Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Magyarkanizsa Önkormányzata

Magyarkanizsa

Magyarkanizsa: helyben érvényesülni

Magyarországon és az Európai Unió tagállamaiban pályázatok egész tárháza kínálja nekünk a jobbnál jobb lehetőségeket. Más a helyzet azonban a csatlakozásra váró, úgynevezett harmadik országokban, ahol egyelőre a források egy bizonyos része érhető csak el a pályázók számára. Aki a szűkebb alternatívák ellenére mégis pályázni próbál, annak kellő önbizalommal és jó nemzetközi kapcsolati hálóval kell rendelkeznie. És nem utolsósorban, meg kell tanulnia jól sáfárkodni mindazzal, amije van.

A Magyarkanizsán működő Tisza Menti Információs Fejlesztési Központnak mindezt sikerült elérnie. Az intézmény a magyarkanizsai önkormányzatból nőtte ki magát, amely 2005 környékén felismerte: a probléma nem feltétlen az, hogy kevés a Szerbiának megpályázható közvetlen felhívás, hanem, hogy mialatt hónapokat töltenek pályázati lehetőségekre várva, nincs egy állandó csapat, amely készen állna a kiírások menedzselésére. Ezért az önkormányzat megalapította saját szervezetét, ahol a szakemberek is folyamatos képzésben részesülhetnek, és irányíthatják az önkormányzati projekteket.

Működésük tíz éve nem múlt el nyomtalanul: mivel az önkormányzat ki tudott lépni a nemzetközi piacra, minden évben nyertek EU-s pályázatot.

Magyarkanizsa Önkormányzata
Fejsztámer Róbert polgármesterrel a Magyar Fejlesztési Központban beszélgettünk

– A közvetlen brüsszeli támogatásokban a kultúra, művelődés és testvérvárosi kapcsolatok témakörökben tudunk pályázni. Ugyan ezekből nem tudunk gazdaságot fejleszteni, de a létrejövő kapcsolatokon keresztül már van esély a további érvényesülésre – mondja Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere. Interjúnkra épp egy magyarországi testvérvárosi körutazásból érkezik, de a városnak az egész Kárpát-medencében vannak kapcsolatai. Többségében magyar lakta településeket választottak, így nincs nyelvi akadály és egyszerűbb a közös munka. A polgármester hozzáteszi, a problémáik is hasonlók: mindenki küszködik a kisebbségi lét és az anyanyelv megőrzésével.

Nyertes Europe for Citizens pályázataik is ezeket a témákat célozzák. Legutóbbi 2013 és 2014 között zajlott, Magyarkanizsán kívül részt vett benne három magyarországi, egy szlovákiai és egy erdélyi város. A programsorozatot nyári ifjúsági táborral kezdték, majd városnapi rendezvényeket tartottak a testvérvárosi kapcsolatok jegyében. A városvezetők négy szakmai tanácskozáson a fiatalok pályaválasztásáról, munkalehetőségeiről, kül- és belföldi érvényesüléséről értekeztek. Nagy gond ugyanis, hogy a határon túli magyar fiatalok szinte kivétel nélkül külföldön képzelik el az életüket.

Magyarkanizsa Önkormányzata
A polgármester büszke a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ eredményeire

Fejsztámer Róbert egyrészt megélhetési kérdésnek, másrészt viszont divathullámnak tartja a jelenséget, de amíg az le nem cseng, addig sajnos rengeteg fiatal fog elvándorolni a magyarlakta területekről. – Mivel nincs elég érintkezésük a többségi nyelvvel, csökken a boldogulási esélyük. Így inkább gazdasági okokra hivatkozva elmennek – Magyarország kikerülésével – Nyugat-Európába, és mindent felégetnek maguk mögött.

A polgármester évek óta keresi az üzenetet, amivel itt tarthatná a következő generációt. Konkrét megoldás még nincs, ám, ha az elvándorlás valóban divathullám, egyszer véget fog érni. Mindenesetre a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ munkássága egy olyan pozitív példa, amit határon innen és túl is érdemes továbbkövetni.