Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont Kft

Budapest

Projekt a Keleti Partnerségért

Uniós pályázatokkal népszerűsítik a kutatás-fejlesztést a keleti térségben

Elnyert összeg: 55 875 euró

Horizon 2020

A Keleti Partnerség (EaP) és az Európai Unió országainak kutatási, innovációs együttműködését hivatott elősegíteni az EaP PLUS elnevezésű projekt, amelynek budapesti szereplője a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont Kft. (RCISD). A projekt célja, hogy az EaP-államokat hatékonyabban bekapcsolja az európai pályázati vérkeringésbe, ezzel együtt népszerűsítse az innovációt a keleti térségben. Dr. Kardon Béla tudományos igazgatóval beszélgettünk a projektről.

– Az EaP PLUS projekt célja, hogy a Keleti Partnerség országait (Fehéroroszországot, Moldáviát, Ukrajnát valamint a három kaukázusi országot, Azerbajdzsánt, Grúziát, Örményországot) és az Uniót minél közelebb hozza egymáshoz, már ami a tudományos életet illeti – adja meg interjúnknak a felütést dr. Kardon Béla, az RCISD tudományos igazgatója, az EaP PLUS-projekt hazai tevékenységeinek szakmai vezetője.

– Cégük hat évvel ezelőtt alakult kettős céllal: egyrészt, hogy magyar vállalkozásoknak nyújtson segítséget az innovációs tevékenységük hatékonyabb működtetésében, másrészt, hogy részt vegyenek nonprofit  nemzetközi projektekben, mint amilyen az EaP PLUS is. Ezzel a projekttel az a célunk, hogy minél több közös pályázat születhessen, hogy minél jobban ki tudjuk használni azt a potenciált, amelyet a közös munka eredményezhet – magyarázza dr. Kardon Béla. – Nem lehet elégszer hangsúlyozni: legfontosabb erőforrásunk az emberi elme, azaz a tudás. Ezt kell tudnunk minél jobban kiaknázni. Ha időben megfelelően menedzselnek egy kutatót a keleti régióban, akkor tevékenységével hozzájárulhat az európai tudásbázis növekedéséhez. A tudományos kutatás hosszú távon nemcsak a kíváncsiságunk kielégítésére szolgál, hanem konkrétan anyagi haszonnal is kecsegtet – mondja az RCISD vezetője. – Statisztikailag valószínűsíthető, hogy például Ukrajnában arányaiban épp annyi ötlet terem, mint mondjuk Franciaországban, miközben az ötletek megvalósítására már messzemenően kisebb az esély a kelet-európai régióban. Ennek számos oka van a financiális háttértől a politikai-társadalmi berendezkedésig.

Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont KftDr Kardon Béla: „Nem lehet elégszer hangsúlyozni: legfontosabb erőforrásunk az emberi elme, azaz a tudás”

Ezen a helyzeten segítenek a hasonló együttműködés-serkentő projektek. Dr. Kardon Béláék a Keleti Partnerség országaiban alapvetően olyan cégekkel és állami intézményekkel tartják a kapcsolatot, amelyek a kutatókat támogatják. – Azt várjuk, hogy az európai vérkeringésbe jutva a kutatók helyi érvényesülési lehetősége is javuljon. Nem az a célunk tehát, hogy ezeket a szereplőket elcsábítsuk: ellenkezőleg, hogy az együttműködésünknek köszönhetően jobb feltételekkel tudjanak érvényesülni otthon, hogy informáljuk őket az európai lehetőségekről, és konkrét tanácsokat is adjunk arról, hogy miként tudnak bekerüli egy-egy pályázatba és a pályázatok által egy-egy projektbe.

– Egy ilyen projekt jellemzően három évig tart, kezdődik egy indító üléssel, amelyen a koordinátor ismerteti a tagokkal a feladatokat – részletezi az RCISD tudományos igazgatója. A projekt során különböző rendezvényeket szerveznek, különböző tematikájú tanulmányok, felmérések készülnek. Így például felmérik, hogy egy adott országban a kutatóknak milyen igényeik vannak, milyen területen számítanak előremozdulásra. A partnerek információs napokat tartanak, ösztöndíjakat szerveznek előzetesen kiválasztott kutatóknak, hogy kijuthassanak európai uniós rendezvényekre, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek számukra, és ahol további partnerekre tehetnek szert.

<
>

Az RCISD speciális helyzete abból fakad a hasonló projektekben, hogy hidat képez Nyugat-Európa és a keleti régió között. – Sokszor tapasztaljuk, hogy valaki idejön Nyugat-Európából, és tart egy előadást arról, hogy hogyan kell működnie a technológiai transzfernek. Igen ám, de az innovációs környezet Magyarországon nem olyan, mint mondjuk Hollandiában. A recept nem másolható – mutat rá az igazgató. – Ha ugyanez Moldovában vagy Grúziában történik, akkor pedig különösen nem. „Új” tagországként, volt szocialista államként mi talán több megértéssel vagyunk a keleti régió problémái iránt.

Dr. Kardon Béla egy konkrét példát is hoz: – Magyarországon az 1993-ban módosult felsőoktatási törvény alapján a tudományos fokozatok odaítélése az akadémiáról visszakerült az egyetemekhez. Mindezt sikerült békésen megoldani, anélkül, hogy az MTA kiváló intézményeit tönkretették volna – mondja. – Hasonló folyamatok zajlanak a Keleti Partnerség országaiban most. Mi ezekben a projektekben jó példát tudunk mutatni, hogy a hasonló folyamatokat – például a tudományos fokozatok modernizálását – miként lehet gördülékenyen végrehajtani.

˄