Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ

Budapest

Az adat életet menthet

A korábban feltérképezetlen egészségügyi adatbázisok emberi ésszel nehezen felfogható méretű halmaza az informatikai fejlődésnek köszönhetően megművelhetővé vált. Mit is jelent ez? Azt, hogy az adattengerből olyan összefüggések rajzolhatóak ki, amelyek alapjaiban segíthetik vagy változtathatják meg az egyes betegségek, egyes esetek terápiáját. A big datát (amely az óriási adathalmazok nemzetközi megnevezése) a szakemberek adatbányász módszerekkel strukturálják és vizualizálják – a hálózatelemzés eredményére ma már nemcsak az orvosi kutatásban, hanem a teljes egészségügyi szektorban is az egyik legnagyobb szakmai potenciálként tekintenek.

Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző KözpontBig data: új összefüggések rajzolódnak ki (Fotó: Pexels)

– Óriási egészségügyi adat áll rendelkezésre Európában, amit tökéletesen fel lehet használni fennálló problémák kutatására, kezelésére. Az adathalmazok elemzése nagyon jól alá tudja támasztani a klinikai kutatásokat. Az unió által finanszírozott big datás projektek azt tűzték ki célul, hogy különböző módszertanokat dolgoznak ki az adathalmazok egészségügyi felhasználására – mondja dr. Bencze László, a DO-IT-projekt hazai felelőse, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának (EMK) munkatársa.

A hálózatelemzésből levont következtetések klinikai visszacsatolása ténylegesen megváltoztathatja egy-egy beteg kezelését és hosszú távú életminőségét. Nem túlzás azt mondani, hogy a big data, az adat végeredményben életet menthet. Az EMK DO-IT elnevezésű projektje több más projekttel együtt a Horizon 2020 (IMI2-alprogramja) által finanszírozott Big Data for Better Outcomes (BD4BO) ernyőprojekt része. A BD4BO alá egyrészt betegségspecifikus, másrészt az előbbiek összehangolásáért, kommunikációjáért felelős big data projektek tartoznak. Utóbbiak közül kiemelkedő fontosságú az Európai Adathálózat (European Health Data and Evidence Network – EHDN) projekt, amelynek kimondott a célja, hogy 100 millió európai beteg – az európai lakosság egyötöde – adatait hálózatba szervezze, és terápiás céllal feldolgozhatóvá, alkalmazhatóvá tegye. A BD4DO magyar vonatkozású projektje, a 7 millió eurós támogatású DO-IT azért jött létre, hogy a BD4BO projektjeit koordinálja, és elősegítse a különböző szakmai szervezetek közötti együttműködést. A London School of Economics vezetése mellett 36 konzorciumi taggal együtt két éven át a hatékonyabb egészségügyi rendszerek kidolgozásán munkálkodtak.

– Azon dolgoztunk két éven át – mondja dr. Bencze László, hogy ezeket a big data projekteket egységes hálózatba szervezzük. A 2019 januárjában zárult közös munkafolyamatban megteremtettük a projektek közötti rendszeres belső kommunikációt, és a szakma, a külvilág felé is kommunikáltunk. A DO-IT-projektnek köszönhetően született meg az összes BD4BO-projekt dokumentumtára, a konzorcium tagjai pedig szakmai ajánlásokat dolgoztak ki azzal kapcsolatban, hogy az adatokat hogyan lehet az egészségügyi eredmények mérésére felhasználni. A projekt egyik kulcsa a „health outcomes” volt – magyarul az, hogy az egészségügyi tevékenységek és az egészségügy-politika eredményességét milyen módszertan alapján lehet egységesen mérni.

Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző KözpontDr. Bencze László projektkoordinátor

Mint a hazai projekt koordinátor elmondja, az EMK dokumentumtár létrejöttéért felelt, illetve a kommunikációs munkacsomagot vezette egy brit gyógyszeripari szövetséggel (ABPI) közösen. – Mi hoztuk létre, és még most, a projekt zárása után is mi tartjuk fent a DO-IT weboldalát, a közös munka során kommunikációs anyagokat készítettünk, konferenciákon való részvételt szerveztünk, és számos fórumon népszerűsítettük a célkitűzéseinket – mondja az EMK nemzetközi szakértője. – Érintőlegesen részt vettünk az adatvédelmi munkacsomagban is, amelyet nagyon fontosnak tartok. Kiemelt célunk, hogy a nagy adathalmazok feldolgozása a betegadatok védelme mellett történjen – hangsúlyozza dr. Bencze László.

Korábban dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója úgy nyilatkozott, hogy „Az informatikailag könnyen kezelhető adatbázisokat korábban legfeljebb ellenőrzésre, alapszintű tervezésre, egyedi szakmai kutatások céljaira használták. Ennek gyakorlata 2010-től megváltozott, és Magyarország nemzetközileg is figyelemkeltő eredményeket ért el a rendszerfejlesztési és menedzsmentkontroll-célú adatbányászati technikák intézményes bevezetésében és alkalmazásában”. A 21. századi egészségügyi adatstratégia kiépítése megkezdődött, most már csak idő kérdése, hogy mikor válik érezhetővé a magyar egészségügyben a big data forradalma.