Vissza

NYERŐMAGYAROK.eu - Az ember a siker mögött

 Nyitólap  Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 

Hagyományok Háza

Budapest

A kisebbségek hangjai az Unióban

A 2001-ben alakult Hagyományok Háza nemzeti intézmény: feladata a Kárpát-medencei néphagyomány megőrzése, éltetése és továbbörökítése. Az intézmény négy pillérjét a Magyar Állami Népi Együttes, a Népművészeti Módszertani Műhely, Folklórdokumentációs Központ és Archívum, valamint az első három munkáját szervező, segítő és népszerűsítő Szervezési és Kommunikációs Főosztály alkotja. Utóbbi tevékenysége 2017 januárjától tovább-bővült: egyrészt életre hívták a határon túli hálózatot, másrészt alapítottak egy nemzetközi csoportot is a magyar néphagyomány és a Hagyományok Háza külföldi népszerűsítésére. – Ez tette lehetővé, hogy a kommunikációs főosztály munkatársai 2017-től részt vehettek nemzetközi showcase találkozókon, fesztiválokon, így a lengyelországi WOMEX-en is. A lengyelországi kapcsolatoknak köszönhetően indulhatott el az a partnerségi kapcsolat is, amely az intézmény első uniós pályázatát lehetővé tette – mondja Tucsni Anna szervezési osztályvezető.

– Lengyelországban szólított meg minket az a szlovén partnerünk, aki végül a mostani pályázatunk fő koordinátora lett, hogy vegyünk részt egy projektben – veszi át a szót Kalina Veronika, a Hagyományok Háza kulturális szervezője. – Számunkra már csak azért is érdekes és izgalmas kihívás volt részt venni a pályázatban, mert a pályázó civilszervezetek (a szlovén, a lengyel és az olasz partner) mellett a magyar tag az egyetlen állami intézmény.

Hagyományok Háza
Tucsni Anna és Kalina Veronika a frissen felújított Hagyományok Háza épületénél

A Voices of Minorities – Kisebbségek Hangjai című pályázattal nyertek; a projektben olyan zenekarokat cserélnek ki egymás között, amelyek valamilyen szinten kisebbségi zenét is játszanak, vagy fuzionálják azt más stílusokkal, az ország népzenéjével. A projekt célja, hogy kiemelje azt a gyakran alulbecsült, sőt figyelmen kívül hagyott, ám nagyon is elemi hatást, amit az etnikai kisebbségek gyakorolnak az európai társadalmakra. A Kisebbségek Hangjai című koncertsorozat központi elgondolása olyan zenészek és együttesek bemutatása a négy együttműködő partner rendezvényein, amelyeknek a zenéje etnikai kisebbségek hatásait tükrözi. A következő évben négy fesztivál szerveződik a négy országban. Mint azt Kalina Veronika elmondja, az elgondolás az, hogy az adott ország fesztiváljára a másik országok által ajánlott zenekarok műsorából kell összeállítani egy-egy izgalmas programtervet. A zenekarok kicserélése egy online felületen zajlik: a kiajánlott portfóliók alapján a pályázók választhatnak a szóló formációkból, kisebb-nagyobb zenekarokból.

A Hagyományok Háza öt zenekart dobott a közös kalapba aktuális nemzetközi zenei portfóliójából: a csángó zenét játszó Tázlót és a Csángállót, a délszláv vonulatot képviselő Babrát, az autentikus cigány zenét játszó EtnoRomot, és Guessous Majda Mária marokkói-magyar formációját. – Olyan zenekarokat ajánlottunk a projektbe, amelyek Magyarországon élő kisebbségek zenéjét vagy más országokban élő magyar kisebbség zenéjét képviselik. Az öt említett együttesen kívül van még két meghívott előadónk, az egyik Lakatos Mónika Romanimo szóló cigányzenei produkciója és a Fanfara Complexa, amely szintén a csángó vonulatot képviseli – sorolja Kalina Veronika.

A Babra, a Csángálló, az EtnoRom, a Fanfara Complexa, Lakatos Mónika, Guessous Majda Mária és a Tázló.

A projektnek köszönhetően létrejött Voices of Minorities fesztivál a Fonó Budai Zeneház által rendezett Budapest Folk Festbe csatlakozik be majd 2019 tavaszán. A Fonóval a Hagyományok Háza eleve szoros kapcsolatot ápol, és már korábban is felvetődött, hogy a Folk Festet a Hagyományok Háza csatlakozásával lenne érdemes bővíteni. A projekt adta meg most azt a lökést, amellyel ez az együttműködés tényleg létre tud jönni. A Corvin téri, gyönyörűen felújított Hagyományok Háza is helyszíne lesz majd a fesztiválnak Várkert Bazár mellett, ahol a Folk Fest java zajlik. A Kisebbségek Hangjai Magyarországról vándorol majd tovább 2019 folyamán Gentbe, Pisa környékére, hogy végül Ljubljanában záródjon a sorozat.

Hagyományok Háza
Projektindító csoportkép Ljubljanában

– A projektindítót 2018-ban Ljubljanában tartottuk. A nyitó beszélgetésen mindenki megfogalmazta, hogy mi az, ami számára fontos a kisebbségi zene kiválasztásakor. Mivel a többi országban messze nem annyira fejlett a népzenekutatás, mint Magyarországon - hiszen itthon nagyon jól definiált az autentikus népzene és a hagyományőrzés fogalma, és viszonylag egyetértés van annak tekintetében is, hogy mely zenekarokat tekintjük revivalnek vagy éppen világzenét játszónak -, azt találtuk ki, hogy olyan zenekarokat hívunk majd Magyarországra, amelyek ha a mi fogalmaink szerint nem is autentikusak, de például a hangszereik annak tekinthetők – mondja Tucsni Anna, aki nagy reményekkel tekint az intézmény első közvetlen brüsszeli projektszereplésére. Ha a tapasztalataik jók lesznek, a jövőben majd egyre több pályázatban részt vennének az intézménnyel.


Egy nyelvet beszélnek
Igazi hősök a piros orr mögött
Magyar zsonglőrök az élvonalban
Színház digitális bennszülötteknek
Nívós klubok ha összefognak
Miskolci filmfesztivál: európai rangra emelve
Artcycling: újrahasznosítás művészi fokon
Üzenet a hajókonténerből
Élen táncolnak
Számít a saját történelmed!
Helyzetbe hozzák a művészeket
Fenntartható múzeumügy
Teret nyer a rövidfilm
Valós érték a mozivásznon
A zongora Európája
Együtt a városfejlesztésért
Az ukrán dalkincs újra felfedezése
Európa, ahogy a nők látják
Művészettel a szemét ellen
Az önkifejezés felszabadít
Izgalmas sci-fi műfordítások
Nyert a For Real
A magyar animáció Európa térképén
Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat