Vissza

NYERŐMAGYAROK.eu - Az ember a siker mögött

 Nyitólap  Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 

MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet

Budapest

Mikroszkóp alatt a ponty paraziták

Európában csupán sikknek számít, míg Délkelet-Ázsiában a mindennapok része a szusi. Ám az algába göngyölt, sokszor nyers halat tartalmazó étel nem egészen veszélytelen. Statisztikák kimutatták, hogy például Korea egyes körzeteiben a lakosság közel harminc százaléka fertőzött a nyersen elfogyasztott halakban található métely lárvák okozta fertőzéstől.

Európában nem kell aggódni hasonló fertőzésveszély miatt, más a gasztronómiánk, mások a szokásaink, a halállomány is különböző, így kevés az esélye, hogy a potenciális paraziták halról emberre terjedjenek. Az EU azonban erről meg is akart bizonyosodni, ezért többek között a halak közvetítette betegségek is fontos részét képezik a spanyol vezetésű ParaFishControl konzorciális munkának. A Parafishcontrol project (Advanced Tools and Research Strategies for Parasite Control in European farmed fish) az EU által kiírt Horizon2020 programban tizenegy pályázat közül került ki egyedüli győztesként és összesen 7,8 millió euró támogatást nyert el az ötéves időtartamra. A konzorciális munka a haltenyésztést legjobban veszélyeztető parazitás fertőzések vizsgálatát kilenc munkacsomagban (workpackage-ban) vizsgálja, melyek közül a WP7 foglalkozik a humán fertőzést okozó halélősködők vizsgálatával.

A partnerek a projektben hat Európában legfontosabbnak számító tenyésztett halfajt vizsgálnak: a tengeri dévért, a tengeri süllőt, a pisztrángot, a lazacot, az óriás lepényhalat, és a pontyot. Utóbbit (cseh kutatókkal közösen) a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetének Halkórtan és Parazitológia csoportja vizsgálja, amely négy résztéma (WP) művelésében érdekelt. A testület nyolctagú csapattal kutat már több évtizede, egyik korábbi projektjük során például a balatoni angolnapusztulás okaival foglalkoztak. Meghívásos alapon kerültek a ParaFishControl társulásba, ami nagy sikernek számít, mert az EU elsősorban a nyugat-európai halkutatásokat részesíti előnyben.

MTA AK Állatorvos-tudományi IntézetDr. Székely Csaba témacsoport-vezető és Dr. Molnár Kálmán, a kutatórészleg egykori alapítója

Dr. Székely Csaba témacsoport-vezető és kollégái Magyarországon a potenciálisan betegséget okozó férgekkel foglalkozó munkacsomagban (WP7) négy hazai tógazdaság, gazdaságonként kétszázötvennyolc ponty egyedét vizsgálják az esetleges fertőzések kimutatására. A beérkezett egyedek izomzatát Dr. Molnár Kálmán, a kutatórészleg egykori alapítója, és kollégái vizsgálják meg mikroszkóp alatt, és elemzik, hogy előfordulnak-e bennük olyan paraziták, amelyek esetleg veszélyeztetik a fogyasztót. Ha a minta pozitív, akkor molekuláris szinten folytatják az analizálást: korszerű, úgynevezett molekuláris technikákkal azonosítják a parazitákat, a kapott eredményeket pedig génbanki adatokkal vetik össze.

A projekt nem kizárólag a féregfajok kimutatásával, osztályozásával foglalkozik. A paraziták fejlődési ciklusait, viselkedését is vizsgálják, különös tekintettel néhány különleges fejlődésmenetű élősködőre; ilyenek például a nyálkaspórás paraziták, azaz a pontyban élősködő Thelohanellus fajok.

MTA AK Állatorvos-tudományi Intézet
A téma legtapasztaltabb szakértője, Dr. Molnár Kálmán professzor

Ezen felül fontos missziója a projektnek, hogy alternatív parazitaellenes szereket keressenek, teszteljenek, hiszen a jó hatásfokú, de halak vonatkozásában korábban sikerrel használt hagyományos parazitaellenes szerek nagy részét az EU néhány évvel ezelőtt betiltotta.

A projektvezető dr. Székely Csaba a projekttel kapcsolatban máris érdekes eredményről számol be: egy korábbi kísérlet során bebizonyosodott, hogy ha harcsás tavakba szűrő halfajokat (pl. busát, lapátorrú tokhalat) telepítenek, akkor a harcsákra veszélyes darakór kevésbé fog jelentkezni. A jelenség nyomán a konzorciális munkában pontyon olyan tavi kísérletsorozatot indítottak el, amelyben a szűrő halfajokat kísérlik meg felhasználni egyes parazitás fertőzések megelőzésére.

A ParaFishControl majd csak 2020-ban fejeződik be, de a laikusok számára legfontosabb konzekvenciát már sikerült igazolni: nincs ma Magyarországon olyan élősködő a pontyban, ami az emberi egészségre káros lenne.


Fenntartható környezethasználat
Nemzetközi szakértői hálózat a jövő boraiért
Szoftver a jövőnek
Fénnyel nyerők
Magyar okosszemüveg pilótáknak
Jövőmentő szupernövények
Előrelépés
A fájdalommentes diagnosztikáért
Hitelesfelhőkben a jövő
Budapest, startup főváros
Égető problémamegoldás
A látvány hangja
Az ellenállás kultúrája
A szőlők őre
Adattovábbítás felsőfokon
Szektorközi kapcsolatépítés
Időben a cukorbetegség ellen
Tűk a szénakazalban
Tapintva látás
Motor a járműhöz
Versenyfutás az idővel
Együttműködésben a siker
Fókuszban a felszín alatti vizek
Új horizont az erdőtűzoltásban
Robotot a bányába!
Precíz barázdáltság
Platform a betegekért
Eredményesebb szűrővizsgálatokat!
Az integrált ellátásért
Igazi hősök a piros orr mögött
Magyar kutatók a csontritkulás ellen
Lépre csalt kártevők
A hajléktalanság közös probléma
Artcycling: újrahasznosítás művészi fokon
Tisztább kép a drogokról
Bántalomra oltalom
Szemléletváltás a fogyatékosságügyben
Parlag helyett bioüzemanyag
Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat