A stresszes növények védelmében
SolACE: kedvezőtlen termőhelyen is fenntarthatóvá tennék a burgonya és a búza termesztését
Elnyert összeg: 260 000 euró
Horizon 2020
―
A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban éri extrém stressz a növényeket, ez pedig komoly problémát jelent az európai országok mezőgazdasági termelésében. A SolACE-projektben az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) munkatársai európai partnerekkel együttműködve azt vizsgálják, hogyan lehet kedvezőtlen termőhelyen, aszályos körülmények között is a két fontos alapélelmiszer, a burgonya és a kenyérbúza termelékenységet fenntartani. A projekt eredményeként ellenállóbb növényfajtákkal és innovatív agrotechnikai megoldásokkal gazdagodhat az agrárium.
―
Mint arról már más Horizon 2020-projektek kapcsán többször beszámoltunk (cikkeink itt elérhetőek), hazánk egyetlen, kifejezetten fenntartható gazdálkodással foglalkozó intézménye, az ÖMKi 2011-ben jött létre azért, hogy az ökogazdálkodást gyakorlatias eredményeket hozó, hazai kutatással fejlessze. Munkájukat 2019 februárjában a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Környezet Védelméért oklevéllel is elismerte.
A klímaváltozás ténye már nem vitatott, következményeinek felmérése, az azok kivédésére szolgáló megoldások kidolgozása az agrárium egyik nagy kihívása. A probléma jelentőségét mutatja az is, hogy az Európai Bizottság által támogatott SolACE-projektben huszonöt kutatói, háttéripari és szaktanácsadói partner működik együtt tizennégy európai országból annak érdekében, hogy az európai mezőgazdaság számára új megoldásokat találjon az extrém stressz – az együttes víz- és tápanyaghiány – leküzdésére.
– A klímaváltozás következtében egyre erőteljesebb kombinált stresszhatás éri a növényeket Európában, komoly problémát okozva a mezőgazdaságban. Az ipari mezőgazdaság a helyzetet – részlegesen – műtrágyázással kezeli, ez azonban a tápanyag-utánpótlásnak egy hosszabb távon nem fenntartható módja, hiszen véges erőforrásokra, nyersanyagokra épül – mondja dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője. – A SolACE-projektben arra keresünk megoldást partnereinkkel együtt, hogyan lehet két alapélelmiszert, a burgonyát és a búzát kombinált stressz fennállása esetén is fenntartható módon, jó minőségben és elegendő mennyiségben termelni – magyarázza a probléma hátterét a projekt magyar koordinátora.
A SolACE-projektben a magyar kutatók kísérleteket állítanak be, és a többi projektjükhöz hasonlóan az ÖMKi on-farm hálózatának bevonásával üzemi teszteket is végeznek.
A burgonya esetében egyrészt a fajták ellenállósága felől közelítenek a megoldáshoz, másrészt új agrotechnikai módszereket alkalmaznak. Előbbi esetben például egy hibrid, azaz gumó helyett magról vetett, palántával ültetett burgonyafajtát tesztelnek a biotermelés keretei között, ez az ipari termelésben egyelőre nem, az ökogazdálkodásban és a kiskertes burgonyatermelésben annál inkább reális alternatíva lehet. Az agrotechnikai fejlesztések alapja pedig a talaj: azt keresik, miként lehet olyan vetésforgót kialakítani, amely segít a talaj szerkezetét, vízmegkötő képességét javítani, szervesanyag-tartalmát fokozni. Ha például pillangós növényeket – borsót, babot, szóját – alkalmaznak előveteményként, azzal gazdagítják a talajt, mert ezek a növények köztudottan képesek a levegőből is megkötni a nitrogént. Újítás ezen a téren például a szója másodvetésben való termesztése, vagyis az őszi árpa után, értékesíthető növényként a pillangós faj beillesztése a hazai vetésforgóba. Az ÖMKi alapvetése, hogy a talajban élő mikroorganizmusok is a stressztűrő képesség javításának szolgálatába állíthatók. Ezért a vetésforgó átalakítása mellett új talajoltó mikroba-kombinációk hatásvizsgálatát is végzik.
Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője (Fotó: Muray Gábor)
Mint azt dr. Drexler Dóra elmondja, a projekt része egy evolúciós nemesítésen keresztülment durumbúza-populáció hazai vizsgálata is (a durum ősi, már az egyiptomiak által is használt, önbeporzó gabonaféle, kultúrtörténete során azonban jelentősen leszűkült a genetikai változatossága). Egy dél-franciaországi populációban találtak természetes körülmények között nyílt virágú, hímsteril, azaz csak női virágokkal rendelkező egyedeket, amelyet így más rokon fajokkal, illetve fajtákkal lehetett beporozni. Az évek alatt így sokszínű, genetikailag változatos populáció alakult ki, amelyet a projekt során Dél-Franciaországból Olaszországba és Magyarországra is áttelepítettek. Most ezt a populációt szaporítják fel az ÖMKi-nél, együttműködésben az MTA ATK Mezőgazdasági Intézetével, és adják ki az on-farm hálózatukban együttműködő gazdáknak. – Reményeink szerint a folyamat eljut odáig, hogy a pékek szép sárga kenyereket sütnek majd a jelenlegi klímaviszonyok között is erős ellenálló képességgel rendelkező durumbúzából – bizakodik a projekt hazai felelőse.