| Vissza | |||
NYERŐMAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött | |||
Magyar Madártani és Természetvédelmi EgyesületBudapestLegyünk újra sasbarát ország!Egy elárvult sasfióka, Kelemen sorsát figyelte a fél ország 2015 májusában, amikor a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság önkéntesei megtalálták egy elhagyott fészekben. Szülei valószínűleg elpusztultak, így még ki sem bújt a tojásból, máris árva lett. Szerencsére éppen akadt egy régóta megfigyelt, terméketlen pótszülő saspár a Jászságban, akikhez áthelyezték az MME munkatársai, és akik befogadták. Kelemen élete azóta is a nyilvánosság előtt zajlik: fészkében kamera figyeli és már műholdas jeladót is kapott, hogy kirepülése után is követhessék a sorsát. Mi tagadás, Kelemennek mázlija volt. Ha nincs az MME HELICON névre keresztelt sasvédelmi programja, biztosan elpusztul.
Az MME több mint negyven éve küzd a parlagi sasok védelméért, ebben számos hazai és külföldi szervezet támogatta kisebb-nagyobb projektek részeként, a legutóbbi két, az Európai Unió LIFE Nature programja által is támogatásra ítélt projekt azonban mind közül kiemelkedik. Először 2002 és 2005 között kapott az egyesület 386.273 eurót sasvédelmi programjához, 2012-ben pedig ennél is komolyabb támogatást (1.606.198 euró) nyert 2016 végéig jelenleg is futó projektjéhez, amelyben nyolc partnerszervezettel működik közre. Utóbbi célja a sasbarát Magyarország megteremtése és az illegális mérgezéses esetek visszaszorítása. Ki hinné ugyanis, hogy egész Európában éppen nálunk pusztult el a legtöbb sas mérgezés miatt? Az orvvadászok, a felelőtlen gazdálkodók és háziállattartók a tettesek, ráadásul úgy, hogy a nálunk fészkelő 150 költőpár önmagában kiteszi az Európai Unió parlagisas-állományának kétharmadát. A parlagi sas eszmei értéke egymillió forint, az egész világon nincs már belőle tízezer pár, világszerte veszélyeztetett, fokozottan védett. Szárnyfesztávolsága meghaladhatja a két métert.
A mérgezések oka többnyire tudatlanság, alapvető félreértés, ezért Dr. Halmos Gergő, az MME igazgatója szerint a projekt fő feladata az esetek felderítése mellett az ismeretterjesztés. – A mérgezések hátterében leggyakrabban az a tévhit áll, hogy az apróvad-, háziállat-, vagy halgazdálkodást csak ragadozómentes környezetben lehet jól végezni, és ehhez a leghatékonyabb eszköz a méreg. Holott mind a gazdálkodásra, mind a vadászható ragadozófajok (rókák és varjúfélék) gyérítésére vannak hatékony és sasbarát módszerek is. Ha ezzel szemben mégis a mérgezéses bűncselekmények elkövetése mellett dönt egy felelőtlen gazdálkodó, azzal nem csak börtönbüntetést kockáztat, de a sasok fennmaradását, és akár emberek életet is veszélyeztetheti – magyarázza az MME igazgatója. Deák Gábor és Horváth Márton fotói, MME A direkt uniós támogatásnak köszönhetően az MME vezetésével számos akciót szerveznek a tévhitek eloszlatásáért, a sasbarát Magyarország megteremtéséért. A projekt honlapján (parlagisas.hu) már most is bárki nyomon követheti a megfigyelt sasokat. 2015 év elején megnyitotta kapuit a jászsági „Sasközpont”, ahol parlagisas-védelmi kiállítás, előadóterem, tanösvények és szálláslehetőség várja az érdeklődőket. A partner nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata és az MME munkatársai, önkéntesei az eddiginél is fokozottabban ellenőrzik az ismert parlagi sas területeket, és a veszélyeztetett fészkeket is figyelik. Biztonságosnak ítélt helyekre mesterséges fészkeket helyeznek ki. A projekt résztvevői a Nemzeti Nyomozó Iroda koordinálásában azon is dolgoznak, hogy mérgezéses eset ne maradjon felelősségre vonás nélkül. Így ha minden jól megy, 2017-ben „Kelemen” talán már egy sasbarátabb Magyarországon kereshet magának párt és költőhelyet, és akár 30 évig is háborítatlanul élhet. | |||
