Készenléti Rendőrség

2001. szeptember 11. után a terrorizmus elleni küzdelem elsődleges prioritássá vált az Európai Unió tagállamai számára is. A szélsőjobboldali és a dzsihádista ideológia online terjedése, az Iszlám Állam egykori harcosainak és követőinek további fenyegetése, valamint a magányos elkövetők jelentette veszély mind komolyabb kihívás elé állítja a bűnüldöző szerveket. A korábban már ismert elkövetési módok és eszközök mellett, jelenleg az egyik legsúlyosabb fenyegetést a robbantások és azokon belül is az úgynevezett piszkos bombák jelentik. Az ilyen támadásokról szóló hírek a világot minden alkalom sokkolják, de a döntéshozók nem nézik ezt tétlenül. 2008-ban Európa is összefogott és elkezdte a felkészülést a világszinten fenyegető, sötét oldallal szemben, mely nagyszabású és komplex folyamatok egyik életre hívója és motorja Magyarország volt. A rendkívül komoly témát a mindig mosolygós dr. Várnai Orsolya Júlia rendőr főhadnaggyal boncolgattuk.

―

Mit takar a piszkos bomba elnevezés?

A terrorista szervezetek eszköztárában a szeptember 11-i támadás után egy új típusú fegyver jelent meg, az úgynevezett „piszkos bomba”, melyet a szakirodalom CBRN-E eszköznek nevez. Ez egy mozaikszó, amely a Chemical, Biological, Radiological and Nuclear, azaz vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (eszköz), illetve az Explosive, vagyis robbanóanyag angol rövidítéséből tevődik össze. A különböző robbanóeszközök széles körű alkalmazása állandó fenyegetést jelent huzamosabb ideje, nem csak a műveleti területen tevékenykedő csapatok, de a civil lakosság számára is. Ezek a robbanóeszközök lehetnek szabvány katonai eszközök, vagy improvizált robbanószerkezetek (Improvised Explosive Device, IED) is. Az IED olyan házilag előállított eszköz, amely a pusztító hatását valamely robbanóanyag, pirotechnikai keverék, az elkövetők által készített robbanóképes elegy, vagy gyújtó hatású anyag felhasználásával éri el. Amennyiben egy „klasszikus” IED szerkezet kombinálásra kerül bármely CBRN anyaggal, akkor lehet piszkos bombáról, vagy CBRN-E eszközről beszélni. A helyzet súlyos, hiszen az INTCEN (az EU Helyzetelemző Központja) és az Interpol jelentései alapján a CBRN-E anyagok jelentette veszély egyre fokozódik.

Lehetséges-e ez ellen fellépni? Utol lehet érni gondolatban a terroristákat?

Nem, velük sajnos lehetetlenség lépést tartani, nincs mód minden egyes elkészült bombát lemodellezni, minden eshetőségre felkészülni. De úgy gondoljuk, hogy egy széleskörű összefogással kevésbé fogja az országokat készületlenül érni egy esetlegesen bekövetkező támadás és gyorsabban tudnak reagálni a veszélyekre, több ember életét tudják megmenteni és a vagyonban okozott kár is mérsékelhető. Mivel Európa számos térségéhez hasonlóan, a közép-európai országokban is részben vagy teljesen hiányoztak a piszkos bombák elleni komplex fellépéshez szükséges intézményi és szervezeti feltételek, hamar kiderült, hogy kizárólag regionális együttműködéssel és az erőfeszítések összehangolásával lehet a problémára hatékony megoldást találni. Ezért Magyarország kezdeményezésére, nemzetközi összefogással megalakult a Közép-európai CBRN-E Kiképző Központ Budapesten, amely a Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálat szakmai felügyeletével és irányításával végzi feladatait. Jelenleg nyolc alapító (Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Németország részéről Bajorország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország) és két társult (Franciaország és Hollandia) uniós tagország rendőrségének tűzszerész egységei, valamint öt nemzetközi szervezet (EUROPOL, Interpol, IBDCWG, NATO, FBI) működik együtt, a célok megvalósítása érdekében.

Miért éppen a Készenléti Rendőrség?

A CBRN-E anyagokkal elkövetett bűncselekmények kapcsán meglévő ismeret, tudásanyag, nyomozási tapasztalat nemzetközi szinten, így Magyarországon is, többnyire a rendőr hatóságok birtokában van. A Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság egyetértett abban, hogy a Készenléti Rendőrség komplex módon képes a központ elhelyezésére és kiszolgálására, míg a Tűzszerész Szolgálat (TŰSZ) jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a robbanóanyagok és piszkos bombák kezelése és a téma oktatása terén. A döntés meghozatalakor az is fontos szempont volt, hogy a TŰSZ által kiépített európai és nemzetközi kapcsolati háló megfelelő szakmai alapot teremt az együttműködéshez. Mindemellett a tűzszerész egység aktívan részt vesz a különböző nemzetközi projektekben, és hosszú ideje eredményesen működik együtt a hazai, a szomszédos uniós tagországok, valamint az EUROPOL, az Interpol és a Bombaadat Központok Nemzetközi Munkacsoportja (IBDCWG) szakirányú szerveivel.

Mivel járul hozzá a program megvalósításához az uniós pályázat?

A kezdeti lépéseket, a központ kialakítását, a Belügyminisztérium által biztosított Belső Biztonsági Alap terhére és saját forrásból valósítottuk meg két ütemben. Elsőként egy hármas tagolású új létesítmény komplexum (oktatási- és szállóépület, valamint egy gyakorlóterület), a második ütem keretében pedig egy gyakorlópálya, taktikai utca, valamint egy oktató labor és műhely jött létre. A közvetlen brüsszeli forrásokra azért pályáztunk, hogy a központ működési feltételeit a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően, teljeskörűen tudjuk létrehozni és a programot hosszú távon működtetni.

A jelenleg is futó első projekt célja egy tűzszerész képzéssel és megfelelő CBRN-E ismeretekkel rendelkező szakemberekből álló egység felállítása, mely partnerországonként 2-2 főt jelent. Az ő munkavégzésükhöz szükséges eszközöket (bombaruhákat, légzőkészülékeket, felderítő és mentesítő eszközöket) és a szállításukhoz három speciális (felderítő-beavatkozó-mentesítő) gépjárművet szereztünk be. Ezen túlmenően a speciális körülményekre is kiképezzük őket, melyet ugyancsak az elnyert 2 819 484 euróból finanszírozunk (a pályázat teljes elismerhető költségvetése 3 132 762 euró, az unió a nettó költségek 90%-át támogatja, 10% önerőt és az áfa összegét a pályázó országnak kell biztosítania). A másik sikeres pályázatunkon 1 504 799 eurót nyertünk el, melyet elsősorban olyan képzésre fordítunk, ahol a robbanás utáni bűnügyi helyszíneléshez, az anyagmaradványok, bizonyítékok gyűjtéséhez és elemzéséhez szükséges ismereteket oktatjuk egy erre a célra kialakított mobil labor gépjármű bevonásával, amelyet ugyancsak a projekt terhére szerzünk be.

Bevált és elterjedt gyakorlatnak számít, hogy állami szerv közvetlen uniós pályázatot nyújt be és azon többször is sikerrel szerepel?

Más állami intézményről nincs információm, ahogy a többi alapot sem ismerem, de azt biztosan tudom, hogy az Európai Bizottság által meghirdetett Internal Security Fund PROTECT megnevezésű pályázati formára eddig még nem pályázott senki hazánkból, és rendőri szerv sem nyert még el ekkora összeget. Kezdeményezésünk nem csak emiatt egyedülálló: ilyen non profit alapú, nemzetközi összefogással létrejött CBRN-E kiképző központ még sehol nem létezik a világon, ezért kiemelt érdeklődés és támogatás övezi azt. Az Európai Bizottság a központ megvalósításához és működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek összességét „zászlóshajó projekt” címmel tüntette ki és a nemzetközi együttműködés példájaként ajánlotta a tagállamok figyelmébe.