Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Válasz a gyűlölet-bűncselekményekre

Míg a gyűlöletbeszéd nem bűncselekmény, a gyűlölet motiválta cselekedet már az. Általános tény Európában - és Magyarországra ez különösen igaz -, hogy az egyes bűncselekmények nyomozati szakaszában nem figyeltek kellő hangsúllyal az esetlegesen felmerülő gyűlöletmotivációra. Hogy miről is beszélünk: amikor például néhány suhanc megrongálja egy bizonyos közösség temetkezési helyét, sírokat döntenek össze, ereklyéket visznek el, akkor az esettel szembesülő rendőr nem minden alkalommal foglalkozik a tett hátterével, és éppen a lényegre nem derül fény, hiszen a hasonló cselekedetek java nem pusztán garázdaság, hanem szimbolikus cselekedet.

– Sajnálatos módon alul minősítik ezeket a cselekményeket – avat be a projekt hátterébe Dr. Kozáry Andrea egyetemi tanár. – A hasonló temetői vandalizmusok esetén az adott rendőr láthatja, igen, elvittek tárgyakat, és megrongáltak sírokat. Csakhogy emellett azt is fel kell tudnia ismerni, hogy a cselekedet motivációja az volt, hogy az elkövetők üzenjenek az adott közösségnek: szándékosan becstelenítették meg a temetkezési helyüket. Nem csínyből, nem heccből, hanem az előítélet motivációjával azért, hogy az adott közösségben félelmet keltsenek.

Nemzeti Közszolgálati EgyetemDr. Kozáry Andrea: fontos kimutatni azt a motívumot, ami az ilyen típusú bűncselekményekhez vezet

– Számunkra a kiindulópont az volt, hogy az egyes esetekkel szembesülő rendőrök megértsék, fontos kimutatni azt a motívumot, ami az ilyen típusú bűncselekményekhez vezet, még akkor is, ha ez az esetükben többlet munkával jár. Ez a motívum ugyanis bizonyíték arra, hogy az elkövetők nemcsak az adott áldozatnak, hanem az általa képviselt teljes közösségnek akarnak ártani, illetve üzenni – magyarázza Dr. Kozáry Andrea. – A gyűlölet motiválta cselekedetet az angol szaknyelvben „message crime”-nak is nevezik, amelyre Nyugat-Európában ma már sokkal jobban odafigyelnek – mondja a projekt hazai vezetője.

A Facing all the Facts (Nézzünk szembe a tényekkel!) elnevezésű projekt ugyan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen fut, de nem a hallgatókat célozza. A projekt általános célja, hogy azokat a tiszthelyetteseket, rendőröket, „frontline officereket” szólítsa meg és képezze tovább, akik ott vannak a „végeken”. Azokat a rendőröket, akik naponta szembesülnek hasonló cselekményekkel. A projekttagok célja a további 9 intézmény – egy holland, két brit, egy ír, két belga, egy spanyol, egy olasz és egy görög – együttműködésével egy olyan online tanagyag elkészítése, amelyet két-három napos kurzus formájában bármikor, akár egyben, akár részletekre tagolva elvégezhetnek a rendőrök.

– Amikor egy tiszt elvégzi az online kurzusunkat, és feltöltődik az újonnan megszerzett tudással és kompetenciákkal, akkor jobban megértheti, hogy melyek azok az indikátorok, amelyek azt bizonyítják, hogy egy egész közösséget sértő cselekedetről beszélünk – mondja Dr. Kozáry Andrea. – Többek között a romagyilkosságok is motiváltak minket a projekt kidolgozásában: hogy akkoriban a rendőrök miért nem ismerték fel kellő időben, hogy ez egy közösség elleni szervezett fellépés volt, amelyben nem XYZ-t akarták megölni, hanem üzenni akartak a teljes cigányságnak, hogy „féljetek, mert mi itt vagyunk, és bármikor lecsaphatunk rátok”. Ismert a nyomozás menete, amelyben nagyon sok hibát elkövettek – mondja a rendészeti szakember.

– A feladatunk most egy olyan modul kidolgozása, melynek segítségével a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre nemzeti szinten megfelelő és hatékony válaszokat tudunk adni. A célcsoportunk a rendvédelmi szervezetek, ügyészség, állami intézmények, valamint azok a különböző civil szervezetek munkatársai, akik már eddig is foglalkoztak a gyűlöletcselekmények és a gyűlöletbeszéd monitorozásával, megfigyelésével és feldolgozásával. Az elkészített tananyagot a rendvédelem területén dolgozó 50 főnek egy pilot-kurzuson, 2018 januárjában, februárjában fogjuk oktatni – mondja a projekt vezetője.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem
„A feladatunk most egy olyan modul kidolgozása, melynek segítségével a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre nemzeti szinten megfelelő és hatékony válaszokat tudunk adni”

Még a projekt előtt az Országos Rendőr-főkapitányságon létrejött a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos szakvonal. Ennek köszönhetően minden megyében van már felelőse az előítélet motiválta cselekményeknek. A projekt gyakorlati megvalósulásában az ő segítségükkel fogják majd ösztönözni a kollégákat, hogy végezzék el – akár otthon – az online képzést. Emellett a területen munkálkodó civil szervezetek együttműködésével megvizsgálják, hogy hol, kik ellen, és mikor jelennek meg ezek a gyűlöletcselekedetek, amelyek elsősorban a vallási, etnikai, vagy a többségtől eltérő szexuális orientációjú csoportokat célozzák.

A projekt fejleszti majd az együttműködési lehetőséget az adott országon belül, elérhetővé teszi a többi tag számára az egyes tagországok teljes oktatási anyagát – ez rengeteg példát, tudást és tapasztalatot jelent majd a rendvédelem területén dolgozóknak.