NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
BNPI, KNPI, KMNPI, MME, ELMŰ

A történet mesében
Történetek
H1 Systems Kft.
BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék
Noran Libro Kiadó
Országos Kriminológiai Intézet
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyerő helyzetben a túzok
Légvezetékek megszüntetésével és szemlélet-változtatással emblematikus nagymadarunkért
LIFE

A túzok nem véletlenül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), valamint a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság címerállata: Európa legnagyobb testű röpképes madara kifejezetten otthon érzi magát a Kárpát-medencében, a huszadik század végén az állománya azonban drasztikusan csökkent. A kétezres évek közepén az összehangolt természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően stabilizálódott a helyzete, ám a veszélyeztető tényezők csökkentésére van szükség ahhoz, hogy az élőhelyén tartsuk és megőrizzük ezt a csodálatos madárfajt. Osztrák vezetéssel, magyar partnerekkel 2016-ban újabb LIFE-nyertes projekt indult a túzokállomány megőrzéséért – az MME munkatársaival beszélgettünk a kitűzött célokról.

 

Hatalmas termetű a túzok. A kakas elérheti a 16 kg-os testtömeget is – el lehet képzelni, hogy mi történik a megriasztott, pulykaméretű madárral, amikor az élőhelyén a középfeszültségű elektromos légvezetékkel találkozik. Ugyan repülni gyorsan tud, manőverezni már annál kevésbé, így a túzokok pusztulása egyszerűen ezekből a balesetből adódik.

A faj világszerte veszélyeztetett, Európában két nagyobb populációja ismert, az egyik a nyugat-európai (Spanyolország és Portugália területén), a másik az ettől teljesen független közép-európai, amelynek súlypontja Magyarország területén van nagyjából 1500 egyeddel. A nyugat-pannóniai állomány esetében az osztrák-magyar határ mentén körülbelül 500 madárról beszélhetünk, de Németország, Szlovákia, Románia és a Vajdaság területén is élnek kisebb populációi. Annak ellenére, hogy a portugál és spanyol állomány stabil, a közép-európai különféle veszélyeztető tényezők miatt rendkívül sérülékeny. A globális problémák, az időjárási körülmények megváltozása mellett négy olyan fő veszélyforrásról beszélhetünk, amelyre a természetvédők pozitív hatással lehetnek: a középfeszültségű légvezetékek föld alá vitelével, a túzokra veszélyes, túlszaporodott ragadozók állományainak szabályozásával, a madárbarát mezőgazdálkodási módok elterjesztésével, és a társadalmi-turisztikai szemléletmód megváltoztatásával komoly sikereket lehet majd elérni a régió túzokvédelmében.
Főként ezeket a célokat tűzték ki a szereplők az osztrák-magyar konzorciumban megvalósuló, hét éves, komoly költségvetésű túzokvédelmi projektben, ami 2016-ban indult és 2023-ban ér véget. A konzorciumban magyar oldalról három hazai nemzeti park igazgatóság, egy áramszolgáltató, valamint az MME vesz részt. A projektet magyar részről a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozza.

A 2004-2008 között lefutott, négy éves túzok-LIFE az egyik legelső nyertes magyar LIFE-projekt volt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével. Az első projekt a célja a veszélyeztető tényezők feltárása, egy túzokbarát mezőgazdasági és társadalmi szemlélet kidolgozása, és az állomány stabilizálása volt. A mostanit az Osztrák Túzokvédelmi Alapítvány vezeti, a konzorcium magyar tagja az MME mellett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Kiskunság Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és az ELMŰ Hálózati Kft. A projekt összköltségvetése 8,4 millió euró, ebből LIFE támogatás majdnem 6 millió euró. Az öt magyar tag munkájára 3 805 040 euró jut. 


BNP, KNP, KMNP, MME, ELMŰTóth Péter és Králl Attila, az MME munkatársai, a túzok-projekt koordinátorai

Légvezeték helyett földkábel

Ahogy Králl Attila és Tóth Péter, az MME munkatársai hangsúlyozzák, a már említett ütközéses balesetek mellett a vezetékek puszta jelenléte is káros hatással van a túzokra: a madár a nyílt területeket kedveli, ha teheti, elkerüli ezeket a szakaszokat, így a vezetékek gyakorlatilag felszabdalják az élőhelyeket. Ausztriában még mozaikszerűbb a kép. Az egyedek a hazainál is civilizáltabb, urbánusabb arculatú területen élnek: utak, autópályák szabdalta, szélturbinákkal tarkított síkot kell elképzelni a Mosoni-Dunától nyugatra, ahol azonban a már régóta bevett, túzokbarát gazdálkodással a körülmények ellenére is nagyon sok eredményt tudtak elérni, és az állomány is megerősödött.

– A hazai természetvédelmi szakemberek már korábban felmérték, hogy hol vannak a legjobb túzok élőhelyeken a legproblematikusabb vezetékszakaszok, és ezeknek a szakaszoknak a földkábellel való kiváltása a projekt egyik alappillére – mondja Králl Attila. – Egyben ez a rendkívül költséges munka adja a nagy költségvetésű projekt nagyobb szeletét is. A földkábelre való átállás nemcsak tájképileg szebb, hanem ez a megoldás egész egyszerűen visszaadja a túzoknak azt az élőhelyet, ahol eddig nem szívesen tartózkodott.

Ragadozógyérítés

A túzok-LIFE-projektben megvalósítandó másik fő feladat a ragadozó állomány szabályozása. Az emlősök közül a róka, a borz – valamint a természetes élőhelyeken ragadozóként viselkedő kóbor kutya és macska –, a madarak közül pedig a vadászható varjúfélék (szarka és a dolmányos varjú) gyérítése nélkül a túzok fészekaljak megőrzése, és a még röpképtelen csibék védelme elképzelhetetlen. – A projektben a nemzeti park igazgatóságok vezetésével ezeknek a fajoknak engedélyezett módszerekkel történő, tervszerű apasztása történik úgy, hogy a területi vadásztársaságokkal való együttműködésben igyekszünk „közössé tenni” ezt a feladatot – magyarázza Králl Attila.

Madárbarát gazdálkodás

Mivel a túzok alapvetően mezőgazdasági hasznosítású területeken (szántókon és gyepeken) élő madár, ahhoz, hogy a természetvédelem célt érjen, a gazdálkodók bevonására is szükség van. Mivel az egyes mezőgazdasági szereplők megszólítása kimerítené a projekt szereplőinek erejét, train the trainers elven azokkal a piaci szereplőkkel építenek ki szakmai kommunikációt, akik a gazdák döntésmechanizmusára befolyással lehetnek. Az MME színes, látványos terepi madárhatározókat adott ki szintén e célból. – Igyekszünk tenni azért, hogy a gazdálkodók fel- és megismerjék a területükön élő madarakat, legyen alapvető információjuk arról, hogy az adott madár mikor fészkel, milyen életvitele van, a gazdálkodó hogyan tud úgy igazítani a gazdálkodásán, hogy az még számára se legyen hátrányos, de a madár megmaradását támogassa – mondja Králl Attila. 

<
>
Impozáns madarunk, a túzok. Horváth Tibor és Motkó Béla fotói

Támogató turizmus és kutatás

A projekt hazai konzorciumi tagjai azt szeretnék, ha a közeljövőben a túzok élőhelyére történő emberi belépést megzavaróról támogató irányúvá változtathatnák. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság túzok-oktatóközpontot fog létrehozni, amelynek a célja, hogy a rendszertelen turisztikai jellegű, zavarással járó látogatásokat rendszerbe foglalja, lecsökkentse, és ugyanakkor a túzokot, annak különlegességét és pompáját biztonságosan bemutassa.

A projekt része a kutatás is: feltérképezik azokat az eddig nem nyilvánvaló élőhelyeket, amelyeket a túzok kedvel, és amelyeket – egy állománynövekedés esetén – vissza tudna foglalni magának. Ennek érdekében Magyarországon és Ausztriában tizenkét-tizenkét madarat megjelölnek műholdas jeladókkal, így lehetőség nyílik a „magterületeken” kívül olyan zónák feltérképezésére, amelyeket a túzok szívesen látogat, de a szakemberek számára még esetleg nem volt ismert.

Közben zajlik a túzokállomány folyamatos monitorozása is. Vizsgálják a beavatkozások hatását az agrárterületek más madárközösségeire is, hiszen a gazdálkodási tevékenységek nemcsak a túzokpopulációt, hanem a túzok, mint ernyőfaj alatt élő pusztai madárállományt befolyásolják (ilyen például a fácán, a fürj, a fogoly, vagy a sárgabillegető, mezei pacsirta, bíbic). A nyertes projekt indulásakor joggal remélhetjük, hogy a projekt 2023-as zárásakor a túzok nemcsak a természetvédők, hanem az átlagember szemében is emblematikus, óvott madár lesz.

 

BNP, KNP, KMNP, MME, ELMŰ

LIFE
Szabadságot a szigetnek!
A Mohács melletti Szabadság-sziget élőhely-rehabilitációja
WWF Magyarország
Budapest-Mohács
LIFE
Célzott természetvédelem a lőtéren
Honvédségi használatban álló területrekonstrukció a Keleti-Bakonyban
HM Védelemgazdasági Hivatal – Veszprém
Budapest
LIFE
Környezetvédő hadgyakorlatok
A kisalföldi meszes homokpuszta katonai területeinek helyreállítása
HM Védelemgazdasági Hivatal – Győrszentiván
Győrszentiván
LIFE
A hulladék: érték
Nemzeti Ipari Szimbiózis Program megvalósítása Magyarországon
IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.
Budapest
LIFE
Tiszta levegőt!
Civil összefogás a közlekedési eredetű szennyezés csökkentéséért
Levegő Munkacsoport
Budapest
Visszahódítják a madarak királyait
LIFE
Visszahódítják a madarak királyait

Visszahódítják a madarak királyait
Sarród

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat