Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Syreon Kutató Intézet

Budapest-Kaposvár-Pécs

Az integrált ellátásért

A hazai egészségügy erősen szegmentált: a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás egymástól szeparáltan működik, amely nehézkessé teszi a krónikus betegek összehangolt ellátását. Ha egy stroke-os betegnél például felmerül a daganatos betegség gyanúja, akkor a horizontálisan elkülönülő egészségügyi szereplők (a stroke-kal vagy a daganatos betegséggel foglalkozók) kezelik, és a járóbeteg-ellátástól a kórházig vertikálisan is szeparáltan folyik az adott beteg vizsgálata, ellátása. Tehát betegségek szerint, és az ellátórendszeren belül sem feltétlenül van meg a kapcsolat az adott beteget kezelő orvosok, intézmények között. Egy másik példa: a beteg szívműtéten esik át, majd hosszú ideig véralvadásgátló készítményt szed. Közben a székletében vért találnak, elvégeznek egy endoszkópos vizsgálatot, és találnak egy daganatot. Kialakul a dilemma: ha ki kell operálni a daganatot, akkor a véralvadásgátlós kezelést fel kell függeszteni, ami a szívprobléma szempontjából kockázatot jelent. Ha „békén hagyják” a daganatot – mert első a szív –, akkor viszont a daganat progressziójával kockáztatják a beteg állapotát. Ezekben az esetekben az orvosok természetesen optimális megoldást keresnek – a SELFIE alapvetése azonban az, hogy a szakorvosok ezt ne külön-külön tegyék, hanem a hasonló esetekben közös, összehangolt döntés születhessen, amelyben minden kockázatot megfelelő súllyal, együttesen figyelembe vettek.

– A SELFIE egyik előzménye az Icare4eu elnevezésű projekt volt, amelyben Európa-szerte integrált egészségügyi modelleket kerestek a több krónikus betegséggel küzdők ellátására. Száznál több modellt azonosítottak a földrajzi Európa területén, sajnos annak idején egyetlen példaértékű modellt sem találtak a Visegrádi-országokban – mondja Dr. Pitter János György kutató, a SYREON munkatársa, a SELFIE hazai projektfelelőse.

Syreon Kutató Intézet
Prof. Vokó Zoltán, a Syreon orvos-igazgatója, és Dr. Pitter János György kutató, a SELFIE projektfelelőse

A SELFIE egyébként a Horizon 2020 5 és fél millió eurós támogatásával valósul meg, a magyar tagnak ebből 429 000 euró jut. Amikor a SELFIE indult, azt a célt tűzték ki a projekttagok, hogy minden résztvevő országból két ígéretes integrált ellátási modellt részletesen kielemezzenek, és mint legjobb európai gyakorlatot bemutassanak – más tagállamok hasznára. – Keresnünk kellett Magyarországon jó modelleket – folytatja Dr. Pitter János György. – Az volt a szerencsénk, hogy már az Icare4eu indulása után, de még a SELFIE előtt elindult Kaposváron az Onkonetwork nevű modell, kórházi főigazgatói kezdeményezésre. A kaposváriak felismerték, hogy a daganatos betegek az első gyanú észlelésétől a terápia megkezdéséig megengedhetetlenül sok időt töltenek el az egészségügyi rendszerben, ami természetesen nagyon ineffektív. Hosszúak a várólisták, a beteg sokszor azt sem tudja, melyik orvoshoz forduljon a leletével. Az Onkonetwork modellben prioritást kaptak a betegek: 30 nap alatt minden kivizsgálásnak meg kell történnie, a 30 napot követő két hétben pedig meg kell kezdődnie a kezelésnek. Ez a modell elsősorban daganatos betegeket céloz, viszont esetükben sajnos gyakran előfordulnak többszörös krónikus betegségek – így az Onkonetwork példamutató modellje adta magát a SELFIE számára – mondja a Syreon munkatársa. Második példának egy palliatív ellátási modellt választottak ki Pécsről, amely szintén a betegek komplex igényeit helyezi reflektorfénybe. Az integráció lényegeként a pécsi minta jól szemlélteti, hogy az otthoni, a szociális és egészségügyi ellátást hogyan lehet jól összehangolni.

Azon túl, hogy a SELFIE a tagországokban ezeket a modelleket azonosítja, bemutatja és értékeli, mérföldköve lesz majd a projektnek maga az értékelési rendszer kidolgozása is. Vagyis az a metodika, amellyel a példaként bemutatott modelleket értékelni lehet.

Mint azt Dr. Pitter János György elmondja, a Syreon három hullámban végezte és végzi az értékelő munkát: először interjúkat készítettek 15-20 szereplővel az egyes modellekben, a hanganyagokat meghatározott módszertannal kielemezték, és kvalitatív módon publikálták. Második lépésként, egy kvantitatív vizsgálatban különféle mérőskálákon igyekeznek elemezni a modelleket, hogy azok tulajdonképpen mit nyújtanak, és a korábbi helyzethez képest milyen hozadékai lehetnek az integrált ellátásnak. A harmadik lépés a több szempontú döntéshozatali módszertan kialakítása. Egy többször használatos mérőeszközt fejlesztenek ki, amelyet a későbbiekben más modellek esetében is fel lehet majd használni. Nemzetközi összehasonlításban is működni fog majd ez az eszköz: képes lesz bemutatni, hogy az adott modell egy másik tagország másmilyen elvárásrendszere mellett hogyan teljesítene. 

– Ebben az értékelési rendszerben a különböző szereplők számára az egyes dimenziók eltérő mértékben fontosak– mondja Dr. Pitter János György. – Míg a beteg számára például az a legfontosabb, hogy kevésbé legyen stresszes az ellátás folyamata, a politikai döntéshozó számára az lehet a prioritás, hogy mennyivel lehet lecsökkenteni a várakozási időt, és ez mennyibe kerül majd neki. Természetesen a döntéshozói elvárás is tagországonként változik. A SELFIE projektben a Syreon közreműködésével fejlesztett technika éppen ezt a diverzitást lesz képes kezelni az adott tagállam elvárásainak megfelelően.