Vissza

NYERŐMAGYAROK.eu - Az ember a siker mögött

 Nyitólap  Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 

Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar

A gyerekek nyelvén

– Úgy láttuk, és ezt az általunk végzett kutatás is bebizonyította, hogy Magyarországon nem helyeznek kellő hangsúlyt a gyermekjogokra. Tudomásunk szerint a jogi karokon eleve nincs is ilyen tantárgy, és amelyik tantárgyon belül a gyermekjog mégis szóba kerül, talán csak egy előadást, vagy annyit időt sem kap – adja meg a felütést Dr. Hajdú József, a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék vezetője, az IDEA projekt magyarországi koordinátora. – Azok a jogászok, akik az egyetemekről kikerülnek, még ha tovább is képzik magukat, úgy kerülnek felelős pozíciókba, ahol gyermekek sorsáról és életéről dönthetnek, hogy nincsenek tisztában a gyermekjogokkal – mondja a projekt hazai koordinátora, aki szerint a másik fő probléma, hogy a jogászoknak nincsenek kellő pszichológiai tapasztalataik. Ez persze részben érthető, hiszen mikor és hol tanulhattak volna pszichológiát a maga mélységében. – Mi azonban ezen szeretnénk egy kicsit változtatni – folytatja a tanszékvezető –; ugyan az IDEA projekt csak egy szűk kört fog érinteni, hiszen nem tudunk minden jogászt meginvitálni a tréningjeinkre, de ha legalább kezdeményezni tudjuk, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a gyermekjogokra és a gyerekekkel kapcsolatos pszichológiai ismeretekre, akkor elértünk valamit.
De mi is a probléma? A gyereket Európa-szerte meg sem hallgatják az őt érintő ügyekben annak ellenére, hogy igenis léteznek erre vonatkozó irányelvek és jogszabályok. Még mindig túl gyakori, hogy úgy döntenek egy gyerek sorsáról, hogy az ügyével foglalkozó szakemberek nem is látták őt. Ha pedig van kapcsolat a gyerekkel, abban sincs köszönet: általános jelenség, hogy nem tudnak kommunikálni vele. És ez nem szándék kérdése, a gyerekekkel való kommunikációt tanulni lehet, és kellene is. A bírósági idézésekre a jogászokon kívül senki sem készül kitörő lelkesedéssel. Ahogy az IDEA itthoni tagjai fogalmaznak, egy bírósági szituáció nem normális élethelyzet, oda beidéznek, ott elővezetnek, ott jogi szaknyelven, hivatalosan szólnak az emberhez, ami a felnőtteknek is stresszt jelent. El lehet tehát képzelni, hogy mit érez egy gyerek, ha az eljárás róla szól, pláne, ha a szülők oldaláról ellentétes hangulatkeltés is folyik közben.

Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar
Dr. Hajdú József tanszékvezető és Dr. Visontai-Szabó Katalin adjunktus

– Sok esetben az adott jogász nemcsak nem szerzett szakirányú ismereteket, de gyereke sincs, tehát tapasztalatok híján végképp nem tudja, hogy kell szólni a kisgyerekek nyelvén – magyarázza Dr. Visontai-Szabó Katalin, az SZTE Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének adjunktusa, aki egyidejűleg jogász és pszichológus végzettséggel is rendelkezik. – Az rendben van, hogy az ügyvéd a szülőktől kapja a megbízását, de ebben az esetben is a gyermek érdekeit és jogait kellene szem előtt tartania. Csakhogy amikor az ügyvéd azt sem tudja, hogy milyen jogai vannak a gyereknek, akkor hogy képviselje azokat az ügyben? – teszi fel a költői kérdést a projekt magyarországi kapcsolattartója.

Miközben beszélgetünk, a tanszékvezető számítógépe bejelez: éppen az az email érkezik meg az írországi konzorciumi tagtól, amire már nagyon vártak. Egy olyan bírósági ítéletet küldtek át az ír partnerek, amelyben a bíró a gyerek nyelvére „lefordítva” is kézbesíti a gyereknek az ítéletet. Azaz megmagyarázza neki úgy, hogy értse az ő sorsát befolyásoló döntést. – Soha életemben nem láttam még ehhez hasonlót én sem – mondja Prof. Dr. Hajdú József. Dr. Visontai-Szabó Katalin hozzáteszi, sokszor az ítéleteket még maguk a szülők sem értik, nemhogy a gyerek. – Akinek nincs jogi végzettsége, ezt a bikkfanyelvet nehezebben értelmezi. Hát még a kisgyerek, akiről éppen szó van abban az ítéletben! Alap probléma, hogy a jogász szakma sajnos gyakran azt gondolja, a gyerek csak az ügy tárgya. Hát nem. A gyerek a lényeg. És mégis erre fordítjuk a legkevesebb figyelmet, és sokszor a legjobb szándék ellenére is többet ártanak, mint használnak neki – foglalja össze a projekt hátterében lévő problémát Dr. Visontai-Szabó Katalin.

Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar
A gyerek nem az ügy tárgya: ő a lényeg. Ezt kellene megérteni.

A JUSTICE program által több mint 420 ezer euróval támogatott IDEA projekt célja, hogy előmozdítsa a gyermekek részvételét az őket érintő döntések meghozatalában Írország, Finnország, Svédország, Észtország és Magyarország együttműködésével. A hazai projektszereplők átnézték, hogy a gyermekjogok területén eddig milyen szakirodalom készült, emellett elkészítettek egy kérdőívet, amelyet szétküldtek a gyermekvédelemmel, -jogokkal foglalkozó jogászi körnek. A projekt következő lépcsőfokaként megtervezik azt a 12 alkalomból álló tréningsorozatot, amely egyben a projekt lényege is lesz. Ezzel a tréningsorozattal a gyámhivatali, gyerekvédelmi szakszolgálatokban dolgozókat, és a témában érintett jogászokat, családjogokra specializálódott ügyvédeket célozzák meg. Az országban jelen pillanatban csak három egyetemen (például Szegeden) folyik családjogi szakjogász képzés; a szegedi jogi kar családjogi szakjogászképzésének vezetője is részt vesz a projektben, hogy a későbbiekben a projektben kidolgozott módszert és tananyagot be tudja illeszteni a saját egyetemük posztgraduális képzéseibe.

A tréninganyagot természetesen a neten is közzéteszik. A tananyag bárki számára ingyenesen elérhető lesz. Azt is megvizsgálják a projektben, hogy Írországban – ahol előttünk járnak a témában – hogyan tréningezik a szülőkkel és gyerekekkel foglalkozó szakembereket, kielemzik, hogy ezek a példamutató, sokszor pszichológiai módszerek adaptálhatók-e a hazai környezetbe. A projekt pilléreként eljön Budapestre David Schemming nagy-britanniai pszichológus professzor, aki az újfajta kötődéselméletről tart majd előadást.

A jogi munkák nagy része pszichológiai munka, nem jogi kérdésekről van szó. A jog sokszor nem tudja megoldani azokat a problémákat, amelyek egy válás, egy gyerekelhelyezés, gyámság során felmerülnek. – Nem azt mondom, hogy a jogászoknak csak pszichológiát kellene tanulniuk, de mindenképp érdemes lenne odafigyelni, megérteni, nyitottnak lenni azokra az emberekre, akikkel kapcsolatban ítéletet kell hozni. Az IDEA ezen a helyzeten próbál egy picit mozdítani – mondja Hajdú József.

Zárásként Hajdú József tanszékvezető a kerékpározás tanulásának példájával él: – A hallgatóinknak a jogi karokon elméletben elmagyarázzuk, hogy hogyan is kell kerékpározni. Megtoljuk a biciklijüket, aztán elengedjük őket, és közben azt szeretnénk hinni, hogy egyből tudnak is majd kerékpározni. Hát nem tudnak. Ahhoz le kell tekerni pár száz kilométert, hogy az ember rutint szerezzen. Most ezeken a tréningeken, amelyeket a projektben fejlesztünk ki, nemcsak elméleti tudást kapnak a hallgatók, hanem védett körülmények között ki is próbálhatnak néhány, más országban már bevált módszert.

Az IDEA célja, hogy azok a jogvégzett emberek, akik gyerekekkel kapcsolatos, éles szituációkba kerülnek, legyenek sokkal jobban felkészültek, rutinosak, nyitottak és tájékozottak a gyermekek speciális igényeivel kapcsolatban.


Tisztább kép a drogokról
Bántalomra oltalom
Válasz a gyűlölet-bűncselekményekre
Veszprémiek a vendéglátás jó híréért
Nemzetközi szakértői hálózat a jövő boraiért
Meg kell előzni
a tanárok kiégését

Fel kell készülni az extrém végletekre
Új idők új szele a cirkuszban
Labor az online fogyasztói jogokért
Megéri helyben maradni
A hajléktalanság közös probléma
Kudarckerülőből hasznos munkaerő
Az önkéntesség sorsfordító is lehet
Le a műanyaggal!
Szoftver a jövőnek
Vissza a földekre!
Nézz szembe az űrrel!
A kommunizmus igazi arca
Előny a hátrányból
Közösségteremtő mozgás
Változni kihívás
Cukrászatban utazik
Legyen újra trend cukrászdába járni!
Fenntartható múzeumügy
Inaktivitásból proaktivitás
Biztos lábakon külföldön
Az ellenállás kultúrája
Útmutatás az élethez
Döntést hozni tudni kell
Gépészeti iskolások a világ körül
Karrier és természetvédelem?
Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat