NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
HM Védelemgazdasági Hivatal – Győrszentiván
Győrszentiván
A történet hangban
A történet mesében
Történetek
Syreon Kutató Intézet
Syreon Kutató Intézet
Polyphony
Netis Zrt.
Optimal Optik
BNPI, KNPI, KMNPI, MME, ELMŰ
Környezetvédő hadgyakorlatok
A kisalföldi meszes homokpuszta katonai területeinek helyreállítása
LIFE

Az utóbbi évtizedben Magyarország sokat tett a katonai használatú területek természeti értékeinek megőrzéséért. Ennek egyik sikertörténete a 2010-2015 között zajlott Kisalföldi Homokpuszta projekt, amely során a meszes homokpuszta élőhelyeinek és fajainak fenntartásán dolgoztak a konzorciumi tagok. Mindezt a LIFE Program támogatásból, 1 279 757 euróból finanszírozták.

Távolról talán kietlen vidéknek tűnik a győrszentiváni katonai lőtér, a futóhomok mozgásával alakuló pusztaságról könnyen feltételezzük, hogy csak honvédelmi szempontból fontos terület. Pedig ez az élőhely rengeteg állat- és növényfajnak ad háborítatlan otthont: gyurgyalagok vertek tanyát a homokbuckák apró mélyedéseiben, a kissé nedves pocsolyák mellett ezerszínű pillangósereg sütkérezik. Kissé távolabbra nézve pusztai tölgyerdő foltok zöldellenek, de tavasszal ezerszám virágzik a tavaszi hérics, a fekete kökörcsin, a vitézkosbor és az agárkosbor is.

A lőtér ma a Magyar Honvédség egyetlen nyugat-dunántúli lőtere, még az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege kezdte használni ágyúlőtérként. A történelem forgatókönyve aztán a szovjet fegyvereseket vezényelte a tájra. Ők nem kímélték a természetet: földsáncokat, lőárkokat építettek a homokpusztán, rendszeresen égettek, amitől a természetes növényzet helyenként jelentős mértékben sérült.

HM Védelemgazdasági Hivatal – GyőrszentivánTerepszemlén a győrszentiváni lőtéren – az élőhely rengeteg állat- és növényfajnak ad háborítatlan otthont

Ám mégis, a katonai igénybevétel – mivel a területet elzárta a nyilvánosság elől – megőrizte természeti értékeinket. A környező területekkel szemben, ahol a beépítés és a mezőgazdasági művelés következtében a természetes növénytakaró megsemmisült, a lőtéren ma is nagyrészt természetes élőhelyeket találunk. Napjainkban az igazi veszélyforrást az élőhelyre a kirándulók, környékbeli lakosok jelentik, például az illegális hulladéklerakással vagy a terepmotorozással.

A győrszentiváni lankákon a három projektvezető, Vécsei Attila, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalból, Szőke Péter, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. területgazdálkodási igazgatója, és Takács Gábor, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakreferense kalauzol minket. A szakemberek között nagy az összhang, véleményük szerint ez a sikeres projekt kulcsa. – A legmagasabb, hetvenöt százalékos támogatást kaptuk meg; konzorciumunkban a Honvédelmi Minisztérium vállalta a koordinációs szerepet. Mi, a Budapesti Erdőgazdaságnál a konkrét természetmegőrzési feladatokkal, invazív növényirtással, gyeprekonstrukcióval, a holt szerves anyagok eltávolításával és legeltetéssel, műszaki tervezéssel, hatósági engedélyek beszerzésével, közbeszerzéssel, a szovjet haderő által felépített objektumok lebontásával és a felhalmozódott hétezer köbméter hulladék eltávolításával, továbbá a projektterület körbekerítésével és lezárásával foglalkoztunk – meséli Szőke Péter.

HM Védelemgazdasági Hivatal – Győrszentiván
A három projektvezető: Vécsei Attila, Szőke Péter és Takács Gábor a győrszentiváni lankákon

Egy kisebb homokbucka tetejére érve Takács Gábor a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelméért végzett munkáról kezd beszélni: – Sajnos a területen több özönfaj is megtelepedett, részben szándékosan (pl. akác), részben spontán (pl. selyemkóró), amelyek agresszív terjedésükkel átalakítják a homoki gyepeket és az őshonos euro-szibériai tölgyeseket. A projekt keretében elsősorban a meglévő gyepek megőrzésére és állapotának javítására koncentráltunk, így három év alatt közel háromszáz hektáros, összefüggő, őshonos facsoportokkal tagolt homoki gyep jött létre. Az özönnövényeket a teljes területen sikerült eltávolítani, vagy borításukat a kezelhetőség mértékére lecsökkenteni. Az illegális hulladéklerakók, betonfelületek felszámolása után közel tizenhat hektáron végeztünk helyben gyűjtött fűmaggal gyepesítést. Az elvégzett munka egy hosszú folyamat kezdete, a következő években extenzív legeltetéssel, kisebb beavatkozásokkal kell segítenünk a megindult természetes regenerációs folyamatokat. A projektnek nem képezte részét a beékelődő üzemtervezett erdők átalakítása, ez sokkal hosszabb, akár húsz-harmincéves folyamat lesz, melyet az erdőgazdaság a gazdálkodás keretei között is biztosítani tud.

Bejárva a lőteret, legelésző szürkemarhákat is látunk. A projektvezetők elmagyarázzák, a legeltetés is fontos része a munkájuknak. A homoki gyepek „karbantartására” leginkább a szürkemarhák alkalmasak, amelyek könnyen viselik az időjárási nehézségeket, és legelésükkel visszaszoríthatók a kedvezőtlen gyomfajok és a siskanád. A legeltetés tervezésekor kulcsfontosságú a pihentetés, illetve a túllegeltetés elkerülése, amely káros folyamatokat indíthat be. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján a területnek mintegy 60%-a legeltethető egy-egy szezonban, évente 20%-a változó helyszínnel pihentetésre kerül, míg 20%-a soha nem kerül legeltetésre.

<
>

A Kisalföld LIFE projektet nem titokban végezték, számos lakossági fórumot és konferenciát szerveztek, amiket tapasztalatcserére és a helyiek tájékoztatására használtak. A helyi terepmotoros egyesület bevonásával készítettek egy tájékoztatató anyagot a felelős terepmotorozásról, sőt, az együttműködés eredményeképpen akár egy alternatív motoros útvonal kijelölése is megtörténhet a közel jövőben.

Bár a projekt 2016 februárjában lezárult, most az ún. After LIFE időszakot éli, ami ötéves periódus az eredmények fenntartására. A szakértők elmondják, olyan kezelési rendet igyekeznek kialakítani, ami költséghatékony, illetve lehetőség szerint plusz források bevonása nélküli extenzív használattal biztosítja az elért eredmények fenntartását és a természeti értékek megőrzését.

A sikerek magukért beszélnek: visszaállt az ősi rend a homokvidéken, és ma már a honvédség is sokkal környezettudatosabb módon folytatja gyakorlatait a győrszentiváni lőtéren.

 


Korábbi riportunkból:

A katonai és természetvédelmi tevékenységek összehangolásáért a LIFE+ alapból nyert 1 591 442 euró közvetlen brüsszeli támogatást a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal és partnerszervezetei: a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. (Verga), az Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. Az MH Bakony Harckiképző Központ várpalotai lő- és gyakorlóterének természeti értékei megőrzéséért 2009 és 2014 között folytatott munka nyomán a terület a Natura 2000 hálózat részévé válhatott.
Minderről bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat