Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Kis kígyó, nagy bajban

A rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása

LIFE

Legveszélyeztetettebb gerincesünk, a rákosi vipera, amely élőhelyeinek eltűnése miatt sodródott a kipusztulás szélére. Hazánkban a rákosi vipera megőrzését szolgáló védelmi munka 2004 óta tart a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetésével. A két Best of the Best díjjal elismert, Európa legsikeresebb természetvédelmi programjai közé választott Rákosi vipera védelmi program 2019-ben harmadjára nyert az Európai Unió LIFE programjának pályázatán. Halpern Bálint projektvezetővel beszélgettünk.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) partnerek bevonásával korábban már kétszer is nyert LIFE támogatást arra, hogy Európa egyik féltett faját, a kipusztulás szélére sodródott rákosi viperát megóvja. Már a rákosi vipera megőrzését szolgáló védelmi munka kezdetén, a problémákat azonosítva kiderült, hogy a természetvédelmi szakemberek meglehetősen komplex problémakörrel állnak szemben, melynek megoldása hosszú időt vesz igénybe. Az első, 2004 és 2007 között lezajlott projekt keretében megalapozták a védelmi intézkedéseket, felépült a Rákosivipera-védelmi Központ Kunadacson, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén és elindult a fajmegőrzési tenyészprogram. Megkezdődött a faj zárttéri tenyésztése, a meglévő élőhelyek és állományok monitorozása, valamint új élőhelyek létrehozása. A második, 2009 és 2015 közötti időszakban megvalósult projekt során megnövelték a korábban létrehozott élőhelyek területét és kiterjedését. Emellett a Központot bemutatóhelyszínné és látogatóközponttá fejlesztették, helyet kapott egy oktatóépület és itt, valamint a környék természeti értékeit bemutató tanösvényen elkezdődhetett az átfogó ismertterjesztő munka. A második projekt fő célja a Központban született és nevelt viperák alkalmasnak ítélt élőhelyekre történő kibocsátása volt. Az elengedett kígyókat a szakemberek folyamatosan nyomon követik, és vizsgálják, hogyan alakul a sorsuk – ezzel új tapasztalatokra és ismeretekre téve szert. Ezen tapasztalatok alapján azonosították a további problémákat, illetve a rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javításához szükséges intézkedéseseket – avat be az előzményekbe Halpern Bálint, projektkoordinátor.

A jelenlegi, immár harmadik projekt fő célja a rákosi vipera természetvédelmi helyzetének megerősítése, a szabadon élő állomány stabilizálása és életképességének növelése.

A Natura 2000 hálózat célkitűzése a szabályozás alá eső területeken előforduló, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének megőrzése, helyreállítása és javítása. A hatévente kötelezően elkészített országjelentések tartalmazzák az irányelvekben felsorolt fajokat és élőhelytípusokat veszélyeztető tényezőket, azok elterjedési területének változását, a felmérések eredményeit, valamint az ezek alapján megállapított természetvédelmi helyzetüket.

Ezek ismeretében íródott a 2018-as felhívásra beadott pályázat, mely a rákosi vipera védelmének története során 2019-ben harmadszor nyerte el az Európai Bizottság támogatását. A program koordináló kedvezményezettje a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a kitűzött cél magvalósításához nélkülözhetetlen partnerei pedig a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Fővárosi Állat- és Növénykert.

A projekt fő motívuma és célkitűzése a rákosi vipera számára optimális élőhelyek számának és kiterjedésének további növelése, ami csak a gazdálkodókkal történő együttműködéssel érhető el. Mivel a rákosi vipera zsombékos szerkezetű réteken, legelőkön, mocsaras, magas-sásos területeken találja meg életfeltételeit, ezért ezeken az élőhelytípusokon a hagyományos, szarvasmarhával, esetenként juhokkal és bivalyokkal történő legeltetésre alapozott területhasználat kívánatos.

A projekt során az egyik legnagyobb kihívás az élőhelyeken már jelenlévő és a később kibocsátásra kerülő állatokat veszélyeztető szőrmés és szárnyas ragadozók jelentős mértékben megnövekedett egyedszámának csökkentése. Fő cél a róka, a borz, a vaddisznó és egyes ragadozómadarak állományának megfelelő szinten tartása és ezzel a kibocsátás hatékonyságának fokozása, az élőhelyekre kikerülő állatok túlélésének biztosítása, végső soron pedig a vadon élő rákosi viperák számának növelése.

A projekt keretében egy, a Rákosivipera-védelmi Központhoz közeli élőhelyen 4 hektáros területű, zárt hálórendszer épül, melynek célja a ragadozók kizárása és annak vizsgálata, hogy a predátoroktól mentes élőhelyen mennyivel nő a viperák túlélése és a kibocsátás hatékonysága.

Ugyanezen a területen egy automatizált adatgyűjtésre fejlesztett rádiótelemetriás rendszer kiépítése is a tervek között szerepel, mely megkönnyítené a jeladós kígyók zavarásmentes, folyamatos nyomon követését.

A szakmai tevékenységek mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ezt az egyedülálló fajt minél több emberrel megismertessék és felhívják a figyelmet a természetben betöltött nélkülözhetetlen szerepére, a biológiai sokféleség fontosságára. Fontos kommunikációs elem a lakosság tájékoztatása mellett, a rákosi vipera élőhelyein gazdálkodók figyelmének felhívása, a fajjal és igényeivel kapcsolatos ismereteik bővítése. Ennek érdekében a projekt munkatársai kidolgoznak egy olyan mezőgazdasági célprogramot, mely garantálja a meglevő viperaélőhelyek kedvező kezelését, és akár új viperaélőhelyek létrejöttéhez is hozzájárul.

A projekt partnerei közül a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság és a Kiskunsági Nemzeti Park saját illetékességi területén végzi a regionális kommunikációt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pedig a Fővárosi Állat- és Növénykerttel együttműködve az országos kampányt szervezi. Ennek egyik elemeként elkészült a rákosi viperát részletesen bemutató, könnyen felállítható roll-upokból álló vándorkiállítás, melyet az oktatási és kulturális intézmények térítésmentesen igényelhetnek. Bizonyos kommunikációs elemek - mint például az Állatkertben tervezett rendezvények vagy a minden év szeptember első hétvégéjén megrendezésre kerülő Rákosi Vipera Napja - idén a járványhelyzet miatt nem valósulhattak meg. Jelenleg a Rákosivipera-védelmi Központ sem fogad látogatókat. Azonban a tervek szerint a veszélyhelyzet elmúltával és a korlátozások megszűnésével 2021 tavaszán - immár megújulva - újra megnyitja kapuit az érdeklődő közönség előtt és a korábbi évekhez hasonlóan ezután is évente 1000-2000 fő szerez itt életre szóló élményt, ismeri meg a rákosi viperát és a védelmi tevékenységet.

A projekt fontos eleme az ökoszisztéma szolgáltatásokra és a szocioökonómiai kontextusra vonatkozó hatások monitorozása – most indul az első felmérés, amelyet a kiértékelés követ. A második felmérési körre a projekt végén kerül majd sor. A felmérés célcsoportjai azok, akik valamilyen módon érintettek a rákosi vipera megőrzését célzó munkában, azaz a vadgazdálkodók, a mezőgazdasági gazdálkodók és a természetvédelmi őrök. Cél megismerni az ő szempontjaikat és a vipera-élőhelynek tekintett területek egyéb funkcióit, mivel ezek feltérképezése révén bemutathatók egy gyepterület rekonstrukciójának mezőgazdaságra gyakorolt kedvező hatásai. Ilyenek például a virágos növényekben gazdag gyepes élőhelyek beporzó rovarai, melyek a mezőgazdasági táblák repce vagy napraforgó ültetvényeinek termőre fordulását biztosítják.

Általános társadalmi probléma, hogy a lokális biodiverzitás szempontjából különösen veszélyeztetett területeknek tekintett gyepek értékeit az átlagemberek nem látják – a projekt során ezen is próbálnak változtatni. Az ökoszisztéma-szolgáltatások témája is jól érthetővé válik, ha egyszerűbben magyarázzuk: vannak dolgok, amelyek létezését természetesnek tekintjük és csak a hiányuk ébreszt rá bennünket létfontosságú szerepükre. A vipera számára például kulcsfontosságú élőhelyeinek vízellátottsága. Az egyik akció keretében a Kiskunsági Nemzeti Park területén időszakos felszíni vízborítottságú élőhelyfoltok helyreállítása történik, mely egyidejűleg javítja a környékbeli földek vízellátottságát is, mérhető terménynövekedést okozva. Fontosnak tartják ezeknek az elsőre nem egyértelmű, de rendkívül pozitív gazdasági hatásoknak a kommunikációját is.

A jelenleg zajló projekt keretében a Rákosivipera-védelmi Központban tovább folytatódik a 2004-ben megkezdett tenyésztési munka. A zavartalan és magas szakmai színvonalon történő munkavégzéshez elengedhetetlen a megfelelő feltételek és körülmények biztosítása. A Központ megnyitása óta eltelt 16 év során a viperáknak otthont adó szabadtéri terráriumok elhasználódtak, így indokolttá vált felújításuk, illetve cseréjük.

A Központ területén található oktatóépület is felújításra kerül, hogy minden időben megfelelő helyszínt biztosítson az ismeretterjesztő előadások és filmvetítések számára. 

A programban dolgozó szakemberek bíznak abban, hogy mindezen intézkedések a projekt végére a rákosi viperák egyedszámának kimutatható növekedését, a faj természetvédelmi helyzetének nagymértékű javulását és hazai populációinak megerősödését eredményezi.

<
>

˄