Vissza | |||
NYERŐMAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött | |||
Central European Research CentreBudapestTapintva látásAz elmúlt évtizedekben kiterjedt kutatások folytak arról, hogy az írásbeliség mennyire határozza meg az emberi agy és személyiség fejlődését, a kognitív és kreatív képességektől kezdve, a szocális és kommunikációs képességek fejlődésén át, egészen az identitás formálódásáig, végső soron pedig az önazonos, tudatos és kompetens emberré válásig. A nem meglepő eredmények szerint a napnál világosabb, hogy aki nem tud írni-olvasni, behozhatatlan hátránnyal kényszerül leélni az életét. A vak emberek írás és olvasási képességének visszaszorulása tehát számos okra vezethető vissza, annak hatásai azonban az okoktól függetlenül jelentkeznek, és nehezítik meg még jobban a vakok társadalmi integrációját. Szerencsére azonban a probléma nem megoldhatatlan. A Central European Research Centre (CERC) által kidolgozott nyerő koncepció célja a vizuális (írásos és képi) tartalmak teljes körű demokratizálása. A cél, hogy a vak emberek egyszerűen, olcsón, és bármiféle korláttól mentesen hozzáférjenek pontosan ahhoz a tartalomhoz, amihez szeretnének és pontosan akkor és olyan mélységben, amikor és amiben szeretnének. A megoldás kulcsa a magyar csapat szerint egy speciális multifunkciós berendezés, aminek a fejlesztése jelenleg a Horizon 2020 program támogatásával zajlik. Tapintható, nyomtatott Braille szöveg A cég egyébként porkutatással és pormanipulációs technológiák fejlesztésével foglalkozik. A jelen projekt alapját adó technológiai megoldásuk lényege, hogy egyszerűen és költségkímélő módon rá tudnak venni porállagú anyagokat arra, hogy azok folyadékként viselkedjenek. Az ideát egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítése követte a Horizon 2020 KKV Eszköz alprogramjának első fázisában. Ezután nem sokkal a támogatás második fázisát is sikerült elnyerniük. A sikertörténetről bővebben Hetyey Gábor ügyvezetőt és Dr. Bulkai András technikai igazgatót kérdezzük a CERC székhelyén. A szakemberek kiemelik: a BrailleJet mögé beállt Európa számos rangos vakszövetsége, így aztán az Európai Bizottságot is egyszerűbb volt meggyőzni a projekt létjogosultságáról. A cég a KKV Eszköz projekt első fázisát, melynek célja egy kiterjedt megvalósíthatósági tanulmány elkészítése volt, egyedüli pályázóként valósította meg egy vakokat és gyengén látókat segítő alapítvány (INFOALAP) alvállakozó partnerként történő bevonása mellett. A jelenleg zajló második fázisra viszont már konzorciális modellben pályáztak egy angol ipari fejlesztő és gyártó partner (KW Special Project), valamint egy világszintű piaci ismeretekkel és kapcsolatokkal rendelkező nyomdaipari kereskedő partner (Alchemie Technology) bevonásával. A második fázis megvalósítását alvállalkozóként segíti továbbá a már említett alapítvány, valamint egy ipari formatervező stúdió (Co&Co) is, mivel kiemelt célja a fejlesztésnek, hogy a BrailleJet ne csak tökéletesen működjön, és egyszerűen használható legyen, de a szépség élményét is nyújtsa a felhasználói számára; ez utóbbi cél elérése a célcsoport tekintetében egyáltalán nem nevezhető egyszerű feladatnak.
– A BrailleJet technológiát eredetileg ipari felhasználásra szántuk, de a megvalósíthatósági fázisban felismertük, hogy sokkal nagyobb piaci igény mutatkozik egy otthoni felhasználású, kisméretű, ergonomikusan kialakított és megfizethető multi funkciós készülékre, amely a Braille és taktilis nyomtatáson túl képes fénymásolni és szkennelni is, és amely nagyon egyszerűen és olcsón üzemeltethető – részletezi Dr. Bulkai András. Így a BrailleJet nem csak nyomtatásra, hanem bármilyen már kinyomtatott nem Braille és/vagy taktilis vizuális (írásos és képi) tartalom „fénymásolására” is alkalmas lesz. Méghozzá úgy, hogy másolás közben emberi beavatkozás nélkül lefordítja a normál írást Braille írásra, a normál képet pedig tapintható képpé alakítja, és már ezt a lefordított, átalakított verziót nyomtatja ki, ami rendkívül egyszerűvé és személyre szabottá teszi a Braille és taktilis tartalmak előállítását. Hetyey Gábor a projekt technikai részletein túl annak érzelmi vetületére is rámutatott: – Mi, látó emberek el sem tudjuk képzelni, hogy egy vak ember hogyan érzékeli és látja a világot. Milyen élményt ad számára a tárgyak teljes tenyérrel történő tapintása, illetve hogy ez mennyiben tér el a „két dimenziós” ábrák, képek ujjbeggyel történő tapintásától. Számukra ugyanis nem a teljes tenyérrel való formaérzékelés, hanem az ujjbeggyel történő tapintás áll a legközelebb a látáshoz. Éppen ezért, akik eddig megtapintották, mind elérzékenyültek a BrailleJet nyomatai „láttán”. Egyikük – egy apuka, aki még látóként élte meg kislánya születését – azt mondta, hogy élete egyik legszebb élménye lenne, ha nyomtatnánk neki egy képet a most tíz éves kislánya arcáról. Megkérdeztük tőle, hogy miért lényeges ez, hiszen bármikor megtapinthatja a kislányát, mire ő azt felelte, hogy igen, pontosan tudja, hogy néz ki térben a gyermek feje, de tíz éve nem látta az arcát.
A BrailleJet projektet az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és fejlesztési keretprogramja | |||