NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
SEERISK
Budapest
Történetek
Focusfox
Metropolis Media Group
Magyar Diáksport Szövetség
Magyar Élelmiszerbank Egyesület, Biogáz Unió Zrt.
Szépírók Társasága
OptoForce Kft.
Fel kell készülni az extrém végletekre
A katasztrófavédelmi főigazgatóság kockázatelemzési módszere

Márciusi hóvihar, tavaszi árvizek, sivatagi hőség. Az időjárási végletek az életünk részei lettek, de még mindig nem tanultunk meg felkészülni rájuk. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság több mint 1,5 millió euró brüsszeli forrásból támogatott SEERISK projektjében olyan kockázatelemzési módszert dolgoztak ki a partner országok, amellyel legalább a károk előre jósolhatók, így könnyebben ki is védhetők.

 

A siófoki Ezüstparton sétálva, vízparti nyaralóban pihenve aligha jut eszébe bárkinek azon gondolkodni, vajon mi lenne, ha hirtelen orkán erejű szél söpörne végig a Balatonon. Ahogy mondjuk Aradon sem egy tartósan aszályos sivatagi nyár kockázatát latolgatják egy átlagos hétköznapon. Az elmúlt években azonban egyre nagyobb és hirtelenebb természeti katasztrófákkal, a klímaváltozás okozta jelenségekkel kellett szembesülni a Duna régióban – márciusi hóvihartól az árvizekig.

Kilenc közép-európai ország fogott össze a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésére az 1.678.414 euró brüsszeli támogatásban részesült SEERISK projektben (teljes címén: Közös katasztrófavédelmi szempontú kockázatelemzés és felkészülés a Duna makrorégióban) azért, hogy rendszereikben megerősítsék a megelőzést a hasonló esetekre a hatékony beavatkozás mellett. Rajacic Ágnes projektvezető elmondása szerint a 2014 decemberében zárult SEERISK 2012-ben nyerte el a Duna Régió Stratégia „zászlóshajó” projekt elnevezését, melyet a Duna Régió Stratégia döntőbizottsága ítélt meg, majd Szerbiában is elnyerte a legjobb együttműködési projekt címet. A SEERISK költségvetéséből a magyar katasztrófavédelem saját kockázatelemző szoftvert (ún. GIS-szoftver) is vett.

SEERISK
Rajacic Ágnes projektvezető 

Többek között Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában, összesen hat városban végeztek terepmunkát és kockázatelemzést, térképezést a SEERISK részeként. Siófokon például a szélnek való kitettség, Aradon a hőség, Szarajevóban az árvíz állt a vizsgálat középpontjában. Meglepő módon kiderült, hogy Siófokon nem a vízparti rész, hanem a beljebb eső, panel épületekből álló lakóterület a legveszélyeztetettebb egy kiadós szélvihar esetén. Az eredményeket a GIS-szoftver segítségével egy teljesen új, saját fejlesztésű módszerrel térképre vitték. Ezeken a földrajzi információs térképeken (GIS-térképek) be vannak jelölve az egyes természeti katasztrófa-típusok által leginkább veszélyeztetett területek. Ilyen megelőzésre szolgáló térképekkel a katasztrófavédelem néhány éve még nem rendelkezett.

SEERISK
Mint azt a projektvezető mutatja, Aradon a hőség állt a vizsgálat középpontjában

Szintén a projekt része volt az a – nem reprezentatív – társadalmi felmérés, amellyel a klímaváltozással kapcsolatos tájékozottságot vizsgálták. Míg a megkérdezett több mint 1500 fő legalább nyolcvan százaléka ugyan tisztában volt a jelenséggel, elemző háttértudásuk annak okairól már nincs, és azt sem tudják, milyen konkrét lépéssel tudnának tenni a megelőzésért saját lakóhelyükön. Érdekes eredmény az is, hogy a hatóságok, önkormányzatok vizsgált információs munkája elég alapos a kezdeményezések szintjén, a lakossághoz azonban mégsem jut el érdemben.

<
>

A legfontosabb tennivalónak a SEERISK szakemberei mindezek alapján a 18 éven aluliak hatékony tájékoztatását ítélték. Ehhez minden partner államban terjesztett kiadvány is készült, megjelölve az egyes feladatoknál a kompetens hatóságokat. Javítani kellene a kutatók és a hatóságok együttműködésén is a vizsgálat szerint, és fontos lenne elérni, hogy a települések az építésügyi engedélyezésben is használják a kockázatelemzési térképeket, azaz a jövőben ne épülhessen lakóház bármilyen természeti veszélynek kitett helyekre.

 

Creative Europe
Művészettel a szemét ellen
Pure or Plastic?! – a 2018-as budapesti ART MOMENTS hívószava az újrahasznosítás lesz
Hybridart Management
Budapest
LIFE
A Biodiverzitás Fővárosa
Uniós törekvés az önkormányzatok környezetvédelmi szemléletformálására
Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
Siófok
Consumer
Labor az online fogyasztói jogokért
Felveszik a harcot az internetes jogsértések ellen
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Budapest
LIFE
Lábnyom a jövőnek
Cél az energiafelhasználás optimalizálása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése
Herman Ottó Intézet
Budapest
Erasmus+
Változni kihívás
Önkéntes év a színházi nevelés jegyében
Nyitott Kör
Budapest
LIFE
Környezetvédő hadgyakorlatok
A kisalföldi meszes homokpuszta katonai területeinek helyreállítása
HM Védelemgazdasági Hivatal – Győrszentiván
Győrszentiván

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat