NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
Röplabda a homokon

Mesék
A láthatatlan szöcskeegér
Stresszes növények
Egy nap a Dunánál
Kicsi testek az űrben
Nadrág a zokniban
Időutazás mindenkinek
Űrutazás papíron
Együtt a zenében
Szolga helyett barát
Regranulátum
Lilla és az energiatudatosság
Csodahabbal az erdőtüzek ellen
A szennyvíziszap második élete
Lilla digitális története
Röplabda a homokon
Jusson is, maradjon is
Halmacskaty életre kel
Adatbázis ─ a lehetőségek tárháza
A LEDjobb fényforrás
Család vagy óvoda?
Hulladékkal a vizek tisztaságáért
Sportos iskola
Menzai maradék mentés
Csongor története
Programozott gondolat
Ősbúzából őspogácsa
Névnapi mozi
A remény színe
Amit nem szabad elfelejteni
Mert énekelni jó
Búvárlabdacs bevetésen
A troli visszatér
A sasok legjobb barátja
Hát a fákra ki vigyáz?
Veszélyes pihenőhely
Sós, mint a tenger
Bányaseb és gyógyulás
Túzokmenyegző
Lőtér, béke, gyurgyalag
Surrogás
Vadludak városa
Az élő holtág
Pazar vagy pazarló?
Kriszti és a városontúl
Amit nem érdemes megszelídíteni
Pettyek a lapon
Hasznos hulladék
Cukor nélkül édesebb?
Meggymag és a zongora
Kaszó kincsei
Ég és föld között
Képek hangban
Hová visz a lefolyó?
A puszta hősei
A bogártudós
Valami bűzlik
Barát vagy ellenség?
Dr. Rozmaring és Pimpiling
Ragadozó, nem kártevő!
Kincset érő magvacskák
Levelek, sünik, lábnyomok
Hazatérni szabad
A Bátorító Csapat
Hősök két és négy lábon
A fészektolvajok
Lóci színházba megy
Csodaalga
Hortobágyi halvacsora
„Szeretnék egy gulipánt!”
A szuperszemüveg
Görbecsőr és Szépkarom
Utcaszínház
Konrád és a járógép
Jó anyag a műanyag?
Egy kedves vipera
Az Életőrzők
A tündérmadár
Röplabda a homokon

Tünde egy nap különös hírrel jött az iskolába.

─ Srácok! Egy hétig sajnos nem találkozunk─ jelentette be a szünetben Lillának és Csongornak, ám valami furcsa oknál fogva cseppet sem búslakodott emiatt.

─ Hogyhogy? ─ kérdezte Lilla aggodalmasan. ─ Csak nem kórházba kell menned?

─ Nem ─ kuncogott a tündérszép szőke lány, ─ strandröplabda edzőtáborban leszek! Tenerifére megyünk!

Míg Csongor irigykedve füttyentett egyet, Lilla csak bambán pislogott előre. Sem Tenerife, sem a strandröplabda nem mondott neki túl sokat. Azt tudta, hogy Tünde (mivel magas és nagyon sportos lány) ügyes röplabdában és az iskolai csapat egyik legjobbja, de hogy ugyanezt a strandon is műveli…

─ A strandröplabda ugyanolyan, mint a röplabda, csak nyáron játsszák? ─ kérdezte kíváncsian.

─ Majdnem! ─ magyarázta Tünde. ─ A legfontosabb különbségek, hogy homokon játsszák kemény talaj helyett, s nem hat fős csapatok, hanem párok játsszák, két-két személy. Az én párom Brigi a 7. A-ból, nagyon jól össze tudunk dolgozni.

─ Akkor ez tényleg, szó szerint strandröpi? Homokkal?

─ Homokkal ─ bólintott mosolyogva. ─ Ó, és képzeld el, a kötelező mez, amiben játszunk, nem más, mint fürdőruha! Hát nem szuper?

─ Nagyon szuper! ─ lelkesedett Lilla. ─ Biztosan remek móka, olyan, mintha mindig nyaralnátok!

─ Remek móka, és komoly sport ugyanakkor! Sokat edzünk, hogy az ifjúsági válogatott, ahol én is játszom, felvegye a versenyt a nemzetközi csapatokkal is.

Ekkor már Csongor is közbeszólt, akit úgy tűnt, a technikai részletek helyett ezúttal az utazás érdekelt jobban.

─ Na jó, de hogy kerülsz te Tenerifére? Hiszen az a sziget igazi paradicsom! Azúrkék tenger, homokos partok, vakáció… Csak nem nyaralni megy a csapat?

Röplabda a homokon

─ Nyaralni? Dehogy! Edzeni! ─ felelte komoly arccal a lány. ─ Ahogy mondtam, edzőtáborunk lesz. Tenerife időjárási viszonyai tökéletesek a strandröplabda gyakorlásához, a legnagyobb európai csapatok is ide járnak! A Kispest Sport Egyesület, ahol játszom, egy szuper pályázatnak köszönhetően vihet ki minket. A gyakorlás eredményeképp pedig egyre több versenyt nyerünk majd, és nagyszerű csapattá válunk! Azért azt is remélem, nem csak a klímát fogjuk élvezni, ha már ott leszünk… Még sosem jártam igazi szigeten!

─ A Margit-sziget nem igazi? ─ nevetett Csongor.

Tünde grimaszolt egyet, majd csúfolkodva nyelvet öltött, mire mind a hárman végeérhetetlen kacagásba kezdtek.

─ Jó utat Tünde! ─ mondta végül Lilla. ─ Gyakorolj sokat, csinálj képeket (készítesz nekem pár állatos fotót is?), és érezd jól magad! Hazaérve pedig minket is megtaníthatnál strandröpizni… Igaz Csongor?

A fiú kihúzta magát.

─ Az biztos! Stipistop, én Galagonyával leszek!

Erre megint nagyot nevettek, ugyanis pontosan tudták, hogy Galagonya rajong a labdákért.

 

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Cookie-tájékoztató| Kapcsolat