Syreon Kutató Intézet

Igencsak ambiciózus az EUTOPIA projekt célkitűzése: a holland irányítású konzorcium a daganatos szűrőprogramok eredményes és költséghatékony megvalósításának akadályait kívánja feltárni az Európai Unió tagállamaiban. A projektszereplők azokra az – egyébként tagállamonként különböző – tényezőkre kíváncsiak, amelyek meghiúsítják az egyes vizsgálatok eredményességét. Magyarországról a Syreon Kutató Intézet vesz részt a munkában. Vokó Zoltán egyetemi tanárral, az intézet orvos-igazgatójával beszélgettünk az EUTOPIA eszközrendszeréről.

―

Hogyan lehetséges az, hogy az egyes daganatos szűrőprogramoknak teljesen különböző a hatékonysága az Unió tagállamaiban? Mi az akadálya annak, hogy azonos eredményességgel végezzék a tagállamok ezeket a vizsgálatokat? Miként lehet a felderített nehézségeket leküzdeni? Ezek az alapkérdései a hárommillió eurós össztámogatású EUTOPIA-nak; a Horizon 2020 támogatásával 2015 szeptemberétől öt éven át futó munka magyar szereplője a Syreon Kutató Intézet.
Az EUTOPIA távlatos célja, hogy a projektszereplők három daganatos szűrőprogramot (emlő, méhnyak, vastagbél) értékeljenek ki az Unió összes tagállamában, és az értékelőrendszert a tagállamok rendelkezésére bocsássák.

– Kerüljön napvilágra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek az egyes országokban megakadályozzák, hogy a szűrőprogramok eredményesen és költséghatékonyan működhessenek – mondja Vokó Zoltán egyetemi tanár, a Syreon orvos-igazgatója, hozzátéve, hogy itt elsősorban a konzorciumban szereplő tagállamokról van szó, de az EUTOPIA eredményeként létrejövő eszközrendszert természetesen már a projektben közvetlenül részt nem vállaló uniós tagállamok is alkalmazni tudják a jövőben.

Prof. Vokó Zoltán, a Syreon Kutató Intézet orvos-igazgatója

A Syreon Kutató Intézet közreműködésével a projektben olyan egészséggazdaságtani modellt fejlesztenek majd, amely – webalapon – használhatóvá válik a teljes Unióban.

– Természetesen önmagában nem elég egy kész modellt tálcán kínálni az érdeklődő intézményeknek, szervezeteknek, cégeknek – mondja Vokó Zoltán. – Szükség van a folyamatos kommunikációra, ezért már a vizsgálati részbe is bevonunk olyan érdekelt szereplőket, amelyek vagy akik ezekkel a szűrőprogramokkal foglalkoznak, de „hivatalosan” nem vesznek részt a projektben. Erre azért van szükség, hogy minél többen adhassanak visszajelzést azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen elemzéstől mit várnak, és hogyan tudnák a terméket majd jól hasznosítani a saját országukban – magyarázza a Syreon orvos-igazgatója. Intézetük a projekt magyar vonatkozásában együttműködik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel, az országos szűrési koordinációval, az Országos Onkológiai Intézetben működő Nemzeti Rákregiszterrel. 

A 2008-ban alakult Syreon Kutató Intézet alkalmazott egészségügyi kutatásokkal foglalkozik. Széles palettájukat egészséggazdaságtani, népegészségügyi, egészségpolitikai kutatások teszik ki; a bizonyítékokon alapuló egészségpolitika megalapozásához készítenek elemzéseket. Megbízóik között szerepel a WHO, az Európai Bizottság, az egészségipar nemzetközi szereplői. Fő tevékenységük a széles értelemben vett egészségügyi technológiák (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, szűrőprogramok, stb) értékelése a társadalmi haszon és a költségek szempontjából.