Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Magyar Diáksport Szövetség

Budapest

Sporttudatosabb iskolákat!

A történet mesében

– Nem új keletű elképzelés, hogy Európának legyen saját sportos iskola védjegye. 2005-ben merült fel először a gondolat, hogy szükség volna egy úgynevezett „sport-minded schools” elnevezésű európai védjegyre, amelyből végül máig nem lett semmi – avat be az EU-PALS-projekt hátterébe dr. Molnár László, a Magyar Diáksport Szövetség stratégiai igazgatója, akivel már másodszor találkozunk (két éve a rendkívül sikeres SHA.P.E. és a European School Sport Day – Európai Diáksport Napja elnevezésű ERASMUS+-projektjeik kapcsán beszélgettünk, cikkünk erről itt olvasható.) Dr. Molnár László elmondja, mivel folyamatosan követik a szakpolitikai híreket, úgy látták, a korábbi sikeres projektjeik után megérett a gondolat arra, hogy a védjegytematikára is kidolgozzanak egy saját projektet.

– 2017 januárjában kiutaztunk Londonba a Youth Sport Trust elnevezésű szervezethez. Ők korábban nagy sikerrel vezettek be Angliában egy tagállami védjegyet, egy olyan „quality mark-rendszert”, amely azt mérte fel, hogy az egyes iskoláknak milyen minőségű a diáksporttal, testneveléssel kapcsolatos tevékenysége. Elhatároztuk, hogy pályázunk egy hasonló, de immáron európai léptékű elképzeléssel, és három hónap alatt elég sok partnert sikerült bevonnunk – mondja dr. Molnár László.

A projektet az MDSZ által vezetett nemzetközi konzorcium valósítja meg azzal a céllal, hogy egységes monitoringrendszert adhasson az európai iskolák kezébe az intézmény sporthoz, testmozgáshoz való viszonyának értékeléséhez. A konzorcium egy önértékelésen nyugvó minőségirányítási rendszert dolgoz ki és ajánl fel az európai iskoláknak, ennek rövidítése az EU-PALS, amely az Európai Iskolai Testmozgás Védjegy (European Physical Activity Label for Schools) angol elnevezésének rövidítéséből származik. Az MDSZ vezette együttműködés tagja az EUPEA (European Physical Education Association, azaz az Európai Testnevelés Szövetség), az ISCA (International Sport and Culture Association, azaz a Nemzetközi Sport és Kulturális Szövetség), az Észt Diáksport Unió, a már említett Youth Sport Trust, valamint a ljubljanai és a luxemburgi egyetem.

Dr. Molnár Lászlóéknak nem kellett nulláról kezdeniük a munkát. Egyrészt Magyarországon az MDSZ-nek köszönhetően már kidolgozás alatt áll egy ilyen védjegyrendszer, másrészt a komoly múlttal rendelkező Youth Sport Trust említett védjegyrendszere már jól vizsgázott, bevált, régóta működik. A brit rendszerben minden iskola kérdőívek kitöltésével, szakemberek által készített interjúkkal alakítja ki a pontos képet saját sporttudatosságáról. A kapott kép alapján az iskolák a Youth Sport Trusttal közösen dolgozzák ki annak a módszerét, hogy a lehető legtöbbet tudják kihozni a saját adottságaikból az egészség- és sportközpontú működés érdekében. Ráadásként a brit védjegyrendszeren belül különféle, motivációs elemekkel támogatott szintek vannak, amelyek folyamatos továbbfejlődésre késztetik az iskolákat.

– Tagállami szinten ugyanezt reprodukálni nem könnyű, hiszen még Európán belül is nagyon eltérőek az oktatási, fenntartói és egyéb feltételrendszerek – magyarázza dr. Molnár László. – Az tehát a feladatunk, hogy magukat a tagállamokat szólítsuk meg, hogy az EU-PALS alapján az adott ország adottságaira szabva vezessék be a védjegyrendszert. A tagállamokat arra szeretnénk sarkallni, hogy folyamatosan mérjék a saját iskoláik egészségtudatossággal, sporttal és testmozgásban gazdag életmóddal kapcsolatos tevékenységét, és az intézményeket minőségi alapon klasszifikálják, és alakítsák ki a továbbfejlődéshez szükséges fejlesztési „útvonaltervet”. Arra kell figyelnünk, hogy megtaláljuk azokat a szereplőket az adott tagállamokban, akik a sportvédjegyet hatékonyan ki tudják dolgozni, és be tudják vezetni a helyi iskolai rendszerbe.

Nem véletlenül partner a projektben az EUPEA: az EU-PALS – miként az MDSZ feladatköre – nemcsak a diáksportról (versenyekről és tehetséggondozásról) szól, hanem az iskolai testnevelés minőségéről, valamint a diákok szabadidős mozgásáról is. A 2018. januárban indult és 2019. december végéig tartó projekt végső célja, hogy 2020-ra felálljon az európai védjegyrendszer.