NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
WWF Magyarország
Budapest-Mohács
A történet hangban
A történet mesében
Történetek
H1 Systems Kft.
BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék
Noran Libro Kiadó
Országos Kriminológiai Intézet
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Szabadságot a szigetnek!
A Mohács melletti Szabadság-sziget élőhely-rehabilitációja
LIFE

A Szabadság-zátony ártéri élőhelyeinek megőrzésére nyert 1 075 896 eurót a WWF Magyarország a LIFE+ Nature and Biodiversity program keretében. A projekt eredményeképpen a Duna mellékágát újra birtokba vette a folyóvízi élővilág, a védett szigetre visszaköltöztek az őshonos fajok, a vízminőség is javult, és a helyi lakosság is újra hódolhat a vízi sportoknak a természeti értékek megőrzése mellett. Siposs Viktóriával, a lezárult program koordinátorával a WWF budapesti központjában beszélgettünk.

A mohácsi Szabadság-sziget és mellékág az elmúlt harminc évben óriási változáson esett át: az egykori vízparti idill az emberi beavatkozások következtében egy romló ökológiai állapotú, szemmel láthatóan hanyatló paradicsommá vált. Az embert és természetet összekapcsoló idilli kép végleg a múlté lesz, ha nem figyelünk a megóvására. Az utóbbi százötven évben ugyanis jelentősen átalakult a Duna élete. A szabályozás miatt már nem képződnek új szigetek, a meglévő mellékágak pedig fokozatosan feltöltődnek. A mellékágak léte nyilvánvalóan nem csak az embernek fontos, hanem az őshonos élővilágnak is. Olyan fajok kedvelik ezeket a zegzugos helyeket, amelyek a folyó főágához képest enyhébb sodrást, melegebb vizet és parti növényzetet igényelnek. Több halfaj csak a nyugalmas mellékágakban tud szaporodni,. A dunai szigetek növényvilága is páratlan, éppen az érintetlenség, háborítatlanság miatt.

WWF Magyarország
Siposs Viktóriával a WWF budapesti központjában beszélgettünk

A Szabadság-sziget is megszenvedte az elmúlt harminc év emberi beavatkozásait. Bár fokozottan védett természeti terület, és a Natura 2000 hálózat része, a sziget tulajdonosai mégis erdőgazdálkodást folytattak rajta. Emiatt az értékes növényzet állapota leromlott, és – ahogy az ilyenkor lenni szokott – pillanatok alatt megjelentek az invazív fajok is. A könnyebb közlekedés érdekében és hajózási célból a nyolcvanas években egy kőből készült keresztgátat is felhúztak a sziget és a part közé, ezzel aztán – úgy tűnt, – végleg megpecsételték a Szabadság-zátony sorsát: a mellékág vize már nem kapott állandó vízutánpótlást a főágból, a mellékág elkezdett feltöltődni, állóvízzé vált, vízminősége is leromlott; élővilága átalakult és elszegényedett, és az ide látogató környékbelieket is szomorú kép fogadta.

A legjobb időben lépett a WWF Magyarország a terület további pusztulása ellen. Konzorciumot alapítottak a helyileg illetékes Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal, az ivóvíz szolgáltató DRV Zrt-vel és Mohács önkormányzatával. Siposs Viktória projektvezetőtől megtudtuk, hogy maga a mohácsi polgármester volt a projekt egyik fő kezdeményezője. A konzorcium elnyerte a LIFE+ Nature Alap pénzügyi támogatását, az önrészhez pedig egy vállalati támogató, a Coca-Cola Magyarország adott jelentős összeget. A civil, az állami és a vállalati szféra összefogásával nem mindennapi együttműködést valósítottak meg, vállalkozásukra a brüsszeli válasz sem volt szokványos: a legmagasabb arányú, 75 százalékos támogatást nyerték el a LIFE + programban.

WWF Magyarország
Előtte-utána: szembetűnő, ahogy a mellékág „feléled”

A 2009-ben elindított projekt első lépéseként megvették a Magyar Állam számára a magántulajdonban álló szigetet, és a nemzeti park gondozására bízták. Ezután megkezdték a szigeten őshonos erdő helyreállítását, vagyis az özönnövények helyére az ártéri puhafa-ligeterdő telepítését. A munkát nem csak a WWF munkatársai végezték, bevonták a helyi iskolák diákjait, de még a Coca-Cola dolgozóit is, önkéntes munka keretében.

Igen fontos elem volt a projekt során a mellékág felélesztése: a víz útját elzáró kőgát megnyitása és a mellékágban felgyülemlett hordalék kikotrása. Tetézte a kihívást, hogy a két nagykapacitású ivóvízvezetéket, ami a gátban húzódott, meder alá kellett süllyeszteni. Ezek a műszaki beavatkozások több év előkészítés után valósulhattak meg. Az óriási kivitelezési munka hét hónapot vett igénybe, de meglett a jutalma: megindult a mellékágban a vízáramlás, és újra élő mellékágként viselkedik. A Duna nagyon hamar elfogadta az új (régi?) medret, formálja, alakítja, és újra otthont ad az őshonos hal-, és madárfajoknak, hódoknak, vidráknak.

WWF Magyarország
A projekt koordinátora jogosan büszke az elért eredményekre

– A terepi munka másfél éves időszakot ölelt fel, mert tavasszal terepi kivitelezés nem végezhető élővilág-védelmi okból; le kellett állni. A projekt célja nem kizárólag a terepi munka, hanem fontosnak tartottuk a projekt ideje alatt a szakmai és a lakossági tájékoztatást is – mondja Siposs Viktória. A koordinátor tapasztalata szerint az emberek hozzáállása, véleménye sokkal könnyebben alakítható, ha kellő információt és logikus magyarázatot kapnak az aktuális kérdésről.

A projektidő már lezárult 2013 végén, de a WWF folytatja a dunai és a szigetekre fókuszáló munkáját. A szervezet célja, hogy a műszaki beavatkozások, összehangolva a területet érintő más szakmák munkáival, a természeti értékek megőrzésére irányuljanak. Ilyen jellegű munka indult meg a Duna-Dráva Nemzeti Park vezetésével a Rezéti-Dunánál 2014-ben, és hasznos lenne, ha országos szinten is létrejönne egy átfogó program a mellékágak megőrzésére – és gyerekkorunk vadregényes folyami élőhelyeinek visszaállítására.

 

Légifotók: előtte – © Körmendi László; utána – © Civertan Grafikai Stúdió

LIFE
Madárbarát vezetékek
Több évtizedes közös munka a kerecsensólyom védelméért
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Eger
Erasmus+
Az Ormánságra nyitják Európát
Projektek a fenntartható fejlődésért
a helyi közösség bevonásával

VELOVE
Kémes
Viperák, sokasodjatok!
Legjobb lett a legjobbak között a rákosi viperamentő uniós projekt
Rákosi vipera
Középadacs
LIFE
A puszta albérlője
A kék vércse védelme a Kárpát-medencében
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Budapest / Bükk vidéke / Körös-Maros vidéke
LIFE
Környezetvédő hadgyakorlatok
A kisalföldi meszes homokpuszta katonai területeinek helyreállítása
HM Védelemgazdasági Hivatal – Győrszentiván
Győrszentiván
Horizon 2020
Parlag helyett bioüzemanyag
Új módszertan fejlesztése és alkalmazása a bioenergetikai szektorban
Geonardo Kft.
Budapest

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat