Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Nemzeti Emlékezet Bizottsága

Budapest

A kommunizmus igazi arca

Középiskolásként kifejezetten zavart, hogy a történelemórákon az egyik, ha nem a legfontosabb részt, a II. Világháború utáni magyar történelmet a 12. osztály végére hagyták. Ekkor már mindenki érettségilázban égett, se időnk, se energiánk nem volt arra, hogy az életünket leginkább befolyásoló tananyagokkal érdemileg foglalkozzunk. A tanterv azóta megváltozott, most nagyobb hangsúly kerül a XX. századra. Az Y-generáció már meglehetősen távolinak érzi a kommunizmus valóságát, hiszen a családi emlékezet is halványodik. Ezért is hiánypótló a „Vasfüggönyök mögött” elnevezésű, 2015-ben útjára indított kezdeményezés. 

– Tavaly megjelent egy kiírás a Europe for Citizens Programban az Európai Emlékezet Éve apropóján. A pályázatot olyan projektekre szabták, amik a totalitárius diktatúrák kialakulásával, működésével és hatásaival foglalkoznak. Rögtön láttuk, hogy ez a felhívás illeszkedik a NEB feladataihoz – mondja Szári Norbert, a Vasfüggönyök mögött projektvezetője. – A Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata a kommunista diktatúra működési mechanizmusainak feltárása, tehát elsősorban kutatás, de egyúttal az ismeretterjesztés is. Így kézenfekvő volt, hogy a középiskolás diákokkal a fókuszban, az oktatás kiegészítéseként indítsuk el a pályázatot. Sikerként könyveljük el, hogy hatszáz jelentkező közül tudtunk nyerni, hiszen csak harmincan kaptak támogatást – teszi hozzá a koordinátor.

Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Szári Norbert: Sikerként könyveljük el, hogy hatszáz jelentkező közül tudtunk nyerni

A program kétéves időtartama alatt a négy partnerország (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia) négy workshopot szervez egy-egy ország fiataljainak. A rendezvényeken vendég- és helyi előadók mesélnek a kommunizmus különböző aspektusairól, a budapesti workshopon például egy lengyel szövőnő életén keresztül szemlélték a korszakot. A projektben résztvevő diákok feladata – akik nem mellesleg vizuális kommunikációs specializációra járnak –, hogy ötperces kisfilmeket készítsenek az előadások alapján, összehasonlítva a kommunista idő viszonyait a mai rendszerrel. Máthé Áron, a NEB elnökhelyettese szerint a projekt címében a többesszám sem véletlen, ugyanis nem csak maga a Vasfüggöny ereszkedett le Európa közepén 70 éve – amely kettévágta a kontinenst –, hanem a kommunizmusban számtalan különböző (fizikai és képletes) vasfüggöny létezett, hiszen a kényszer különböző válfajain alapuló, a terrortól sem visszariadó rezsimről volt szó.

– Kíváncsian várjuk, hogy a filmeken keresztül milyen üzenet fogalmazódik meg a tizenévesekben. Ezeket a projekt záróünnepségén mutathatják be, az egyik nagy moziban rendezett fesztiválon – mondja Szári Norbert, aki a hosszú távú célokra is kitér: elsősorban a közép-európai összetartást igyekeznek erősíteni, másrészt a kommunista diktatúráról kialakult hamis képet – ami a rendszer sikeres propagandájának köszönhető – szeretnék a helyére tenni a többi európai országban.

Nemzeti Emlékezet Bizottsága
A projektvezető szerint fontos az európai összetartozás erősítése 

– Nyugaton még mindig nincs valós ismeretük arról, milyen is volt valójában a kommunizmusban élni, főleg, hogy már önmagával az eszmével volt a baj. Erről ugyanakkor a mai középiskolásoknak sincs biztos tudásuk, még az a gondolat is felbukkant, hogy az ideológiával nincs baj, csak a kivitelezésébe csúsztak hibák. Tudatosítani szeretnénk a fiatalokban, milyen különbségek vannak a kommunista önkény leharcolt valósága és a szabad világ hétköznapjai között – foglalja össze a projekt fő célját Szári Norbert.