NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
SEERISK
Budapest
Történetek
Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
ReMat Zrt.
Lyme Diagnostics
Gravity R&D
iSave Informatika Kft.
Atractor Kft.
Fel kell készülni az extrém végletekre
A katasztrófavédelmi főigazgatóság kockázatelemzési módszere

Márciusi hóvihar, tavaszi árvizek, sivatagi hőség. Az időjárási végletek az életünk részei lettek, de még mindig nem tanultunk meg felkészülni rájuk. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság több mint 1,5 millió euró brüsszeli forrásból támogatott SEERISK projektjében olyan kockázatelemzési módszert dolgoztak ki a partner országok, amellyel legalább a károk előre jósolhatók, így könnyebben ki is védhetők.

 

A siófoki Ezüstparton sétálva, vízparti nyaralóban pihenve aligha jut eszébe bárkinek azon gondolkodni, vajon mi lenne, ha hirtelen orkán erejű szél söpörne végig a Balatonon. Ahogy mondjuk Aradon sem egy tartósan aszályos sivatagi nyár kockázatát latolgatják egy átlagos hétköznapon. Az elmúlt években azonban egyre nagyobb és hirtelenebb természeti katasztrófákkal, a klímaváltozás okozta jelenségekkel kellett szembesülni a Duna régióban – márciusi hóvihartól az árvizekig.

Kilenc közép-európai ország fogott össze a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésére az 1.678.414 euró brüsszeli támogatásban részesült SEERISK projektben (teljes címén: Közös katasztrófavédelmi szempontú kockázatelemzés és felkészülés a Duna makrorégióban) azért, hogy rendszereikben megerősítsék a megelőzést a hasonló esetekre a hatékony beavatkozás mellett. Rajacic Ágnes projektvezető elmondása szerint a 2014 decemberében zárult SEERISK 2012-ben nyerte el a Duna Régió Stratégia „zászlóshajó” projekt elnevezését, melyet a Duna Régió Stratégia döntőbizottsága ítélt meg, majd Szerbiában is elnyerte a legjobb együttműködési projekt címet. A SEERISK költségvetéséből a magyar katasztrófavédelem saját kockázatelemző szoftvert (ún. GIS-szoftver) is vett.

SEERISK
Rajacic Ágnes projektvezető 

Többek között Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában, összesen hat városban végeztek terepmunkát és kockázatelemzést, térképezést a SEERISK részeként. Siófokon például a szélnek való kitettség, Aradon a hőség, Szarajevóban az árvíz állt a vizsgálat középpontjában. Meglepő módon kiderült, hogy Siófokon nem a vízparti rész, hanem a beljebb eső, panel épületekből álló lakóterület a legveszélyeztetettebb egy kiadós szélvihar esetén. Az eredményeket a GIS-szoftver segítségével egy teljesen új, saját fejlesztésű módszerrel térképre vitték. Ezeken a földrajzi információs térképeken (GIS-térképek) be vannak jelölve az egyes természeti katasztrófa-típusok által leginkább veszélyeztetett területek. Ilyen megelőzésre szolgáló térképekkel a katasztrófavédelem néhány éve még nem rendelkezett.

SEERISK
Mint azt a projektvezető mutatja, Aradon a hőség állt a vizsgálat középpontjában

Szintén a projekt része volt az a – nem reprezentatív – társadalmi felmérés, amellyel a klímaváltozással kapcsolatos tájékozottságot vizsgálták. Míg a megkérdezett több mint 1500 fő legalább nyolcvan százaléka ugyan tisztában volt a jelenséggel, elemző háttértudásuk annak okairól már nincs, és azt sem tudják, milyen konkrét lépéssel tudnának tenni a megelőzésért saját lakóhelyükön. Érdekes eredmény az is, hogy a hatóságok, önkormányzatok vizsgált információs munkája elég alapos a kezdeményezések szintjén, a lakossághoz azonban mégsem jut el érdemben.

<
>

A legfontosabb tennivalónak a SEERISK szakemberei mindezek alapján a 18 éven aluliak hatékony tájékoztatását ítélték. Ehhez minden partner államban terjesztett kiadvány is készült, megjelölve az egyes feladatoknál a kompetens hatóságokat. Javítani kellene a kutatók és a hatóságok együttműködésén is a vizsgálat szerint, és fontos lenne elérni, hogy a települések az építésügyi engedélyezésben is használják a kockázatelemzési térképeket, azaz a jövőben ne épülhessen lakóház bármilyen természeti veszélynek kitett helyekre.

 

LIFE
Legelésre fel!
A hortobágyi legelőtavak ökológiai állapotának javítása
Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.
Hortobágy
LIFE
A Kiskunság kincse
Egyesül a kettévágott Böddi-szék
Kiskunsági Nemzeti Park
Böddi-szék
LIFE
Szakmai diskurzus az erdőkezelésről
A magyarországi Natura 2000 területek védelmének elősegítése és összehangolása
WWF Magyarország Natura 2000
Budapest
LIFE
Környezetvédő hadgyakorlatok
A kisalföldi meszes homokpuszta katonai területeinek helyreállítása
HM Védelemgazdasági Hivatal – Győrszentiván
Győrszentiván
Horizon 2020
Új módszerek a baromfi génmegőrzésben
IMAGE: uniós finanszírozású, globális projekt a génbanki infrastruktúra modernizálásáért
Haszonállat-génmegőrzési Központ
Gödöllő
Erasmus+
Gépészeti iskolások a világ körül
Tanár és diák mobilitási programok repülős és autós szakterületen
Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola
Budapest

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat