NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Barcs
A történet hangban
A történet mesében
Történetek
H1 Systems Kft.
BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék
Noran Libro Kiadó
Országos Kriminológiai Intézet
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Felfrissül a holtág
Horvát-magyar társulás az Ó-Dráva környezetének helyreállításáért
LIFE

Kavics- és homokzátonyok, ártéri erdők, mellékágak és holtágak birodalma: a Dráva folyó élőhelyei európai szinten is jó ökológiai állapotúnak számítanak, a vízhiány azonban itt is kikezdte a változatos vegetációjú holtágakat. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 623 674 euróval támogatott LIFE projektjében azon dolgoznak, hogy a káros folyamatot visszafordítsák és az Ó-Dráva ismét a régi lehessen.

Meglepő eredménnyel zárult az a 2015-ben végzett felmérés, ami Magyarország folyóinak ökológiai állapotát vizsgálta: mindössze a vizek tíz-tizenöt százalékát találták megfelelőnek környezeti szempontból. Az európai „Amazonasként” emlegetett Dráva folyón szerencsére sok természetes élőhely megmaradt, de a víz- és talajszennyezés, az ipar és a mezőgazdaság, a helytelen vízgazdálkodás vagy éppen a folyószabályozás veszélyezteti déli folyónkat is.

Barcstól nem messze, a Dráva folyó bal partján található az Ó-Dráva holtág. A huszadik századi folyószabályozásnak köszönhetően alakult ki, hosszában vágja ketté a magyar-horvát államhatár. A tíz kilométeres szakasz páratlan a maga nemében: számos védett állatfajnak ad otthont, mint például a vidra, néhány éve beköltöztek a szivárványos öklék és a vágócsíkok is, ligeterdejében pedig gazdag madárfauna székel, errefelé költ a bakcsó, a vörösgém, de feltűnik a fekete gólya is.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Barcstól nem messze, a Dráva folyó bal partján található az Ó-Dráva holtág

Az érintetlen élőhely megóvása elengedhetetlen, hiszen az Ó-Dráva jócskán megsínylette az elmúlt évtizedeket. A Dráva meder a szabályozások következtében két métert süllyedt, ezáltal a környező vizek, vízfolyások szintje is csökkenni kezdett, és ahelyett, hogy a főfolyó táplálta volna a holtágat, mára már kifelé folyik a víz a Drávába. Mielőtt a folyamat teljesen kiszárította volna a holtág medrét, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és partnerei időben észbe kaptak és megszervezték az Ó-Dráva projektet.

– 2013-ban hirdették meg a LIFE pályázatot, két évvel később kezdhettük meg a munkát. Élőhely-fejlesztésre, természeti értékek megőrzésére kaptuk a 75 százalékos támogatást – foglalja össze a projekt küldetését Parrag Tibor természetmegőrzési osztályvezető. A horvát-magyar társulás elsődleges ötlete volt, hogy egy vagy több zsilip építésével megemelik a holtág vízszintjét, ezáltal elkerülhető lenne a túl alacsony vízszintek gyakori kialakulása a holtágban.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
A látogatóközpont tornyából a területet szemlélteti az osztályvezető

Mostanra a horvát szervezetek elkészítették a kőből épülő műtárgy - zsilip - tervét, amit a magyarok fognak megépíteni a holtág horvát szakaszán. Parrag Tibor hozzáteszi, fontos a két nemzet összefogása, amit egyébként Brüsszel is plusz pontként számít fel a LIFE pályázatoknál. – Horvátországnak ez az első határon átnyúló, természetvédelmi LIFE projektje, ezért is nagy siker az együttműködés – teszi hozzá a szakértő.

Az Ó-Dráva program másik kiemelkedő eleme a környék horgász-infrastruktúrájának fejlesztése. Az elhasználódott stégeket felújították vagy lebontották, helyükre újakat építettek, a területen elszórt szemetet eltakarították. A munkába a helyi horgászegyesületet is bevonták, ami a lakosságot is a tudatosságra, közreműködésre ösztönzi.

<
>

A tíz kilométeres szakasz páratlan a maga nemében

 

Ami a szemléletformálást illeti, a négyéves munka során a tájékoztatásra is nagy hangsúly kerül: a virtuális és valódi tanösvény kialakítása mellett a horvát oldalon Natura 2000 látogatóközpont is épül, így a közvélemény is megismerheti az ártéri erdők változatos élővilágát.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Parrag Tibor természetmegőrzési osztályvezető

Vannak olyan tevékenységek is a projektben (mint például a ligeterdők változatosságának növelése őshonos fafajok ültetésével), melyek eredménye csak évtizedek elteltével lesz igazán látványos, de addig is folyamatosan végzik a monitorozást és az őshonos fafajok visszatelepítését. A projektpartnerek bíznak benne, hogy a holtág vízellátása javulni fog, és ezáltal az élőhely is megmarad természetes formájában.

 

Holtág fotók: © Duna-Dráva Nemzeti Park

LIFE
Lépre csalt kártevők
Okostelefonnal a rovarok ellen
MTA Insectlife
Budapest
Horizon 2020
Nemzetközi szakértői hálózat a jövő boraiért
Minden a szőlőben dől el
WINETWORK
Eger
LIFE
A Biodiverzitás Fővárosa
Uniós törekvés az önkormányzatok környezetvédelmi szemléletformálására
Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
Siófok
LIFE
A szárazgyepek védelmében
Természetvédelem, -megőrzés és -helyreállítás kilenc közép-magyarországi területen
Duna-Ipoly Nemzeti Park – Gödöllő
Gödöllő
LIFE
A puszta albérlője
A kék vércse védelme a Kárpát-medencében
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Budapest / Bükk vidéke / Körös-Maros vidéke
LIFE
Közösen a parlagi sasért
PannonEagle LIFE: az egész térségre kiterjesztve folytatódik a ragadozómadár-védelmi projekt
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Budapest-Kiskunság-Hortobágy

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat