Vissza

NYERŐMAGYAROK.eu - Az ember a siker mögött

 Nyitólap  Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 

Hortobágy Természetvédelmi Egyesület

Balmazújváros

Újjáéledt a balmazi szik

Tavaszodó Alföld. Akár egy klasszicista szimfónia, mint a Simfonia Concertante Mozarttól. Az alapot az unkák ütemes „uhhogása” adja, amire ellenszólamként simul a tavi nád hajlongása. Néhány varangy is közbeszól erőteljes hangján, mintha csak a bőgőt hallanánk. Tuttiként beszállnak a tücskök, és más bogarak is, a magas hegedűszólamokért a szellő felel. Kész a zenekar. És akkor kicsit messzebb megszólalnak a szólisták, a madarak: végtelen nyugodtsággal végzik a dolgukat, végnélküli csivitellésel élesztik újjá a természetet. Nemhiába ők a zenemű ékei, hiszen a madarak működtetik a szikes tavi életközösséget. Így áll össze a hortobágyi Simfonia Concertante, egyszerre szimfónia és versenymű.

Hortobágy Természetvédelmi Egyesület
Megelevenedő zene: a tavaszodó, alföldi szikes tó Balzmazújváros határában

A balmazújvárosi Nagy-szik határában állva a zene megelevenedik. De nem volt ez mindig így. A múlt században a Hortobágyot több kedvezőtlen emberi hatás érte: a tavakat lecsapolták, a rónaságra idegen fákat telepítettek, a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan földön halastavakat hoztak létre. Ez a pusztítás aztán megtette a hatását, a terület fokozatosan elmocsarasodott, az őshonos fajok kezdtek megritkulni, néhány közülük ki is pusztult. A zene elhalkult. Ez a folyamat egyébként ugyanígy végbement a Kárpát-medence másik két szikes gócrendszerében is, a Fertő-Hanságon és a Sárvízen. Hajdan több száz tóval büszkélkedhettünk, mára hetvenet sikerült megőrizni Magyarországon.

Ecsedi Zoltán, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület titkára és a projekt vezetője büszkén mutat végig a pályázat által megújult háromszáz hektáron: – Ma már a kétharmada víz alatt van – mondja nem kis büszkeséggel. A projektvezető az újonnan épített madárlesbe invitál. Először is fogalomtisztázásra szorulunk, mert, bár már sokszor hallottuk, mégsem egészen világos, mit nevezünk szikes tónak. Meglepő módon, ezek az alföldi vizek működésükben igen hasonlítanak a tengeri lagúnákra: vizük sós, ám nem savas, hanem lúgos kémhatású, ez a nátrium-hidrogénkarbonát tartalomnak tudható be. A víz maga zavaros, maximum két centiméterre lehet benne lelátni. Még a fény sem hatol be a mélyre, ezért nem történik fotoszintézis a víz alatt. Az élőhelyközösség elsődleges termelői így a baktériumok, a következő szintje a táplálékláncnak egy kisrák-közösség, ők szintén jellegzetes lakói a szikes tavaknak. A piramis tetejét természetesen a madarak foglalják el.

Hortobágy Természetvédelmi Egyesület
Ecsedi Zoltán projektvezető büszkén mutat végig a pályázat által megújult háromszáz hektáron

Az egyesület már maga mögött tudja a projekt megvalósítási szakaszát, ez 2009 és 2013 között zajlott le. 75 százalékos támogatást nyertek, ez nem gyakori a LIFE Programban, de mivel a szikes tavak kiemelt jelentőségű területek az EU-ban, így a nyert összeg is nagyobb. Ecsedi Zoltán kifejti, az eltelt négy év alatt két dologra fókuszáltak: egyrészt egy biztonságos belvízelvezető-rendszert akartak létrehozni, másrészt a tó természetes ökoszisztémáját akarták visszaállítani. Mivel a Nagy-szik Balmazújváros határától néhány méterre fekszik, meg kellett óvni a települést a víztől (és a tavat is az ember közelségétől). A finanszírozás nagy részéből tehát egy tizenegy kilométernyi gátrendszert építettek, lecsapoló csatornákkal, amik a csapadékot vezetik el a településről.

Egy pillanatra abbamarad a beszélgetés: gulipáncsoport szállt le a tóra. – Ez a legfontosabb karakterfaja a területnek, most még csak húsz pár van, de akár harminc-negyven is jöhet a nyárra – mondja a projektkoordinátor, akiből sugárzik, hogy minden egyes madarat sajátjaként szeret. Elő is hozza az egyesület jelmondatát, miszerint először meg kell ismerni az élőhely állatait, majd meg kell szeretni őket, ezután érez késztetést az ember arra, hogy megvédje őket.

Tapasztalati tudásukkal nem fukarkodtak, a balmazi szik határában ökoturisztikai pontot is létrehoztak; a madárles után Ecsedi Zoltán a központ szobáit és a közösségi térben megrendezett kiállítást mutatja be a stábunknak. Az EU a pályázatnál kikötötte, hogy a természeti értékeket be is kell mutatni, ezért építették a centrumot, ahová most már évente több száz külföldi madarász látogat el, nem beszélve a környékbeli óvodás- iskolás csoportokról.

Ha ennyi még nem lett volna elég, Ecsedi Zoltán látogatásunk végére hagyta munkájuk két hosszú távú hozadékát: elsőként a világon elkészítettek egy angol kézikönyvet, ami a kárpát-medencei szikes tavak ökológiájáról és gazdasági jelentőségéről szól. Minden létező szikes élőhelyet felkutattak a térségben, sőt, az egész eurázsiai zónában, de kiderült, szikes tavak csak itt találhatók. A másik fontos pozitívum, hogy Ecsedi Zoltánék sikeres projektje és a szerzett tudás megosztása mára még két LIFE pályázatot eredményezett.

 

Sorozatunkat a Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél tett kalandozásunkkal folytatjuk.


Viperák, sokasodjatok!
A puszta albérlője
Kordában tartják
a folyót

Visszahódítják a madarak királyait
Legelésre fel!
A Kiskunság kincse
Szabadságot a szigetnek!
Magtól magig
Lábnyom a jövőnek
Legyünk újra sasbarát ország!
Célzott természetvédelem a lőtéren
Környezetvédő hadgyakorlatok
Előzzük meg az erdőtüzeket!
Tiszta levegőt!
A fenntartható út
Környezetvédelem a föld alatt
Megmenekült a pásztói legelő
Büszkeségünk lehet a szalakóta
A Biodiverzitás Fővárosa
Vizet az erdőnek!
Felfrissül a holtág
A hulladék: érték
A szárazgyepek védelmében
Maradék nélkül
Szakmai diskurzus az erdőkezelésről
Madárbarát vezetékek
Nyerő helyzetben a túzok
Közösen a parlagi sasért
A sikeres LIFE-projektekért
Természetes vízmegtartás
Megoldások az élelmiszer-felesleg csökkentésére
Hétköznapi hősöket toboroznak a jövőnek
Színház digitális bennszülötteknek
Lépre csalt kártevők
Az Ormánságra nyitják Európát
Nemzetközi szakértői hálózat a jövő boraiért
Fel kell készülni az extrém végletekre
Le a műanyaggal!
Jövőmentő szupernövények
Parlag helyett bioüzemanyag
Fenntartható környezethasználat
Szektorközi kapcsolatépítés
Fókuszban a felszín alatti vizek
Új horizont az erdőtűzoltásban
Új módszerek a baromfi génmegőrzésben
Művészettel a szemét ellen
Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat