Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

EduNet

Budapest

Inaktivitásból proaktivitás

A történet mesében

Hemingway fején találta a szöget az „elveszett generáció” kifejezéssel. Noha ő az első világháború nehézsorsú fiataljait nevezte így, a mai pályakezdőkre is áll a jelző. A húszas éveik elején járók többnyire optimista lelkülettel vetik bele magukat a lehetőségekkel teli Nagybetűs Életbe – illetve vetnék bele magukat, ha ismernék a céljaik eléréséhez vezető utakat. Az elindulás azonban ma nehezebb, mint valaha: legyen akár frissdiplomás, érettségizett vagy szakmunkás, országtól függetlenül ma sok európai fiatal számára jelent nehézséget a munkaerő piacra való belépés.

A probléma gyökere a 2008-as gazdasági válság, amit éppen a fiatal generáció szenvedett meg leginkább. Korábban is nagy volt a munkanélküliségi arány ebben a korosztályban, de ez a recesszió hatására tovább nőtt, és 2013-ra történelmi rekordot döntött: 23,5 százalékuk maradt állás nélkül, ami 5,7 millió fiatalt jelent (Eurostat, LFS). Az alacsony foglalkoztatottság nemcsak motiváció- és önbizalomhiányt idézett elő, de megingatta a generáció egész jövőképét is. Bár a válság mára csillapodott, szakemberek szerint több államban, pl. Spanyolországban egy egész nemzedék fog felnőni biztos, hosszú távú munkaviszony nélkül.

A gazdátlan nemzedék szerencsére nem maradt magára, több kezdeményezés is indult a fiatalok felkarolására, ezek egyike a Reaching the Lost Generation. A magyar kezdeményezésű megmozdulás koordinátora az EduNet Tananyag-fejlesztési Alapítvány, képviseletükben Gönczöl Enikővel és Kovács Anikó szakmai vezetővel beszélgettünk. A civil szervezet munkatársairól első látásra lerítt, hogy ízig-vérig pedagógusok és szívügyük, hogy célt találjanak a kallódó tízen- huszonévesek számára.

EduNet
Gönczöl Enikő és Kovács Anikó szakmai vezetővel beszélgettünk. Fotó: Muray Gábor

A projekt nagy múltú partnerségre tekint vissza. A közreműködők egy része már 2009 és 2011 között a német vezetéssel megvalósult Fit for business projektben is együtt dolgozott. Ezt követte a Common Goals – Common Ways című innovációtranszfer projekt 2012 és 2015 között, amelynek koordinátora már az Edunet Alapítvány volt, külföldi résztvevői pedig ugyanazok, akikkel most dolgozik együtt a szervezet. E skót – bajor – lengyel – magyar partnerség tagjai egy olyan, vállalkozási készségeket erősítő program létrehozásában működnek együtt, amely a nem dolgozó, s oktatásban sem részesülő 16-24 éves fiatalokra fókuszál. Az életpálya építésének támogatására azonban, preventív módon is jól használható olyan diákok körében, akik tanulmányaik végén járnak. A megcélzott készségekre ugyanis mindenkinek szüksége van a mai világban.

Fejlesztés közben a tréninganyagot többször tesztelik mind a négy partnerországban. Az eredeti vállalás országonként huszonnégy fiatal bevonása volt. Már most látszik azonban, hogy a kipróbálók száma messze felül fogja múlni ezt az értéket. A képzés három hónapon keresztül tart, heti két alkalommal foglalkoznak a résztvevők készségeinek fejlesztésével. A program egy „bemeneti méréssel” kezdődik, ezután különböző kompetenciákat vizsgálnak, formálnak a tréning során. Nagy figyelmet szentelnek például a rugalmasság-, és alkalmazkodó képesség, illetve a társas készségek alakítására. A tréninganyag véglegesítése után elektronikus formában felkerül majd az internetre, ahonnan bárki számára elérhetővé válik.

A képzést legalább nyolcszor próbálják ki, ezalatt összegyűjtik a tapasztalatokat, jó gyakorlatokat, és tréneri útmutatót készítenek belőlük. Kovács Anikó kiemeli a program utáni egy éves nyomon követési időszak fontosságát is. Bár sokan nem értik, miért lényeges a monitorozás, az EduNet célja, hogy bebizonyítsa: érdemes figyelni a fiatalok sorsának további alakulását. Annál is inkább, mert a németországi tapasztalatok szerint magasabb volt az elhelyezkedési, továbbtanulási arány a programban résztvevő fiataloknál.

A szakmai vezető hozzáfűzi, a most futó projektnek egyelőre nem az a lényege, hogy tömegekhez eljusson, elsőként inkább magukat a fiatalokat szeretnék elérni, ami nem egyszerű művelet, hiszen olyan emberekről van szó, akik kevéssé látnak maguk előtt ösztönző célokat. A szakértők szerint a Reaching the Lost Generation közvetlen célja a tréninganyag megalkotása és tesztelése; 2017-ben, a projekt zárása után már tervezik a módszer széleskörű, európai szintű terjesztését is.