Haszonállat-génmegőrzési Központ

Gödöllő

Új módszerek a baromfi génmegőrzésben

IMAGE: uniós finanszírozású, globális projekt a génbanki infrastruktúra modernizálásáért

Elnyert összeg: 249 660 euró

Horizon 2020

Újszerű génmegőrzési eljárásokkal kísérleteznek Gödöllőn: a Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK) munkatársai olyan alternatív módszereket fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a baromfi nőivar mélyhűtött formában megőrizhető legyen. IMAGE elnevezésű projektjük lényeges szerepet tölt be a génbanki infrastruktúra kialakításában és modernizálásában. Gödöllőn jártunk, a HáGK kutatóbázisán.

Gödöllőtől délre festői táj tárul az autós szeme elé: balra erdős lankák, jobbra kéklő tavak, csend és nyugalom. Itt működik a már 120 éves múltra visszatekintő HáGK. Az alapvetően haszonállat génmegőrzéssel és tenyésztéssel, valamint az ezekhez kapcsolódó kutatásokkal foglalkozó központ működteti Magyarország egyetlen in vitro baromfi génbankját, ahol a hímivarsejtekben, az embrionális őssejtekben, illetve a korai ivarszervekben lévő genetikai anyag hosszútávú tárolása történik. És ez nagy szó, elmondjuk, miért.

1992-ben alkották meg a Biológiai Sokféleség Egyezményét, ekkor fogalmazódott meg először, hogy a gazdasági állatok – tehát a haszonállatok – is beletartoznak a kihalástól megvédendő fajok körébe.
– A gazdasági állatok egynegyedét fenyegeti a kipusztulás veszélye. Az egyre intenzívebbé vált a mezőgazdasági termelés igényeihez egyre több húst, tojást előállítani képes állományokat (pl. hibrideket) hoztak létre. Ezek az őshonos fajtákat kiszorították a tenyésztésből. Érdemes tudni, hogy ha valamilyen gazdasági tulajdonság hangsúlyozására szelektálunk, valamit el is vesztünk a másik oldalon – magyarázza Dr. Liptói Krisztina, a HáGK tudományos igazgató-helyettese, az IMAGE (Innovative Management of Animal Genetic Resources) projekt hazai koordinátora. Az ivarszerv-szövetátültetésért felelős kutató elmondja: – ha később mégiscsak szükség van valamilyen tulajdonságra, amelyet „menet közben” elveszítettünk – lehet ez például egy jobb immunállapot elérése vagy eltérő tojáshéjszín –, akkor a génmegőrzésnek köszönhetően vissza lehet nyúlni a tenyésztésből már kiszorult fajtákhoz, és a kívánt tulajdonságot keresztezéssel, egyszerű tenyésztési eljárásokkal vissza lehet építeni.

<
>

Az összességében hétmillió euróval támogatott nagyprojekt célja, az európai haszonállat génbankok innovatív kezelési és irányítási rendszerének fejlesztése genomikai, biotechnológiai és bioinformatikai módszerek továbbfejlesztésével. Kiemelt feladata a genetikai erőforrás gyűjtemények felhasználásának a fokozása. További cél a génbanki gyűjtemények adataihoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint a génbanki gyűjtemények minőségének a javítása. Ezzel a haszonállatok génmegőrzésének hatékonysága növekedhet, ill. a világ különböző pontjain működő génbankok közötti együttműködés javul. A projekt eredményeként létrejön egy webalapú adatbázis is, amelyben könnyen visszakereshetővé válik egy-egy kívánt gén, és az azt őrző bank.

Gödöllőre visszatérve, a projekt magyar része a baromfira, azon belül is az in vitro megőrzési technikák fejlesztésére irányul. – Ha a spermiumot fagyasztjuk, akkor csak a hímivart lehet megőrizni, ami azért jelent gondot, mert a madarak esetében – az emlősökkel ellentétben- a hímivar hordozza az XX-nek megfelelő ZZ elnevezésű ivari kromoszómapárt. Szükség van tehát a nőivar megőrzésére is ( w kromoszóma), ami az embrionális sejtek, valamint a naposkori petefészek mélyhűtésével lehetséges. Az embrionális sejtek közül a projekt keretében az ősivarsejteket mélyhűtjük, majd felolvasztás után ezeket később visszaültetjük egy másik, befogadó embrióba. Amikor a csibe kikel és felnő, a megőrzendő fajta ivarsejtjeit fogja termelni. Ennek a módszertanát fejlesztjük kifejezetten a magyar őshonos fajtáinkra a projektben – mondja Patakiné Dr. Várkonyi Eszter tudományos főmunkatárs.

Dr. Barna Judit tudományos főmunkatárs, a HáGK laborvezetője és állatorvosa hozzáfűzi: – ugyanilyen módon, amennyiben a kelés napján a női ivarszervet kivesszük a megőrzendő fajtából, mélyhűtjük és később átültetjük egy fogadó, recipiens napos állatba, akkor az ott megtapad, és kifejlődik belőle a petefészek, amely már a donortól származó petesejteket fogja termelni. Ha ezeket a tyúkokat az ivarérést követően a megfelelő fajta fagyasztott / felolvasztott spermiumával termékenyítjük, akkor már az első generációban száz százalékban visszakapjuk az eredeti genotípust – magyarázza az ivarszerv-szövetfagyasztásért felelős munkatárs.

Haszonállat Génmegőrzési Központ
A hazai projektcsapat: Dr. Barna Judit, Dr. Liptói Krisztina és Patakiné Dr. Várkonyi Eszter 

Így már érthetjük, mekkora értéke lehet a női ivarszervek megőrzését lehetővé tevő technikának. Amikor ugyanezt a célt a baromfi spermium mélyhűtésével akarják elérni, 6-7 generáció termékenyítése-keresztezése (évek munkája, és tetemes spermium-mennyiség) szükséges hozzá és a genetikai anyag 100%-os visszanyerése így sem biztosított teljes mértékben. A Gödöllőn kutatott eljárás nagymértékben lerövidíti az időt és a belefektetett munkát. Így már érthetjük, mekkora értéke lehet a női ivarszervek megőrzését lehetővé tevő technikának. Dr. Liptói Krisztina elmondja, hogy ugyan a művelet technikai része meglehetősen precíz kivitelezést igényel, a HáGK-ban olyan módszereket próbálnak kidolgozni, amelyek egyszerű körülmények között, viszonylag olcsón elvégezhetők.

Ez természetesen csak a magyar vonatkozása a projektnek, amelyben a francia INRA (L'Institut National de la Recherche Agronomique) vezetésével 18 ország 28 csoportja vesz részt Európából, Amerikából és Afrikából. A génbankok, tenyésztőszervezetek, kutatóintézetek és civil szervezetek közös kutatása fontos szerepet játszik – a nemcsak európai – génbanki infrastruktúra fejlesztésében, és értékes eredményekkel járulhat hozzá az EUGENA (European Gene Bank Network) hálózatához.

˄