Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Wigner kutatóközpont

Budapest

A fájdalommentes diagnosztikáért

Dr. Veres Miklós, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont osztályvezetője lézerfények mellett éli mindennapjait: dolgozószobája falát kék, zöld, piros fények keresztezik, mindegyik egy-egy érzékeny műszerhez kapcsolódik. A MTA Csillebérc KFKI telephelyen keressük fel a kutatókat, akik a nem mindennapi környezetben lézerrel gerjesztik a különböző mintákat, és az anyag rezgéseit mérik az arról szóródó fényből. A fény hullámhossza megadja annak energiáját, és a lézeres gerjesztés során szórt fény hullámhossz szerinti felbontása lehetővé teszi a különböző energiájú rezgések meghatározását. A mérési technika neve Raman-szórás, melynek felfedezéséért az indiai C.V. Raman Nobel-díjat kapott.

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont
A mérési technika neve Raman-szórás

Megérkezésünkkor nagy a zúgás a szobában, az osztályvezető elmagyarázza, hogy a zajt a Raman-spektrométer és a lézerek okozzák: az eszközzel vizsgálhatók az anyagok karakterisztikus rezgései, és ezeken keresztül különböző tulajdonságai az összetételtől kezdve a lokális hőmérsékletig. A mikroszkóppal összeépített berendezés akár egy mikron – a hajszál átmérőjénél ötvenszer kisebb – átmérőjű területről képes információt szolgáltatni, így igen pontosan megfigyelhető egy-egy anyag természete. Ezzel a módszerrel sejteket is lehet vizsgálni, itt kapcsolódik be a fizikai kutatásba az élettudomány is.

– Kutatócsoportunk már korábban is részt vett élettudományi projektekben. Az ezen a területen mikroszkópos technikákat fejlesztő és forgalmazó Femtonics Kft.-vel is ezek révén kerültünk kapcsolatba. Közösen végeztünk néhány nagyon ígéretesnek mutatkozó előzetes kísérletet. Amikor a pályázati felelősünk meglátta a Horizon 2020 Program felhívását, megkerestük régi partnerünket, hogy induljunk együtt a pályázaton – mesél a kezdetekről a koordinátor. A konzorcium másik két tagja – a University of Birmingham és a Max Planck Institute of Neurobiology is az élettudomány területéről érkezett, így négyen vágtak bele a folyamatba. A Fet-Open típusú uniós pályázat korai fázisban lévő, nagyon ígéretes, ugyanakkor kockázatos tudományos és technológiai fejlesztéseket támogat, a nyerési ráta ebben a kategóriában 1,3 százalék. A magyar konzorciumnak sikerült megugrania ezt a lécet.

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont
Dr. Veres Miklós, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont osztályvezetője

A projekt egyik célja az idegsejtek jelölésmentes azonosítását és vizsgálatát lehetővé tevő módszerek és eljárások kidolgozása. Ilyen technika kifejlesztésére régóta várnak már az orvostudományban, sokan próbálkoztak és próbálkoznak most is, de eddig nem sikerült megtalálni a megfelelő megoldást. Az eljárás a kutatás mellett a gyógyászatban is komoly innováció lenne, mert a segítségével élő szövetet lehetne beavatkozás- és fájdalommentesen vizsgálni, és egyes betegségeket már korai stádiumban detektálni és szűrni. Az új módszer a Raman-szóráson alapul majd.

Az MTA Wigner FK kutatócsoportja közreműködésével a projekt keretében a sejtekben és a sejtmagokban zajló folyamatokat is vizsgálják a Raman-szórás segítségével. Az újfajta technika lehetővé teszi az agy-, és idegsejtek működésének vizualizálását: a sejteknél a jelölésmentes eljárással, a sejtmagba és a DNS-be pedig egy „nyomkövetőt” beillesztve, melynek útját és esetleges változásait a lézertechnika segítségével monitorozzák. Lézeres vizsgálatokkal általában 1-2 milliméterre lehet behatolni az emberi testbe – ez lényegében a bőr vastagsága –, a speciális „nyomkövetőket” alkalmazó eljárásokkal akár belső szervek vizsgálata is lehetővé válik majd. Dr. Veres Miklós csapata nemcsak a jelölésmentes vizsgálat módszerét kutatja, de az ahhoz szükséges mikroszkópokon és egyéb berendezéseken is dolgozik. A biológiai és élettudományi használatra tervezett eszközök fejlesztése a Femtonics Kft.-vel szoros együttműködésben történik.

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont
Másfél évük van arra, hogy az új módszert kifejlesszék. Dr. Veres Miklós bizakodó a jövőt illetően

A projektvezető elmondja, feszített ütemben dolgoznak, mert mindössze másfél évük van arra, hogy az új módszert kifejlesszék és az első berendezéseket megépítsék, hogy a konzorciumi partnerek megkezdhessék azok használatát. Hozzáteszi, a kutatásban benne van a kudarc lehetősége is, de az unió éppen az ilyen irányok ösztönzésére hirdette meg a Fet-Open pályázatot és támogat ehhez hasonlóan nagy kockázatú, de komoly sikerrel kecsegtető projekteket. Dr. Veres Miklós bizakodó a jövőt illetően, véleménye szerint a kutatással még több új lehetőség nyílik meg a kutatócsoport és az intézet előtt.