| Vissza | ||||
NYERŐMAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött | ||||
NFM-MFK-FMBudapestA sikeres LIFE-projektekértAz MFK, NFM és FM közös projektjét az hívta életre, hogy a pályázók tenni akartak annak érdekében, hogy több sikeres magyar projekt születhessen a LIFE-programban. A három intézmény az elmúlt másfél évben összesen húsz szakmai tréninget, pályázatíró workshopot és információs napot szervezett mintegy 700 fő részvételével. De nemcsak a tréningeken volt a hangsúly: a konzorciumi partnerek szakmai és pénzügyi segítséget is nyújtottak a potenciális pályázók részére, összesen már mintegy 150 érdeklődővel egyeztettek. A kapacitásépítési pályázatnak köszönhetően statisztikailag kimutathatóan nőtt a LIFE-program ismertsége Magyarországon. Míg a korábbi években mindössze két sikeres magyar vezetésű pályázat született, a 2016-os pályázati év eredményei alapján elindulhat az első magyar vezetésű éghajlat-politikai projekt, egy további természetvédelmi és három transznacionális LIFE-projekt végrehajtása kezdődik meg magyar szervezetek részvételével.
– Azért pályáztunk a kapacitásépítési projektre, hogy még nagyobb erőkkel és humán jelenléttel ismertessük meg az országgal és a potenciális pályázókkal a programot. Ezen a téren elégedett vagyok. Viszont aki fát ültet, az pontosan tudja, hogy az csak évek, évtizedek múlva fog árnyékot nyújtani. Bízom benne, hogy a projekt hosszú távú hatásai is eredményesek lesznek, a sikeres pályázatok másokat is a pályázatokon való indulásra inspirálnak. 2020 után még jobban felértékelődik a közvetlen európai uniós források jelentősége, és azoknak a pályázóknak, akik már rendelkeznek azzal a tudással, hogy miként kell egy közvetlen európai uniós projektet benyújtani, milyen elvárásai vannak a Bizottságnak, a szerepe még fontosabbá válik – mondja dr. Makai Martina, az NFM helyettes államtitkára. Aki szerint a projekt sikere elsősorban a kommunikációnak és a kitartó munkának köszönhető. Elmondása szerint sok tagállam csapatai egyfajta „elefántcsonttoronyból” irányítják a pályázókat, ők más utat választottak. A három intézmény LIFE-projektjének köszönhetően az információ gyakorlatilag „házhoz ment”, a projekttagok egy roadshow keretében 25 településre látogattak el, hogy testközelből megismerhessék azokat az indokokat, akadályokat, amelyek korábban elriasztották az egyébként tehetséges magyar pályázókat a LIFE adta lehetőségek kihasználásától. – Megismertettük azokat a lehetőségeket, amelyek a tudástranszferre, szemléletformálásra vonatkoznak, illetve olyan típusú projekteknek a generálására, amelyek aztán adaptálhatók. A klímapolitika szempontjából ez különösen fontos, mivel nagyon sokféle ötlet beleférhet a koncepcióba; olyan is, amelyre a pályázók maguktól nem is feltétlenül gondolnak – hangsúlyozza dr. Makai Martina. Hozzáteszi: egy nagyszabású, erős, többéves és többszereplős, sikeres és nagyon jó projekt lehet az a pályázati koncepció is, amelyet éghajlat-politikai témában nyújtott be erős együttműködésben – többek között a Magyar Posta, a MÁV és az MFK részvételével – egy konzorcium. A projekt célja a klímaváltozás káros hatásainak csökkentése. Emellett, csak az idén összesen 32 olyan pályázatot adtak be a LIFE-program két alprogramjába, melyekben mind konzorciumvezetőként (20 pályázat), mind konzorciumi partnerként (12 pályázat) szép számmal képviseltetik magukat a honi szervezetek.
2017 szeptemberében elindult az első sikeres magyar éghajlat-politikai projekt is, erre a kapacitásépítési projekt tagjai különösen büszkék. Nemcsak a pályázat sikeressége miatt, hanem azért is, mert a Belügyminisztérium egy kifejezetten széleskörű partnerséget valósított meg az aszállyal és vízhiánnyal sújtott területek jobb éghajlati alkalmazkodásáért. A tízfős konzorciumban helyet kapnak kormányzati és háttérintézményi, önkormányzati, civil és piaci szereplők is. – Magyarország fokozottan ki van téve a klímaváltozásból fakadó negatív hatásoknak. A magyar társadalom többsége tudja, és el is fogadja, hogy a klímaváltozás valós veszély, ami ellen cselekedni kell. A LIFE-program ehhez nyújt segítséget: cselekvést rendel a gondolatokhoz – szögezi le dr. Makai Martina. – Nem elhanyagolható siker az sem, hogy az idén februárban megszületett 1072/2017. (II.10.) számú kormányhatározat révén a pályázóknak lehetőségük van a kezdeti, 40%-os önerő egy részének kormányzati hozzájárulással történő csökkentéséhez – mondja. A pályázat 2018-as lezárulása után a pályázók nem maradnak majd szakmai támogatás nélkül. A bizottság ugyanis a kapacitásépítési projektek hatását olyan volumenűnek tartja, hogy további, hasonló célú pályázat kiírását helyezte kilátásba. – Amennyiben lehetőség adódik, természetesen mi is élünk a lehetőséggel, hogy ne törjön meg a kezdeti lendület, és a csapatok folytathassák a missziójukat. Így reményeink szerint a pályázókat sem hagyjuk magukra, hanem továbbra is tudjuk segíteni és ösztönözni őket – avat be a közeljövővel kapcsolatos tervekbe a helyettes államtitkár.
| ||||
