Kaszó Zrt.

994 126 eurót nyert a 2013-ban indult KASZÓ-LIFE projekt, hogy helyreállítsa és megőrizze egyes somogyi területek természetes ligeterdőit. A fő kedvezményezett KASZÓ Zrt. munkája folytán javul a lápos részek vízellátása, és stabilizálódik a kedvező ökológiai állapot.

―

Amikor elhagyjuk Iharosberényt és letérünk a főútról, elkezdődik a mese, megérint minket a kaszói erdők varázsa. A mocsaras, belső-somogyi rengeteget mindig is titkok, rejtélyek övezték. Mint kiváló vadászterület, már a középkor óta rangos birtoknak számított, és az évszázadok során kézről kézre vándorolt a Báthori, Nádasdy, vagy éppen a Festetics család között. A főurak jelenléte mindennapos volt az erdő közepén megbúvó Kaszó faluban, az itt jellemző nagyvad-fajokat– gím- és dámszarvast, őzet vagy vaddisznót – vadászták a tízezer holdas vidéken.

A mocsaras, belső-somogyi rengeteget mindig is titkok, rejtélyek övezték

Kaszót nemcsak gazdag vadállománya, hanem változatos vegetációja miatt is érdemes megismerni. Jellemző fái a kocsányos tölgy, cser, éger, erdeifenyő és kőris, de a közeli Baláta-tóban még egy ritka húsevő hínárfaj is megél. Az erdőség szinte teljesen a Natura 2000 program védettségét élvezi, ezért is volt szerencsés gondolat a KASZÓ Zrt. LIFE projektötlete.

Amint azt Horváth László erdészeti osztályvezetőtől megtudjuk, az erdőgazdaság többek közt vadgazdálkodással, csemetetermeléssel, erdősítéssel, fakitermeléssel és -értékesítéssel foglalkozik, és már évekkel ezelőtt feltűnt nekik, hogy a rapszodikus időjárási körülmények és a mesterséges beavatkozások miatt az élőhely degradálódni kezdett. A nagy vízigényű éger és kőrisfás erdők talajvízszintje csökkenni kezdett, így tehát a faállomány egészségi állapota romlásnak indult. A helyzet további rosszabbodását megelőzve lépni kellett.

Horváth László: az élőhely oly mértékben kezdett degradálódni, hogy lépni kellett

2013 szeptemberében indult el a munka, melynek részleteit Szalai Kitti pályázati irodavezető szemlélteti. – A projekt lényege, hogy a talajvízszint további csökkenését megállítsuk, a meglévő csapadékot pedig úgy oszlassuk el, hogy a fák elegendő vizet kapjanak – mondja a szakértő. A vízvisszatartási akciók eredményét személyesen is megnézzük, ezért a beszélgetést a Kűvölgyi-tavaknál folytatjuk.

A zsombékos tórendszer a németalföldi festmények hangulatát idézi az esős-ködös időjárásban. A parton sétálgatva Horváth László a tavak peremére mutat: - Ki kellett kotornunk a felgyülemlett 40-70 cm iszapréteget, hogy az állóvizek visszanyerjék eredeti medrüket. A még hatékonyabb vízvisszatartásért létrehoztunk még két halastavat, és korszerűsítettük a gátrendszert – magyarázza a szakértő. A Kűvölgyi-tavak mellett a Bükki-tó gátja is felújításra került.

A növényzetet szemlélve látszik, hogy a társaság folyamatosan gondoskodik az invazív fajok irtásáról: a kései meggyet, bálványfát, akácot visszaszorítva az éger könnyebben nyújtózkodik a nedvdús talajba. Tevékenységüket a projekt vége után is folytatni fogják csakúgy, mint a gátrendszer ellenőrzését is. A vegetáció állapotát egyébként évente kétszer is monitorozza a projekt partnercége, a NAIK-Erdészeti Tudományos Intézet, így nyomon lehet követni az erdőben zajló változásokat.

De a természetvédelmi munka nem minden. A környező lakosok, gazdálkodók tájékoztatása is éppolyan fontos. Az uniós hozzájárulásból honlapot fejlesztettek, a Kűvölgyi tavaknál tanösvényt alakítottak ki, több újságcikkben, televíziós hírműsorban is szerepeltek. 2018 májusában nemzetközi konferenciát szerveznek, amelyet természetesen a kaszói vadászházban fognak tartani.

Szalai Kitti pályázati irodavezető és Horváth László erdészeti osztályvezető

Kaszó erdeje szerencsére nem zárul be 2018-ban. A projekthelyszín látogatásán kívül a kis településen rengeteg program várja a későbbiekben is a kikapcsolódni vágyókat. A gyerekeket kisvasút, a nagyobbakat erdei iskola, a felnőtteket például dámbarcogás-hallgatás.

Indulásunk előtt mélyet szippantunk a kristálytiszta levegőből, és megfogadjuk: amint lehet, visszatérünk Kaszóra. Talán nem is kell rá sokat várni, hiszen a projektvezető szerint egy-két éven belül ismét pályázni fognak a LIFE Programban.