Stresszes növények
―
– Te mégis mit művelsz? – kérdezte Csongor döbbenten.
Lilla az iskola üvegházában kuporgott, s különböző ruhadarabokba bugyolálta a kaktuszgyűjtemény kisebb-nagyobb egyedeit. Az elrongyolt sálak, sapkák, kesztyűk valószínűleg a talált tárgyak dobozából kerülhettek a lány birtokába. Most az üvegházi kaktuszok úgy festettek, mintha egy kötöttáru-reklám modellválogatójára készülnének. A lányka aggodalmas arccal pillantott fel Csongorra.
– Próbálom megóvni őket a stressztől!
Csongor, habár okos fiú volt, most elég bugyután nézett. Stressztől?
– Lilla, mégis milyen stresszre próbálod felkészíteni a kaktuszainkat? Nem tudom, mi rossz érheti őket itt, az üvegházban.
– Hát a hidegre! Holnap hidegfront érkezik, apukám reggel hallotta a rádióban. A kaktuszok pedig… – itt szipogott kicsit, – a kaktuszok a kedvenceim.
Csongor megvakarta a fejét.
– Szerintem az üvegházban ezek a kaktuszok nem igazán érzik meg az időjárás-változásokat, emiatt igazán nem kell félned. De mégis, hol hallottál te a stresszes növényekről?
A kislány rendületlenül csomagolta tovább az apró, tüskés cserepeseket.
– Galagonya mesélt arról, hogy magyar kutatók megpróbálnak tenni azért, hogy magasabb stressztűrésű növényeket termesszenek. Innen tudom, hogy a növények is tudnak stresszelni, ami a kipusztulásukat okozza. Nos, én nem akarom kockáztatni a kaktuszok jövőjét!
A fiú végre elnevette magát.
– Értem! Galagonya biztos arról a magyar kezdeményezésről beszélt neked, mely során a klímaváltozásnak és időjárásnak jobban ellenálló növényeket termesztenek. Azért is nagyon fontos az a munka, amit az ÖMKi, vagyis az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai végeznek, mert hirtelen hőmérsékletváltozás, extrém tápanyaghiány vagy szárazság nem csak a kaktuszokat, de az olyan haszonnövényeket is megviselheti, mint a búza vagy a burgonya. Ezek pedig olyan alapélelmiszereink, melyek pótolhatatlanok. Gondolj csak bele, mi történne, ha többet nem ehetnénk olyan dolgokat, amik búzából vagy krumpliból készültek! Nagyon megcsappanna a világ élelmiszerkészlete.
Lilla szeme nagyra tágult.
– De hát ez szörnyűséges! Akkor éhezni fogunk?
– Nem, nem… azért nem kell kétségbe esni! – nyugtatta Csongor. A szűktűrésű növények tűrőképességét is lehet javítani: keresztezéssel és nemesítéssel a fajták ellenállóságát, különböző termesztési technikákkal pedig a jó körülmények biztosítását. A titok a talajban van: a talaj gazdaggá tételének egyik, a környezetre meglehetősen káros módja a műtrágyázás, a másik, az olyan természetes talajgazdagító módszerek, mint a vetésforgó alkalmazása. A más-más típusú növények megfelelő sorrendben való ültetése segít, hogy a talaj tápanyagtartalma még sokáig biztosítva legyen. Látod? Az ÖMKi már dolgozik a megoldáson, a kaktuszaid pedig nincsenek veszélyben.
Lilla nem tűnt teljesen nyugodtnak. Elgondolkozva nézegette a félig csomagolt kaktuszokat.
– Tehát ezt jelenti a növények számára a stressz: tápanyag és vízhiány, túlzott meleg vagy túlzott hideg. Mondd, Csongor, szerinted a kaktuszok mennyire ellenállóak a stresszel szemben?
Csongor elmosolyodott.
– Szerintem a kaktuszok meglehetősen tágtűrésű fajok, egy kis vízzel és megfelelő hőmérséklettel remekül meglesznek.
– Akkor hát hiába bugyoláltam be őket?
– Semmiképp sem hiába! Habár a növényeknek elég néhány alapvető dolog a túléléshez, ám a boldogsághoz kell az odafigyelés, törődés és gondoskodás is.