NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
Herman Ottó Intézet
Budapest
A történet hangban
A történet mesében
Történetek
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
R-Fire Kft.
WWF Magyarország Natura 2000
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
NÉBIH
Lábnyom a jövőnek
Cél az energiafelhasználás optimalizálása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése
LIFE

Szervezetek karbonlábnyomának kiszámítására és a számítási módszertan hazai bevezetésére nyert 92 387 euró közvetlen brüsszeli forrást a Herman Ottó Intézet. A Clim’Foot Projektben partnerként résztvevő intézmény az egyetlen sikeres magyar pályázó a LIFE Éghajlat-politika alprogramban. Dr. Béres András főigazgató-helyettessel klímaváltozásról, fenntarthatóságról és szemléletformálásról beszélgettünk.

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” – tartja a bölcs mondás, amit nap mint nap, minden felesleges energiafelhasználáskor illene elismételni. Legtöbbször nem gondolunk bele, hogy a néhány napos kenyér kidobása, vagy az elektromos készülékek állandó energiafogyasztása mekkora csapás a természetnek és saját magunknak is. Az energiafelhasználással ugyanis üvegházhatású gázokat termelünk, amik a légkörbe kerülve emelik annak széndioxid szintjét. Innen már egyenes út vezet a klímaváltozáshoz, felmelegedéshez.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának összértéke adja meg a karbonlábnyomot. A Bilan-Carbon-terminológiát francia szakemberek fejlesztették ki személyekre, szervezetekre egyaránt, azzal a nem titkolt céllal, hogy a karbonlábnyom-számítás hatására a cégek csökkenteni fogják energiafelhasználásukat. Módszerüknek köszönhetően 2012 óta minden ötszáz fő feletti francia nagyvállaltnál kötelező meghatározni a szervezet karbonlábnyomát.

Herman Ottó Intézet
A Herman Ottó Intézet célul tűzte ki a társadalom minél átfogóbb tájékoztatását

Hazánkban még nem alakultak ki egységes, széles körben elterjedt válaszok a klímaváltozás kihívására. Akad azért néhány korai fecske, egyik ilyen a Herman Ottó Intézet (HOI), ahol célul tűzték ki a társadalom minél átfogóbb tájékoztatását, felkészítését a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira. És tevékenységük során nemcsak tudományos fellegekben járnak, hanem gyakorlati példákkal is próbálják közel hozni a környezettudatos életmódot a lakossághoz, hangsúlyozva az összefogás és a közös cselekvés fontosságát. Érkezésünkkor éppen egy helyi rendezvényre készülődnek, ahol a lakossági zöldhulladék komposztálás „know-how”-ját mutatják majd be a budafokiaknak; nem mindegy ugyanis, hogyan kezeljük a komposztálóba kerülő zöldhulladékot.

Dr. Béres András főigazgató-helyettes elmondja, volt már más éghajlatváltozással kapcsolatos programjuk is; a Clim’Foot projektbe az ADEME vonta be őket. A francia konzorciumvezető kezdetben a francia karbonlábnyom mérési módszer mintaszerű terjesztését szorgalmazta, később aztán egy, egész Európát érintő klímapolitikai csomag kidolgozását is belevették a célkitűzésekbe. A 2015-ben kezdődött három éves projekt időtartama alatt öt partnerintézmény vesz részt a Clim’Foot programban.

Herman Ottó Intézet
Dr. Béres András: a cégek éghajlatvédelem iránti elkötelezettségét szeretnénk javítani

– Minden országban más és más mértékű a környezetvédelem, a környezettudatosság, ezért a kialakuló karbonlábnyom nagysága is különböző. Mi a HOI-nál a francia módszertan mintaszerű alkalmazását, specializálását vállaltuk a projektben, de alapvetően a cégek kompetenciakészségét és az éghajlatvédelem iránti elkötelezettségét szeretnénk javítani – foglalja össze a prioritásokat dr. Béres András.

Első lépésként kétszázötven szervezetet próbálnak bevonni a karbonlábnyom- számításba; Magyarországon a KÖVET Egyesülettel együttműködve tizennyolc állami és ugyanennyi piaci, a programban önkéntesen résztvevő szereplőt választottak ki: az ő karbonlábnyom meghatározásukat fogja mentorálni a HOI. A listára olyan intézmények kerültek, akik maguk is környezettudatosan gondolkoznak, és látják a módszer távlati hasznát.

<
>

Dr. Béres András szerint fontos, hogy a cégek lássák: ha most elvégzik a karbonlábnyom meghatározást, a későbbiekben előnyük származik piaci szinten is; a kapott adatok alapján ugyanis kiderül, milyen területen lehet az adott vállalat energiafelhasználását optimalizálni, s ez hosszú távon a karbonlábnyom csökkenéséhez fog vezetni. A projekt során tíz karbonlábnyom csökkentési mintaprogramot terveznek elindítani Magyarországon.

Az igazgató biztos benne, hogy a projektnek hamar híre megy, és lehetséges az emberek szemléletformálása. „Nehéz az embereket megvédeni önmaguktól”, említi dr. Béres András; épp ezért jó példa egy ilyen program: képes az egyén, a vállalat, vagy közintézmény szintjén is rámutatni, hogyan lehet megőrizni földi lakhelyünket a következő nemzedékeknek.

LIFE
A puszta albérlője
A kék vércse védelme a Kárpát-medencében
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Budapest / Bükk vidéke / Körös-Maros vidéke
LIFE
Vizet az erdőnek!
A talajvízszint csökkenés fékezése a somogyi Kaszón
Kaszó Zrt.
Kaszó
LIFE
Megmenekült a pásztói legelő
Újraéledő sztyeppe a Nagykunság szívében
Nimfea Természetvédelmi Egyesület
Túrkeve
LIFE
A szárazgyepek védelmében
Természetvédelem, -megőrzés és -helyreállítás kilenc közép-magyarországi területen
Duna-Ipoly Nemzeti Park – Gödöllő
Gödöllő
Horizon 2020
Nemzetközi szakértői hálózat a jövő boraiért
Minden a szőlőben dől el
WINETWORK
Eger
LIFE
Legyünk újra sasbarát ország!
Az MME több mint negyven éve küzd a nagymadarak védelméért
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Budapest

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat