megszervezik a projektben vállalt programokat, ezeken az érintetteken kívül részt vesznek majd a polgármesteri hivatalok, környékbeli óvodák, kapcsolódó szakmai szervezetek képviselői is. A partnerek a tapasztalataikat természetesen megosztják egymással, ezáltal tovább csiszolják a projektben népszerűsíteni kívánt módszereket. A projekt fontos moduljaként egyrészt a mese terápiás hatásával, másrészt az általuk kidolgozott családterápiás alapismeretekkel, a rendszerszemléletű gondolkodás alapelemeivel ismerkednek meg egy-egy ötnapos képzésen. A szakvégzettségű projektvezető szerint a családterápiás ismeretek azért is fontosak a pedagógusoknak, mert rendszerszemléletű megközelítésben sajátíthatják el, hogy a munkájuk során melyik szereplő hol helyezkedik el, szülőként ki milyen transzgenerációs jegyeket hordozhat, amely befolyásolhatja a gyermeknevelés mikéntjét. A projektvezető szerint amennyiben ezeket az ismereteket a pedagógusok elsajátítják, akkor – kellő önismerettel – egészen belsőséges, bizalmas és odaadó kapcsolatot tudnak majd kialakítani a családokkal, a gyerekek érdekében.

Erasmus+
Az Ormánságra nyitják Európát
Projektek a fenntartható fejlődésért
a helyi közösség bevonásával

VELOVE
Kémes
Erasmus+
Új idők új szele a cirkuszban
Cél a tanári kar szemléletváltását segítő továbbképzés
Baross Imre Artistaképző
Budapest
Erasmus+
Történetmeséléssel az önkép fejlesztéséért
Az Anthropolis Erasmus+ projektjei a tehetséggondozást és a személyiségfejlődést segítik
Anthropolis Egyesület
Budapest
Erasmus+
A hajléktalanság közös probléma
Uniós projektben keresik a kiutakat a közép-európai országok
BMSZKI - Kiutak a hajléktalanságból
Budapest
Erasmus+
Megéri helyben maradni
Uniós forrásból támogatott képzés faluálmodóknak
Virtuális falu program
Budapest
Erasmus+
Legyen újra trend cukrászdába járni!

Legyen újra trend cukrászdába járni!
Budapest

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat