NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Barcs
A történet hangban
A történet mesében
Történetek
Focusfox
Metropolis Media Group
Magyar Diáksport Szövetség
Magyar Élelmiszerbank Egyesület, Biogáz Unió Zrt.
Szépírók Társasága
OptoForce Kft.
Felfrissül a holtág
Horvát-magyar társulás az Ó-Dráva környezetének helyreállításáért
LIFE

Kavics- és homokzátonyok, ártéri erdők, mellékágak és holtágak birodalma: a Dráva folyó élőhelyei európai szinten is jó ökológiai állapotúnak számítanak, a vízhiány azonban itt is kikezdte a változatos vegetációjú holtágakat. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 623 674 euróval támogatott LIFE projektjében azon dolgoznak, hogy a káros folyamatot visszafordítsák és az Ó-Dráva ismét a régi lehessen.

Meglepő eredménnyel zárult az a 2015-ben végzett felmérés, ami Magyarország folyóinak ökológiai állapotát vizsgálta: mindössze a vizek tíz-tizenöt százalékát találták megfelelőnek környezeti szempontból. Az európai „Amazonasként” emlegetett Dráva folyón szerencsére sok természetes élőhely megmaradt, de a víz- és talajszennyezés, az ipar és a mezőgazdaság, a helytelen vízgazdálkodás vagy éppen a folyószabályozás veszélyezteti déli folyónkat is.

Barcstól nem messze, a Dráva folyó bal partján található az Ó-Dráva holtág. A huszadik századi folyószabályozásnak köszönhetően alakult ki, hosszában vágja ketté a magyar-horvát államhatár. A tíz kilométeres szakasz páratlan a maga nemében: számos védett állatfajnak ad otthont, mint például a vidra, néhány éve beköltöztek a szivárványos öklék és a vágócsíkok is, ligeterdejében pedig gazdag madárfauna székel, errefelé költ a bakcsó, a vörösgém, de feltűnik a fekete gólya is.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Barcstól nem messze, a Dráva folyó bal partján található az Ó-Dráva holtág

Az érintetlen élőhely megóvása elengedhetetlen, hiszen az Ó-Dráva jócskán megsínylette az elmúlt évtizedeket. A Dráva meder a szabályozások következtében két métert süllyedt, ezáltal a környező vizek, vízfolyások szintje is csökkenni kezdett, és ahelyett, hogy a főfolyó táplálta volna a holtágat, mára már kifelé folyik a víz a Drávába. Mielőtt a folyamat teljesen kiszárította volna a holtág medrét, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és partnerei időben észbe kaptak és megszervezték az Ó-Dráva projektet.

– 2013-ban hirdették meg a LIFE pályázatot, két évvel később kezdhettük meg a munkát. Élőhely-fejlesztésre, természeti értékek megőrzésére kaptuk a 75 százalékos támogatást – foglalja össze a projekt küldetését Parrag Tibor természetmegőrzési osztályvezető. A horvát-magyar társulás elsődleges ötlete volt, hogy egy vagy több zsilip építésével megemelik a holtág vízszintjét, ezáltal elkerülhető lenne a túl alacsony vízszintek gyakori kialakulása a holtágban.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
A látogatóközpont tornyából a területet szemlélteti az osztályvezető

Mostanra a horvát szervezetek elkészítették a kőből épülő műtárgy - zsilip - tervét, amit a magyarok fognak megépíteni a holtág horvát szakaszán. Parrag Tibor hozzáteszi, fontos a két nemzet összefogása, amit egyébként Brüsszel is plusz pontként számít fel a LIFE pályázatoknál. – Horvátországnak ez az első határon átnyúló, természetvédelmi LIFE projektje, ezért is nagy siker az együttműködés – teszi hozzá a szakértő.

Az Ó-Dráva program másik kiemelkedő eleme a környék horgász-infrastruktúrájának fejlesztése. Az elhasználódott stégeket felújították vagy lebontották, helyükre újakat építettek, a területen elszórt szemetet eltakarították. A munkába a helyi horgászegyesületet is bevonták, ami a lakosságot is a tudatosságra, közreműködésre ösztönzi.

<
>

A tíz kilométeres szakasz páratlan a maga nemében

 

Ami a szemléletformálást illeti, a négyéves munka során a tájékoztatásra is nagy hangsúly kerül: a virtuális és valódi tanösvény kialakítása mellett a horvát oldalon Natura 2000 látogatóközpont is épül, így a közvélemény is megismerheti az ártéri erdők változatos élővilágát.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Parrag Tibor természetmegőrzési osztályvezető

Vannak olyan tevékenységek is a projektben (mint például a ligeterdők változatosságának növelése őshonos fafajok ültetésével), melyek eredménye csak évtizedek elteltével lesz igazán látványos, de addig is folyamatosan végzik a monitorozást és az őshonos fafajok visszatelepítését. A projektpartnerek bíznak benne, hogy a holtág vízellátása javulni fog, és ezáltal az élőhely is megmarad természetes formájában.

 

Holtág fotók: © Duna-Dráva Nemzeti Park

Horizon 2020
Új horizont az erdőtűzoltásban
Innovatív eszköz fejlesztése a hatékonyabb erdőtűzoltásért
R-Fire Kft.
Szendrő
Horizon 2020
Fókuszban a felszín alatti vizek
Európai szintű hidrogeológiai tudástár kialakítása
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
Miskolc
LIFE
A puszta albérlője
A kék vércse védelme a Kárpát-medencében
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Budapest / Bükk vidéke / Körös-Maros vidéke
LIFE
Megoldások az élelmiszer-felesleg csökkentésére
A karitatív célú és a biogázként való hasznosítást tűzték ki célul az i-REXFO-projektben
Magyar Élelmiszerbank Egyesület, Biogáz Unió Zrt.
LIFE
Magtól magig
Vadon élő növények magvainak begyűjtése és hosszú távú megőrzése
Növényi Diverzitás Központ
Tápiószele
LIFE
Legyünk újra sasbarát ország!
Az MME több mint negyven éve küzd a nagymadarak védelméért
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Budapest

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat