Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Trafó Kortárs Művészetek Háza

Budapest

Helyzetbe hozzák a művészeket

Milyen előadásra kapja fel a fejét a mai műkedvelő közönség? A magyarokat nyilván nem a párizsi középosztályt sújtó problémák fogják lázba hozni, ahogy a franciákat sem az érdekli, mi a helyzet például a magyar önkormányzatisággal. Mindenki a saját közegét, a helyi szintű problémákat akarja látni a színpadon, a kivetítőn, az előadóban. Ez azonban nem volt mindig így. Korábban, a bipoláris világ adta rendszerben egyszerűbb volt művészeti értéket képviselni, hiszen a két rezsim elég markánsan megjelölte a határvonalakat. Azt láttuk, amit a rendszer elénk rakott.

Aztán a kilencvenes évektől nemcsak a politikai ideák, hanem a kulturális eszmék is szépen lassan elkezdtek széttöredezni: szabadon színre vihették az alkotók a gondolataikat, megjelentek a lokális kérdések. Közben persze – az eltelt negyven év hatására – a nyugat- és közép-kelet-európai országok gondolkodásmódja, művészetfelfogása között különbség keletkezett, ami a helyi értékválságok hatására csak még nagyobbra duzzadt.

Trafó Kortárs Művészetek Háza
Szabó György: Csak szívós munkával lehet egymáshoz közelíteni az eltávolodott európai kultúrköröket

A Trafó kávézójában találkozunk az intézmény menedzser igazgatójával, a lépcsőkön fel-le járkálnak a művészek, pezseg az élet, a falakon tömérdek plakát hirdeti a soron következő tánc-, vagy színielőadást. A Nyugattól való, úgy nevezett lemaradásnak még csak nyoma sincs a Trafóban. Szabó György azt vallja, csak szívós munkával lehet egymáshoz közelíteni az eltávolodott európai kultúrköröket, ennek példázata az a tizenhat sikeres brüsszeli pályázat, amit a Trafó már magáénak mondhat. A csatlakozás évében, 2004-ben rögtön hat projekttel nyertek, jelenleg kettő program fut, a harmadikat nemrég fogadta el az EU.

A [DNA] Departures and Arrivals sem ma kezdődött, a program már a harmadik körét éli. Eleinte az együttműködés a brüsszeli PARTS tánciskola növendékeire fókuszált, ahová a világ minden tájáról érkeznek tanulók. A képzés végeztével a program segítette őket, hogy munkát kapjanak és bemutathassák darabjaikat az európai színtéren.

Az ötlet tovább fejlődött: egyrészt ma is a PARTS növendékeiből kerül ki a fókuszcsoport (6-8 koreográfus), innen jönnek Magyarországra a művészek, mint például a belga Benjamin Vandewalle, aki ezúttal vakoknak is élvezhető koreográfiát készít énekkórusok bevonásával. De a brüsszeli iskola mellett a marginális területen fekvő országokat is helyzetbe akarják hozni, és a projektbe beemelnek helyi táncoktatást folytató intézményeket, mint a Budapesti Tánciskola. A Panoráma csoport magyar koreográfusai az együttműködésnek köszönhetően azért kaphatnak támogatást, hogy alkotásaikat elkészítsék és meghívó esetén külföldre is kivihessék. Így több olyan magyar művész kap munkát, akik itthon hiába reménykedhetnek pályázati pénzek elnyerésében.

Trafó Kortárs Művészetek Háza
A Trafó 16 brüsszeli pályázatot tudhat maga mögött. Nem kis szerepe van ebben Szabó Györgynek.

A sikeres társulás ellenére Szabó György úgy véli, ez lesz az utolsó projektjük ebben a témában. Az új EU-s pályázatok a Creative Europe Programban már más szellemiségre vonatkoznak, azokat a modelleket támogatják inkább, amik a piac felé mozdítják a finanszírozásokat, mert az EC által képviselt új értékrendszer csökkenteni szeretné az állam szerepét a kultúra finanszírozásában.

A [DNA] egy fiatal generáció pályakezdését segíti, de emellett a közönség és művészek közti párbeszéd fejlesztésére is komoly hangsúlyt fektet. A művészet iránti érdeklődés gyengülése a mai változó világ nagy kihívása. Szabó György reméli, hogy sikerül átvészelni a kor kihívásait, és a jövőben is tudnak sikeresen pályázni a magyar tehetségek felfuttatásáért.