Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ

Budapest

Tegyünk többet a betegbiztonságért!

– Fontos kimondani: ismerjük a problémát, pontosan tudjuk, hogy előfordulnak hibák az ellátás során, és bár az egészségügyi dolgozók számára már jó ideje rendelkezésre állnak a betegbiztonság fejlesztését célzó tananyagok és kurzusok, úgy tűnik, az ismeret mégsem jelenik meg a gyakorlatban, tehát valami nem működik jól. Ezért keressük a legjobb módszertant. Rövid idő alatt, nagyon fókuszáltan kell átadnunk a tudásunkat úgy, hogy az be is épüljön az egészségügyi dolgozók mindennapi gyakorlatába – avat be a projekt hátterébe dr. Lám Judit szakmai munkatárs.

Dr. Safadi Heléna, a projekt szakmai irányítója a betegátadás fogalomköre felől közelíti meg a problémát. – A beteg gyógyítása során számos betegátadási esemény történik. Betegbiztonsági szempontból az képezi a problémát, ha az átadás-átvételkor nem állnak rendelkezésre időben a szükséges információk az ellátásért aktuálisan felelős személyek számára. Azok hiányában ugyanis nem biztos, hogy a megfelelő ellátást kapja az adott beteg, és ebből kára származhat – mondja. Hozzáteszi: – A betegátadás az a folyamat, amelyben a betegért aktuálisan felelős egészségügyi szakember átveszi az őt megelőző felelőstől az információkat és az ellátás felelősségét. Ez történik például akkor, amikor az éjszakás orvos vagy ápoló tájékoztatja a nappalosokat arról, hogy mi történt a betegekkel az éjszaka során, vagy amikor a beteget továbbküldik egy másik intézetbe vagy vizsgálatra.

– Az ügyeletbe érkező orvosnak tudnia kell, hogy milyen panaszai, vizsgálati eredményei voltak a betegnek napközben. Azt is, hogy a beteg jobban érzi-e magát, vagy épp romlott az állapota, változtatták-e a gyógyszereit, vár-e rá valamilyen vizsgálat, vagy várható-e valamilyen fontos lelet érkezése – veszi át a szót dr. Belicza Éva, a betegbiztonsági tanszéki csoport vezetője. – A megelőző történések a beteg későbbi ellátását befolyásolják. A gondot az jelenti, ha nem pontosan adják át vagy akár teljesen elsikkadnak az információk. Ezek miatt sajnos nagyon sok károsodás érheti és éri is a betegeket – hangsúlyozza a tanszéki csoportvezető.

Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző KözpontA MAP4E budapesti csapata: Pitás Eszter, Dr. Lám Judit, Dr. Belicza Éva és Dr. Safadi Heléna

Többek között ennek a helyzetnek a megváltoztatására hívta életre Magyarország a MAP4E-projektet, amelyben gyakorlati teszteléssel és hatásvizsgálattal egybekötött képzésmódszertan-fejlesztés valósul meg három konzorciumi partner (Magyarország, Lengyelország és Spanyolország) kollaborációjában. A projekt kiindulási alapja egy olyan módszertan kialakítása, amely nemcsak a tudásátadás hatékonyságát növeli, hanem képes az egészségügyi dolgozók gondolkodásmódjának formálására is.

Pitás Eszter, a projekt ügyvivő szakértője elmondja, a betegbiztonsági témájú képzések három különböző módszertan szerinti oktatása – éppen a két ország közötti hasonlóságok miatt – összehasonlító elemzésre alkalmas módon három hazai és három lengyel kórházban valósul meg. Ehhez a több évtizedes betegbiztonsági tapasztalattal rendelkező spanyol partner szakmai támogatást és felügyeletet nyújt a projektben. Ennek erdeménye egy, a hazai kórházakban és a nemzetközi színtéren is alkalmazható betegbiztonsági képzésmódszertani ajánlás lesz. A projekttagok arra számítanak, hogy a MAP4E hatására a projektben részt vevő kórházakban várhatóan javul majd a betegátadási folyamatok mindennapi gyakorlata, és egy, a betegbiztonságot jobban támogató szervezeti kultúra kialakulása is elindulhat.   

A MAP4E tehát nemcsak a tudásátadásról, hanem a gyökeret vert szemlélet megváltoztatásának igényéről is szól. Arról, hogy az ellátásban részt vevő orvosok és egészségügyi szakdolgozók ne azt tekintsék csak a feladatuknak, hogy saját területükön betegeket kezelnek, hanem hogy a betegeket úgy lássák el, hogy az ellátásban utánuk következő szakember a kapott információk alapján a legtöbbet tudja nyújtani majd a beteg számára. Mindemellett cél az is, hogy a szakemberek megértsék és felismerjék saját szerepüket a betegbiztonság javításában az ellátás egyéb területein is.

Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ
Dr. Safadi Heléna: A holisztikus szemléletmód, nyitottság, a szervezeti kultúrának ez a másfajta megközelítése az, ami számunkra elsőrendűen fontos, és amit szeretnénk, ha megerősödhetne az egészségügyben

– Ha a betegen végzett saját szakmai beavatkozásaim, tetteim és azok kizárólagos fejlesztése helyett arra helyezem a hangsúlyt, hogy a beteg teljes ellátásához hogyan tudok a leginkább hozzájárulni, és hogyan tudom jobbá tenni azt, akkor arra is odafigyelek, hogy a beteggel kapcsolatos tudásomat és ismereteimet az ellátás többi szereplőjével is megosszam. Növelve ezáltal az ő munkájuk eredményességét is, mely minden bizonnyal a beteg számára is kedvezőbb kimenetet teremt majd. Ez a holisztikus szemléletmód, nyitottság, a szervezeti kultúrának ez a másfajta megközelítése az, ami számunkra elsőrendűen fontos, és amit szeretnénk, ha megerősödhetne az egészségügyben – foglalja össze a projekt hosszú távú célját dr. Safadi Heléna.