Logoderm Kft.

Évente több mint 40 ezer nő veszíti életét emlődaganat miatt az Európai Unióban, mellyel a mai napig ez a betegség a vezető halálok a nők körében. A korai felismerés életet menthet, s minél korábban fedezik fel a betegséget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Ebben jelenthet komoly előrelépést és segítséget dr. Bay Péter biológus és biokémikus, a Debreceni Egyetem professzorának forradalmi felfedezése. Kutatásainak eddigi eredményei arra engednek következtetni, hogy a bél mikrobiom elváltozása jelzi a daganat jelenlétét. Ráadásul, úgy tűnik, már a betegség igen korai fázisában.

―

Egy kutatók számára meghirdetett ösztöndíjprogram kedvéért született meg az elmélete, mely akkor nem volt több egy hipotézisnél.

Nagyon szerettem volna részt venni a Magyar Tudományos Akadémia Lendület nevű, kiválósági programjában, amire lehetőséget kaptam 2014-ben. Én korábban anyagcsere kutatásokat végeztem a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) egyik strasbourgi laboratóriumában, ezen a területen akkoriban indult meg a mikrobiom, azaz az emberi szervezetben élő mikroorganizmusok alkotta rendszer és az anyagcsere közti kapcsolatok kutatása. A tudományos vizsgálatok arra utaltak, hogy diabétesz vagy elhízás esetén a bélmikrobiom változások hozzájárulnak a betegségek kialakulásához. Arra gondoltam, hogy e két tényező miért ne függhetne össze tumoros megbetegedések esetében is. A bizalmat megszavazták nekem, megkaptam az ösztöndíjat, ezért elkezdtem a mikrobiom, az emberi szervezet, valamint a tumorok közötti kölcsönhatásokat vizsgálni. Kutatásaink későbbi fázisában jöttünk rá, hogy a mikrobiom elemzése alkalmazható a rák korai felismerésére.

Mit jelent a kutatási eredménye pontosan?

A béltraktusban velünk élő, többmilliónyi baktérium, a mikrobiom, igen érzékenyen reagál arra, hogy mi milyen állapotban vagyunk, összetétele szorosan összefügg a szervezet metabolikus egyensúlyával. Azt már jó ideje tudjuk, hogy számos betegség esetén a mikrobiom összetétele megváltozik. Mi azt feszegettük, hogy mindez daganatok esetében is elmondható-e. A 2014 óta tartó kutatások alapján bátran állíthatjuk: igen. Attól függően, hogy milyen baktériumokat találok a székletmintában, meg tudom mondani, hogy van-e elváltozás az adott szervben. Ennek főképp olyan daganatok esetében van jelentősége, amelyeket általában előrehaladott stádiumban ismernek fel, mint a például hasnyálmirigy vagy a petefészek tumor. Vizsgálatokat egyelőre csak mellrák vonatkozásában folytattunk, de az eddigi eredmények teljes mértékben alátámasztották a korábbi feltevéseinket. Az azóta eltelt időszak során két további, jelentős felfedezést is tettünk. Egyrészt rájöttünk, hogy a mikrobiom átalakulása, az onkobiózis, már nagyon korai stádiumban megtörténik, sőt, akkor mutatja a legextrémebb elváltozást. Másrészt felismertük, hogy mindez olyan emlődaganat típusokra érvényes leginkább, melyek gyenge radiológiai jelet adnak, tehát a most alkalmazott mammográfia nehezen detektálja azokat. A jelenlegi eredmények tehát arra utalnak, hogy léteznek olyan mikrobiom markerek, amelyek érzékenyen és igen korán reagálnak emlődaganatra, azon belül is olyan szubtípusokra, melyekre a jelenlegi vizsgálati módszerek kevéssé érzékenyek.

Ez minden eddigi diagnosztikai módszernél korábbi felismerést tenne lehetővé?

Erről jelenleg nem tudok nyilatkozni, bár eredményeink korai észlelésre utalnak, későbbi klinikai vizsgálatok fogják ezt a nagyon fontos kérdést tisztázni. A módszer mindenképpen csak a jelenlegi klinikai protokollok kiegészítésére lehet alkalmas a bevezetésekor.

Ez csak egy kialakult betegségnél diagnosztikus erejű, kialakulás előtt nem jelez?

A módszerünk egy már meglévő betegség meglétét képes jelezni, igaz, azt egészen korai stádiumban. Ezzel együtt, azok a hatások, amelyek a mikrobiom változatosságát csökkentik, mint például a nagymértékű antibiotikum fogyasztás, emelik az emlődaganat kialakulásának kockázatát. Ezzel ellentétben például a változatos és egészséges táplálkozás elősegíti a változatos mikrobiom kialakulását és így gátolhatja a betegség továbbfejlődését.

Hol tart most a fejlesztés?

Az eredeti állapothoz képest sokat fejlődött, alakult, finomodott az eredeti elgondolás. Eddig kb. 80-100 emberről sikerült adatot gyűjtenünk, de a pandémia kezdete óta sajnos megrekedtek a mintavételek, a vizsgálatok és ezzel együtt a kutatás folyamata is. Mi eddig csak és kizárólag melldaganatokkal foglalkoztunk, de hosszútávon olyan tumorok vizsgálatát is tervezzük, melyeket jellemzően már túl későn diagnosztizálnak és sok emberéletet követelnek. Eredetileg egy hordozható, otthon elvégezhető tesztben gondolkodtunk, azonban a piaci bevezetés és a hozzá kapcsolódó szabályozási előírások fényében először egy központi laborhoz kötjük a vizsgálatokat.

Miben segítette a kutatást a brüsszeli pályázat?

Alapvetően azt finanszírozta, hogy fehér köpenyes tudósként kicsit ki tudjak lépni a piac irányába, s a gazdasági kérdésekről nyíltabban tudjak gondolkodni. Olyan dokumentumokat és tanulmányokat állítottunk össze, melyekkel addig nem rendelkeztünk, de elengedhetetlenek voltak a továbblépéshez. A pályázati séma, amelyben a fázis 1-et elnyertük, már nem létezik, ezért most egy másik programon szeretnénk indulni, de már egy alapvetően továbbérlelt koncepcióval.

Mi minden van még Önök előtt, hogy azt mondhassák, a módszer elkészült?

Célzott analitikai és klinikai vizsgálatok várnak ránk, a készüléket pedig standard minősítő programoknak kell alávetnünk. Az első és legfontosabb, hogy az eddigi eredményeinket nagy populáción vissza tudjuk igazolni. Ennek része egy több éves, klinikai vizsgálat, mely során a mi rendszerünket összemérjük az emlődaganat diagnosztikájának jelenlegi protokolljával. Ez annyit jelent, hogy nők egy csoportját párhuzamosan vizsgálják most használatos módszerekkel, és ezzel párhuzamosan, vakon a mi módszerünkkel is, a végén pedig összevetjük a két eredményt. Egy másik formája az, amikor mi mondunk gyanút a betegeknél, akiket utánkövetnek, hogy megállapítsák, igazunk volt vagy sem. Bár jelenleg a kutatásaink Debrecenben zajlanak, de a további vizsgálatokhoz szükség lesz majd más hazai és külföldi egyetemek bevonására is. Ahogy egyre több és több adatunk van, úgy fogjuk finomítani, újra ás újra áttervezni a rendszert.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a mikrobiom átültetésével vagy bárminemű megváltoztatásával a tumor növekedése megállítható lesz?

Az állatkísérletes adatok több daganatban arra utalnak, hogy széklettranszferrel a daganatokra való fogékonyság vagy a betegség súlyossága befolyásolható, ami biztató eredmény. Széklettranszfert végeznek Clostridium difficile fertőzés esetében emberben, azonban ennek az eljárásnak vannak ismert kockázatai. Jelenleg nem létezik kockázatelemzés vagy célzott klinikai vizsgálat, ami a széklettranszfer emberben történő alkalmazhatóságát alátámasztaná, felmérné az eljárás lehetséges kockázatait vagy döntési protokollt biztosítana daganatos betegségek esetében. Ennek megfelelően a széklettranszfer jelenleg nem alkalmazható daganatos betegségek kezelésére. Eredményeink, a későbbiekben, ez irányban is hozzá tudnak járulni az új terápiák jobb megértéséhez, így végső soron a kezelések sikerességéhez.