Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar

Miskolc

Robotot a bányába!

A történet mesében

Az UNEXMIN projekt története sok évre nyúlik vissza, lényegében 2008-ban kezdődött, a kínaiak ritkaföldfém embargójával. Addig ugyanis Kína szolgáltatta az egész világon ezeket a nyersanyagokat, kilenc évvel ezelőtt azonban úgy döntött a vezetés, hogy limitálja a kivitelt. Az árak az egekbe szöktek, az export lecsökkent. Két esélye maradt így a Kínával kereskedő Európának: vagy a külföldi cégeket telepíti be, és a Kínában gyártott kész terméket viszi be a kontinensre, vagy más, eddig még kiaknázatlan lehetőségek után néz.

Ez utóbbi hatására adta ki az EU a Critical Row Materials-t, vagyis a Kritikus nyersanyag riportot, melyben azokat az anyagokat listázzák, amelyek veszélyeztetettek, illetve elérhetőek lennének akár az unió határain belül. Most húsz tételes a jelentés, azonban folyamatosan bővül az anyagok száma. A még hasznosítható elemek kiszűrése, megtalálása nem kis feladat, hiszen a klasszikusan ismert lelőhelyeket a középkorban és az elmúlt évszázadokban már kitermelték, Európa bányáinak tetemes része, egészen pontosan harmincezer tárna áll ma bezárva, vízzel elárasztva.

Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi KarAz elárasztott bányák kulcsfontosságú problémájára ad frappáns megoldást az UNEXMIN projekt

A kulcsfontosságú problémára ad frappáns megoldást az UNEXMIN projekt, melynek ötletgazdája a több Horizon 2020 nyertes program megálmodója, Bodó Balázs, a Miskolci Egyetem végzett bányamérnöke. Ötlete egy olyan robot megalkotása, mely képes a régóta nem használt, vízzel teli, szűkös járatokon keresztül lejutni a bányák mélyébe, és ott a még fellelhető nyersanyagokat feltérképezni. A projekt komolyságát és komplexitását mutatja, hogy a Miskolci Egyetem egy tizenhárom intézményből álló konzorciumot koordinál.

Minderről dr. Zajzon Norbertet kérdezzük az egyetem miskolci campusán. – Van, aki magát a robottechnológiát fejleszti, van, aki a disszeminációért, piackutatásért, felhasználókkal történő kapcsolattartásért felelős. Mi itt, az egyetemen a tudományos műszerek fejlesztésével, nyersanyagok azonosításával, a bányák vízkémiájának monitorozásával foglalkozunk elsősorban – mondja a projektvezető.

Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
Dr. Zajzon Norbert projektvezető: Mi itt, az egyetemen a tudományos műszerek fejlesztésével, nyersanyagok azonosításával, a bányák vízkémiájának monitorozásával foglalkozunk elsősorban

Az UNEXMIN-t egyébként 2016 februárjában indították el, az EU felé konkrétan azt vállalták, hogy a projekt tizenhatodik hónapjának végére legyártják és le is tesztelik a tudományos mérőműszereket. Jelenleg a gyártás végéhez közelednek, szeptemberben fogják a teljes robotot összeszerelni, 2018 májusában pedig először terepi bevetésre küldeni: – Négy, különböző nehézségű bányában fogunk tesztelni háromfajta robotot, mindegyik helyszínnek megvan a maga kihívása. A finnországi helyszín még nem jelent akkora nehézséget, ám Portugáliában, az EU volt legnagyobb uránbányájába kell majd alászállnia a gépnek; itt a jelentős mennyiségű sugárzás lesz a kihívás. Szintén nehezebb terep a Szlovéniában található idrijai higanybánya, ahol nem elég, hogy nehezen megközelíthető helyen kell a robotot vízbe juttatni, plusz terhelést jelent, hogy a terület teljes egészében az UNESCO része, tilos nyomot hagyni, a legkisebb kárt is tenni a környezetben – részletezi a szakértő. A végső, és legnehezebb kihívás az angliai Ecton bánya lesz, melyből a legfiatalabb információ is 150 éves.


Az UNEXMIN már most hatalmas port kavart az egész világon

Az sem mindegy, mekkora a robot. Mivel itt nem mélytengeri merülésről van szó, számít a méret, mert el kell férjen a szűk járatokban is. A készülő eszköznek 60 cm az átmérője – így még a középkori apró lyukakon is befér, 500 méter mélységig képes lejutni. Tömege kb. 110 kilogramm, de ehhez persze hozzájön az egy konténernyi felszíni felszerelés. A gép akkumulátora öt órányi működést bír, ennyi ideje van a robotnak, hogy adatokat gyűjtsön (egy óra alatt egy terabájtot képes befogni).

Az UNEXMIN már most hatalmas port kavart az egész világon, a projekt hallatára sokan felkapják a fejüket óceánon innen és túl. Az, hogy a robotnak lehet direkt felhasználása - emberélet veszélyeztetése nélkül feltérképezheti a veszélyes, vízzel teli aknákat, felmérheti az egyes nyersanyagok szintjét, vagy hogy például a bányák környezetében fekvő környező felszíni létesítmények veszélyben vannak-e -, jó eséllyel forradalmasítani fogja a nyersanyagipart, biztonságot adhat a föld mélyén megbúvó bányák közelében élő lakosságnak, és nem utolsó sorban ismét világhírnevet hozhat a magyar tudósoknak.