Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kémiai Intézete

A LIFE-CLIMCOOP a második magyar koordinálású projekt a LIFE Éghajlat-politika alprogram keretében. Célja egy város, Kazincbarcika és egy vállalat, a BorsodChem Zrt. a helyi éghajlati kockázatok csökkentését és a közös klímaalkalmazkodás erősítését célzó együttműködésének fejlesztése, tesztelése és disszeminációja. A konzorcium vezetője a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kémiai Intézete, Simonné Halász Rita projektmenedzserrel beszélgettünk.

―

A projekt kulcs szavai a lokális és a kooperatív lehetnének… Mesélne arról, honnan jött a projekt ötlete és hogyan állt össze a konzorcium?

Valóban, ez a két kulcsszó az, ami életre hívta a projektet. Lokálisan alkalmazkodunk egy globális problémához, és igyekszünk mások számára is átvehető jó gyakorlatot nyújtani, ezáltal kiterjesztve a projekt kedvező hatásait. A projekt ötlete az volt, hogy minél szorosabb együttműködés alakuljon ki ipari övezet és városvezetés között alkalmazkodás terén, felismerve ennek közös előnyeit. Erre nagyon alkalmas mintahelyszínnek bizonyult a BorsodChem Zrt. és Kazincbarcika város, nyitottak is voltak az együttműködésre. Az ötlet alapját az is adta, hogy a klímaalkalmazkodás területén eddig nem volt együttműködés ipari vállalat és önkormányzat között, habár a klímaváltozás hatásai a kettőt meglehetősen hasonlóan érintik – pl. a magas burkolt felületek részaránya miatt fokozottan jelentkezik a hőszigethatás – és mivel az ipari területek egyre inkább egybeépülnek a városokkal, így a felelősség és érdekeltség is közös. Mindezek alapján hívtuk életre a projektet és úgy dolgoztuk ki az intézkedéseket, hogy pilot-ként azt is bemutassa, hogyan tud együtt alkalmazkodni két olyan szereplő, amelyek korábban még nem végeztek ilyen tevékenységet. A projekt eredményeit és az együttműködés során szerzett tapasztalatainkat módszertani útmutatóban rögzítjük és továbbadjuk. Az a közvetett célkitűzésünk, hogy ilyen alkalmazkodás-együttműködési mechanizmusok más városok és ipari vállalatok között is létrejöhessenek mind hazánkban, mind az EU területén. Ezt a célt szolgálja majd egy online alkalmazkodási jógyakorlat gyűjtemény is. A projekt keretében Kazincbarcika és a BorsodChem Zrt. közös alkalmazkodási klímastratégiáját készítjük el, amely éghajlati sérülékenységvizsgálaton alapul. A jógyakorlatok megosztásával azt szeretnénk segíteni, hogy más önkormányzatok és ipari vállalatok is közös alkalmazkodási klímastratégiát dolgozhassanak ki és valósíthassanak meg.

A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kémiai Intézete a projektben konzorciumvezető szerepet tölt be. Említette a BorsodChem Zrt.-t és Kazincbarcika várost, rajtuk kívül kik a további konzorciumi partnerek és milyen célok megvalósulásáért felelnek?

Rajtuk kívül van még további három partnerünk. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztálya az éghajlat-politikai, klímaalkalmazkodási és stratégiai tervezési szakmai tudásával járul hozzá leginkább a projekthez, például a sérülékenységvizsgálat, az alkalmazkodási stratégia és módszertani útmutatók kidolgozásával, valamint fejlesztési dokumentumok alkalmazkodási szempontú felülvizsgálatával. Ők adják azt a stabil szakmai alapot a projektben, amire szükség van, mivel a klímaváltozás sem az ipari partnernek, sem az önkormányzatnak nem a szakterülete.

A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért a disszeminációs tevékenységért felelős. Nagyon fontos a projekt kommunikációja, hogy valóban eljusson az érintettekhez az üzenet – mindezért ők felelnek, workshopok szervezésétől kezdve az olyan megfelelő partnerek megtalálásáig, akik átvehetik a projektben megvalósított jó gyakorlatokat.

A GeoGold Kárpátia Kft. pedig a földtani, hidrogeológiai munkálatokban segít, nagy tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren.

Olvastam, hogy a Kémiai Intézet a projekt keretében egy prototípust is létre fog hozni – mesélne erről egy kicsit?

Igen, készül egy vízmegtakarítást segítő prototípus, amellyel vizet tisztítunk meg, hogy újra fel tudjuk használni. Ez egy kisméretű prototípus, kis mennyiségű vizet tud majd megtisztítani. Az hosszú távú cél, hogy a BorsodChem minél kevesebb vizet vegyen ki ipari célra a Sajóból. Ha a Vállalat területén keletkező szürkevizeket úgy meg tudnánk tisztítani, hogy azok újra felhasználhatók legyenek ipari célokra, akkor kevesebb vizet kellene kivenni a Sajóból. Ezért, ha ez a prototípus működőképes, akkor a következő lépés a méretnövelés lesz, hogy minél nagyobb léptékben tudjuk megvalósítani a szürkevíz újra felhasználását. A prototípust közösségi célú vízmegtakarításra is használni fogjuk, például a locsolásra használt ivóvizet is ki lehet váltani a prototípus eredményeként keletkezett vízzel. Mindenképpen az a cél, hogy a keletkezett víz közösen kerüljön felhasználásra. A 26-os számú főút mentén, a BorsodChem oldalán fogunk kialakítani egy zöld folyosót és zöld falat, amelyek locsolására szintén ezt a vizet fogjuk használni.

Említette, hogy készül egy módszertani útmutató, illetve összeállítanak egy jógyakorlat-gyűjteményt, amelyek segítségével mások is adaptálni tudják majd a projekt eredményeit. Ezen kívül milyen kimenetei lesznek a projektnek?

A tavalyi év során koordináló szervként létre jött egy Klíma Platform, 2021. januárjában volt az első ülésünk. A Klíma Platform üléseknek az a jelentősége, hogy vezető beosztású képviselők ülnek le egymással – jelen esetben az alpolgármester és a BorsodChem egyik illetékes igazgatója és illetékes szakemberei – és egyeztetnek az alkalmazkodás terén meghozandó intézkedésekről, az alkalmazkodási stratégia megvalósításáról.

A projekt keretében indul továbbá egy egyedülálló klímaalap, amely pénzügyi alapként a projekt célkitűzésein, tevékenységein túli, új ötletek, helyi kisléptékű, olcsó adaptációs intézkedések lakossági támogatását szolgálja. Szeretnénk ezt is jó gyakorlatként továbbadni.

A projekt számos oktatási továbbképzési lehetőséget nyújt az önkormányzati és ipari dolgozók számára a klímaalkalmazkodás tekintetében, valamint az alkalmazkodást segítő okos eszközök (SMART) kifejlesztésére is sor kerül, mint például a városi fakataszter.

A vízgyűjtő szintű klíma- és víztudatosság elősegítésre pedig szeretnénk kiterjeszteni a lokális mintát Sajó-vízgyűjtő léptékben is.

Milyen tapasztalat volt Önöknek a LIFE programban való pályázás?

A Miskolci Egyetem Kémiai Intézetének ez az első LIFE projektje – tehát meglehetősen új terület volt számunkra, de nagyon jól indult a közös munka, nagyon jó konzorcium alakult ki. Mindenki megtalálta a saját feladatát már a pályázatírás során, így már akkor látszott, hogy jó lesz az együttműködés a projekt megvalósítása során is– amennyiben nyerünk –, és így is történt. Az egész pályázási folyamatot illetően is pozitívak a tapasztalataink, nagyon pályázóbarát az online felület is – a magyar pályázati felületekkel összehasonlítva is. Az értékelés is nagyon rugalmasan zajlott.

Mi az, aminek hasznosítását legfontosabbnak tartaná mások számára is?

A kisléptékű alkalmazkodási megoldások széleskörű elterjesztését, mint például a természetes vízmegtartó megoldások alkalmazása. A projekt keretében rönkgátak telepítését tervezzük a Tardona patak mentén, a helyük kijelölése már folyamatban van. A LIFE-MICACC projektben már létrehoztak ilyen műtárgyakat, terepbejáráson megnéztük az ott alkalmazott megoldásokat, a tapasztalatokat felhasználjuk a telepítés során. Ezek a gátak a villám árvizek árhullámait lassítják, a hordalékot visszatartják, ezáltal jelentősen, vagy akár teljesen lecsökkentve az árhullámot és a károkat, miközben elősegítik a talajvíz utántöltődését, a vízkészletek védelmét és támogatják a helyi ökoszisztéma ökológiai állapotának javítását.

Az ilyen intézkedések, vagy például hőségriadó esetén a párakapuk elhelyezése révén is érezni fogja a projekt hatását a lakosság – ami azért is fontos, mert ők is bele tartoznak a projekt széleskörű célközönségébe.

Nagyon jó lenne, ha Magyarországon meg tudnánk honosítani a természetes vízmegtartó megoldásokat, mert nincs nagy költségigényük, viszont nagyon jó hatással vannak a villám árvizek megfékezésére, így alkalmazásukkal jelentős anyagi kár is elkerülhető.

A projekt eredményeinek, tapasztalatainak átültetése nagyon fontos számunka, bízom benne, hogy minél több hazai és külföldi városvezetés és ipari övezet felismeri az együttműködés fontosságát, és a LIFE-CLIMCOOP projekt segítségével elindulnak a közös alkalmazkodási intézkedések.

Örömmel segítünk minden érdeklődő önkormányzatot és ipari vállalatot, aki követő partnerként részt kíván venni ebben az izgalmas folyamatban.