Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

MTA Agrártudományi Kutatóközpont

Budapest

Környezetvédelem a föld alatt

A történet mesében

Laikusként nem is sejtjük, mennyi élőlény lakja a talaj felső rétegét, de még a biológusok sem tudják pontosan megmondani, miért ekkora a fajszáma a talajbiótának. A pár milliméteres, szabad szemmel alig látható rovarok korántsem elhanyagolható társaság: alapvető szerepet játszanak a szerves anyagok lebontásában, a talaj ökoszisztémájának fontos részét képezik. Felelősek a talajképzésben, szerves és szennyező anyagok lebontásában, a vízháztartás fenntartásában, amelyek befolyásolják a talaj termőképességét is.

Ahol a giliszták (akik a makrofauna részét képezik) és más, talajlakó élőlények egyensúlyban élnek, az jó eséllyel megfelelő szerkezetű és összetételű termőtalaj. Ám ha a fajok egyedszáma csökken, vagy megváltozik, ott a talaj leromlására, eróziójára számíthatunk. Ez bekövetkezhet a gondatlan emberi tevékenység miatt. A talaj könnyen elrontható, azonban nemcsak a mezőgazdaság, hanem az egész lakosság érdeke, hogy védve maradjon. Talajbiológusok monitorozással próbálják mérni a föld állapotát, de a mennyiségi mintavétellel sem lehet teljesen pontos adatokat nyerni. A talaj biológiai mutatóit nehéz vizsgálni, mert nagyon változékonyak (a szerves anyagok lebontásáért felelős mikróbák mennyisége például óráról órára változhat). Dr. Dombos Miklósnak – a világon elsőként - régi álma volt, hogy a talajbióta mérési metódusát technológiai fejlesztéssel tegyék precízebbé, korszerűbbé. Ebből az ötletből született meg a MEDAPHON projekt.

MTA Agrártudományi Kutatóközpont
Dr. Dombos Miklós, a MEDAPHON projektvezetője

LIFE Környezetvédelmi témájú pályázatukban az EDAPHOLOG nevű, rovarmonitorozó eszköz fejlesztését tűzték ki fő célul. Az elektronikai munkálatokat partnerük, a Deákdelta Kft. végezte, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont pedig a szonda laboratóriumi és terepi teszteléséért, illetve a disszeminációért és a tájékoztatásért volt felelős. – Az Edapholog egy 70 centiméter hosszú szerkezet, amit a talaj felső rétegében rögzítünk. A kis rovarok, ízeltlábúak, akik táplálékkeresés gyanánt arra járnak, leesnek a csőbe, amibe beépítettünk egy infraszenzort. Ez detektálja a beesett egyedet és leméri a testméretét – magyarázza a projekt vezetője, dr. Dombos Miklós.

MTA Agrártudományi Kutatóközpont

A kutatók online kapcsolatban vannak a berendezéssel, ami GPRS-n keresztül közvetíti a mért adatokat a közös szerverre. A gépeket különböző terepeken – városban, mezőn, erdőn – próbálták ki, tehát szennyezett és egészséges talajokon is. A kapott eredményekből, vagyis a rovarok testméretéből és mennyiségéből tudtak arra következni, hogy az egyedszámok időbeli eloszlása mennyiben különbözik a degradált és nem degradált területek között. Hosszú távon ezek a mutatók segíthetnek majd a talaj megóvásában.

A hároméves kutatás nem zárult le, az Edapholog prototípusát elkészítették, de szeretnék egy-két éven belül befejezni a mini kamerával ellátott béta verziót is, amit az INSECTLIFE projekt keretében készítenek (az INSECTLIFE projektről szóló cikkünket ITT találja). Az éppen Japánból hazatérő szakértő elmeséli, külföldön is nagy az érdeklődés a készülék iránt, sok talajbiológus várja már a piaci szabadalmaztatását. De ahhoz, hogy gyártani tudják, előbb vagy pályázniuk kell, vagy befektetőt kell találniuk.

MTA Agrártudományi KutatóközpontA projektvezető az Edapholog eszközt szemlélteti

Ha elkészül, az Edapholog nemcsak a talajmonitorozásban jelent majd nagy innovációt, hanem a biológusok számára egy eddig ismeretlen területen, a talaj élőlényeinek felfedezésében is nagy segítséget fog nyújtani.

• • •

Kapcsolódó cikkünk: Lépre csalt kártevők, avagy az Insectlife