A hajléktalanság közös probléma

Uniós projektben keresik a kiutakat a közép-európai országok

Elnyert összeg: 81 000 euró

Erasmus+

Csak Magyarországon több ezer ember él fedél nélkül, többségüknek segítség nélkül esélyük sincs a talpra állásra. Egy magyar kezdeményezésre létrejött Erasmus+ Stratégiai Partnerség részeként 2014 ősze óta három közép-európai, és egy brüsszeli szervezet bevonásával közösen keresnek megoldásokat a térség országai. Céljuk az, hogy 2016 augusztusára konkrét javaslatokat tegyenek le a politikai döntéshozók asztalára.

A hajléktalanság problémája körül visszatérően fellángoló vitáknál csak a valós probléma ereje és súlya nagyobb. Köztudottan több ezer ember él fedél nélkül Magyarországon, de a hajléktalanság a közép-európai térség valamennyi országát érinti. Budapest és egész Közép-Európa egyik legnagyobb hajléktalanellátó szervezeteként a Budapesti Módszertani és Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) ezért olyan kétéves uniós projektet dolgozott ki, amelyben a résztvevő országok hajléktalan emberekkel foglalkozó szervezetei összefoghatnak, tapasztalatokat cserélhetnek már működő jó gyakorlatokról.

BMSZKI - Kiutak a hajléktalanságbólTájékozódás az információs pultjánál. A BMSZKI Közép-Európa egyik legnagyobb hajléktalanellátó szervezete.

A cseh, lengyel, román szervezeteket, magyar részről a BMSZKI-t és a Habitat for Humanity hazai szervezetét, valamint egy brüsszeli székhelyű nemzetközi szervezetet (FEANTSA) tömörítő Kiutak a hajléktalanságból Közép-Európában című Erasmus+ Stratégiai Partnerség 81.000 euró közvetlen brüsszeli forrást nyert a projekthez. A partner szervezetek a program ideje alatt öt alkalommal találkoznak, és céljaik szerint másfél éven belül megalapozott szakpolitikai javaslatokat tesznek le az unió és országaik döntéshozóinak asztalára.

– Minden partner saját országának a hajléktalanság kezelésével kapcsolatos programját mutatja be a találkozókon. A projekt nyitányaként mi, magyarok mutatkoztunk be 2015 áprilisában, októberben Prágában pedig a cseh modellt és gyakorlatokat ismertük meg. Egységesen elmondható minden közép-európai országra, hogy hajléktalan-ellátásuk váza a különböző szintű szállások rendszere – összegzi az eddigieket a projekt koordinátora, Fehér Boróka. – Vannak ugyan jó gyakorlataink, de az ellátórendszer egészét nézve a csehek például előttünk járnak – teszi hozzá.

BMSZKI - Kiutak a hajléktalanságból
Fehér Boróka projektkoordinátor és Csató Bálint projektmunkatárs.

A legutóbbi találkozón például kiderült, hogy a cseh szociális ellátás meglehetősen bőkezű a magyarhoz képest, a lakhatási támogatások mellett segélyezési rendszerük is kiterjedtebb. Nálunk jelenleg decentralizált a rendszer, a – több tízezer forintos nagyságrendű cseh összegekhez képest – néhány ezer forintban adható lakhatási támogatásokról az önkormányzatok döntenek. A csehek előnye, hogy már van elfogadott hajléktalan stratégiájuk is, amely szociális bérlakás kvótát is tervez előírni a településeknek.

Nekünk is van azonban mit átadni: – A némi rendszeres jövedelemmel már rendelkezőknek fenntartott Kocsis utcai kiléptető szálló, a XV. kerületi szobabérlők háza, mint szalmaszálnyi megoldást nyújtó olcsó lakhatási lehetőség, vagy a Közterületről lakásba! program a hazai ellátás jó gyakorlatai. Utóbbit is pályázati forrásból finanszíroztuk, így húsz fő költözhetett lakásba közvetlenül az utcáról egy évre szóló lakhatási támogatással – sorolja a példákat Fehér Boróka. A Habitat for Humanity Elsőként lakhatás programja külön is kiemelést érdemel. A 2015–16-os programban példaértékű vállalati, non-profit és önkormányzati összefogással, tíz hajléktalan családnak teremtenek otthont használaton kívüli, lakhatatlan állapotú önkormányzati bérlakások felújításával.

<
>

Ugyan a projekt nagyobb része még hátravan, már kirajzolódni látszik néhány javaslat. – A csehek ötlete nyomán ki kellene terjeszteni a magáncsőd intézményét a hajléktalan emberekre is, mert sokan halmozódó bagatell tartozások miatt nem tudnak helyzetükből kilábalni, jövedelmet szerezni. Jó lenne az is, ha rövid ciklusúak helyett a jövőben fenntarthatóbb programokra lenne finanszírozás – mondja a BMSZKI projektjének koordinátora. Egy biztos: ha a román és a lengyel tapasztalatokat is beépítették a résztvevők, a projekt végére, 2016 augusztusára alapos közép-európai tanulmány születik majd erős és reális javaslatokkal.

˄