Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Budapest

A pannon gyepek védelmében

A történet mesében

Anélkül, hogy elmerülnénk a gyep terminológiájában, érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon az élőhelyi adottságoknak megfelelően mintegy tucatnyi különféle gyeptípust különböztetnek meg. Típustól függően változhat a fenntartásukhoz szükséges kezelési mód, ezeket fogja össze az egész országra kiterjedő GRASSLAND-HU-projekt.

– Ezen az éghajlati övön a gyepek – egy-két esetet kivéve – másodlagos élőhelyek, ami azt jelenti, hogy ha magukra hagyjuk őket, akkor beerdősülnek – magyarázza Prommer Mátyás szakmai koordinátor, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. természetvédelmi referense. – A kelet-európai sztyeppzóna, néhány kisebb, Ausztriában és Csehországban található területtől eltekintve, itt éri el a legnyugatabbi elterjedését, így Magyarország ad otthont az eurázsiai sztyeppek utolsó nagy tömbjének az Európai Unión belül, amelyben a tipikus kelet-európai és esetenként ázsiai sztyeppfajok megtalálhatóak. Az unión belül tehát Magyarország a letéteményese annak, hogy ezek az élőhelyek megmaradjanak – hangsúlyozza a projekt szakmai vezetője. A sztyeppékre jellemző füves élőhelyek mellett a más típusú, jellemzően a hegyvidéken és ártereken található gyepek is jelentős természetvédelmi értékkel bírnak, amelynek megőrzését szintén célul tűzte ki a projekt.  

Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Prommer Mátyás, a projekt szakmai koordinátora

Ezeket a területeket az ember megjelenése előtt a nagy testű legelő állatok, majd a háziállatok és az emberi tevékenységek (például a kaszálás vagy az erdők megnyitása) tartották fenn. Sajnos kevesen tudják, de a mérsékelt övi gyepek legalább annyira veszélyeztetett élőhelyek, mint a trópusi esőerdők. Ez elsőre meglepően hangzik, de éppen azért, mert az erdővel szemben a gyepes területek könnyebben és jobban hasznosíthatók (például mezőgazdasági művelésre, vagy egyszerűen úgy tekintenek rájuk, hogy az csak „fű”, amelyen miért is ne lehetne ipari parkot, lakóövezetet, sportpályákat létesíteni), a védelmükért is többet kell tenni. 

A GRASSLAND-HU éppen ezért jött létre. Elsődleges célként a projekt tagjai azt fogalmazták meg, hogy elkészítenek egy átfogó, komplex gyepvédelmi stratégiai szakmai anyagot, amely egyrészt természetvédelmi szempontból, másrészt gazdasági-társadalmi szempontból dolgozza fel a problémát. Mint azt Prommer Mátyás elmondja, a cél csak akkor kivitelezhető, ha a gyepekkel kapcsolatban kialakítható egy olyan társadalmi konszenzus, amellyel kapcsolatban minden szereplő egyetért. Erre a szakmai stratégiai anyagra azért van nagy szükség, mert a jövőben ezzel minden, a gyepekkel kapcsolatos intézkedési terv, szabályozás, támogatási rendszer szakmailag vizsgálható és megalapozható lesz.

Fotó: Prommer Mátyás

A fenti fő cél mellett természetesen konkrét természetvédelmi beavatkozások is részét képezik a projektnek (cserje és inváziós fajok irtása, legeltetés, víztáblamegtartás, vízháztartás stabilizálása, csatornák betemetése, gyepekhez kötődő fajok gyakorlati védelme). Végül, de nem utolsó sorban a kommunikáció is fontos része a GRASSLAND-HU-nak. – A kommunikációnk három célcsoportját emelném ki – mondja Prommer Mátyás –, a gazdálkodókat, a természetvédelmi szakembereket és az uniós – azon belül a magyar – állampolgárokat. Mintafarmokat hozunk létre majd; olyan gazdákat szeretnénk fejlesztésekkel támogatni, akik az általuk kezelt gyepeket természetvédelmi szempontból kívánatos módon kezelik, és ezt pozitív példaként be is tudják mutatni más gazdáknak és a nagyközönségnek. Különösen fontos számunkra, hogy a gazdák ne akadályozó tényezőként, hanem lehetőségként tekintsenek a természetvédelemre. A természetvédelmi szakembereket szakmai programokkal, farmlátogatásokkal és konferenciákkal kívánjuk megszólítani – zárja szavait a projekt szakmai vezetője.