NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
Duna-Ipoly Nemzeti Park – Gödöllő
Gödöllő
A történet hangban
A történet mesében
Történetek
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
R-Fire Kft.
WWF Magyarország Natura 2000
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
NÉBIH
A szárazgyepek védelmében
Természetvédelem, -megőrzés és -helyreállítás kilenc közép-magyarországi területen
LIFE

Gazdasági és természetvédelmi szempontból egyaránt fontos élőhelyek az évezredes tájhasználat következtében kialakult szárazgyepek. Területük ma visszaszorulóban van, főként a rohamosan növekvő cserjésedés miatt. Szerencsére a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság időben lépett, s ma már az 1 483 590 euróval finanszírozott LIFE+ Nature projekt támogatásával hatékonyan tud tenni a gyepes területek megmentéséért. Munkájukról bővebben Schrett Andreát, Szénási Valentint és Kiss Gyulát kérdeztük a Küdői-hegy lankáján.

A Gödöllői-dombság déli felén, mindössze néhány kilométerre Budapesttől van a piros kígyószisz otthonaként is elhíresült Küdői-hegy. A múlt században birkalegelőként, majd honvédségi területként hasznosult a nyolcvanöt hektáros domb, amely az elmaradt legeltetés és kaszálás miatt cserjésedésnek indult, veszélybe sodorva ezzel az őshonos növény-, és állatvilágot. A helyszínen Szénási Valentin, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi tájegységvezető-helyettese vezet körbe minket.

Duna-Ipoly Nemzeti Park – Gödöllő
A helyszínen Szénási Valentin tájegységvezető-helyettes vezet körbe minket

A domboldalra felkapaszkodva kisebb cserjék és frissen nyílt virágok közt találjuk magunkat, jobbra tőlünk az M31-es autópálya látható, amely Kerepest köti össze a fővárossal. Az autóforgalom szerencsére nem szól bele a természet ősi rendjébe, annál inkább az özönfajok, mint például a nyugati ostorfa, ezüstfa, bálványfa, kései meggy. – Már régóta ismerem ezt az erdősztyepp vegetációval borított területet, amely a rendszerváltás után – mivel nem erdő – nem kerülhetett az országosan védett természeti területek közé. Végül a Natura 2000 hálózat részévé válhatott, de akkorra az invazív fajok miatt már jelentősen visszaszorultak az eredeti növények: a nagyezerjófű, hangyabogáncs, leánykökörcsin, vagy a bársonyos tüdőfű. Így indokoltnak láttam, hogy jelezzem kollégáimnak: sürgős beavatkozásra van szükség – magyarázza a tájegység szakértője.

Duna-Ipoly Nemzeti Park – Gödöllő Leánykökörcsin a „műveleti területen”

A Natura 2000 hálózatba tartozó területek természeti állapotának javítását célzó LIFE+ Nature Programban való pályázás korábbi hasonló tapasztalataiknak köszönhetően nem jelentett nehézséget a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak, pályázatukat maguk írták meg, az ötéves munkát 2013-ban kezdték a kilenc projektterületen. Erről már Schrett Andrea, projektmenedzser mesél. Összesen hatszázötven hektáron folynak munkálatok a gyepvegetáció visszaállításáért.

Duna-Ipoly Nemzeti Park – Gödöllő
Schrett Andrea, projektmenedzser

– Tevékenységünk nagy része cserjementesítés, amelyet az érzékeny területek kímélése érdekében elsősorban kézi erővel végzünk. Itt, a Küdői-hegyen három fizikai alkalmazottal dolgozunk, velük fokozatosan bontjuk vissza az elcserjésedett részeket. Nem akarunk túlzottan nagy méretű nyílt gyepfoltokat létre hozni, mert ott az özönfajok gyorsabban visszatelepednének – mutat körbe a projektmenedzser. A fákat egyébként nem csak mechanikusan, hanem vegyszeresen (injektálással) is irtják; a törzsbe fecskendeznek olyan méreganyagot, amely rövid időn belül elpusztítja a növényegyedet. A letermelt cserjék darálás után végül egy hőerőműbe kerülnek, így a biomasszájukban rejlő energia sem vész kárba.
Kísérőink a cserje- és inváziós növényfajok irtásán kívül az illegális hulladéklerakók felszámolásával is foglalkoznak, és a projektterületeken gyakran népszerű motoros és siklóernyős tevékenységek elleni küzdelem is a munkájuk része. Ám a legnagyobb kihívást a tulajdonviszonyok rendezése jelenti. Kiss Gyula projektvezető elmondja: a projekt egyes célterületein, így a Küdői-hegyen is nagy gond, hogy majdnem az egész terület osztatlan közös tulajdonban van. – Azt szeretnénk, hogy az egész állami kézben legyen, így a természetközeli gyep védelme is biztosítva lenne. Elkezdtünk tehát földet vásárolni a pályázatban vállaltaknak megfelelően, de sajnos két évbe telt, amíg egybefüggő állami tulajdonú részt ki tudtunk alakítani, és végre megkezdhettük a terepi munkát is – mondja Kiss Gyula.

Duna-Ipoly Nemzeti Park – Gödöllő Kiss Gyula projektvezető elmondta, azt szeretnénk, hogy az egész terület állami kézben legyen

A projektcsapat odafigyel arra is, hogy a helyi gazdákkal és lakosokkal is jó kapcsolatot építsen ki; míg a gazdálkodókkal egyeztetve fenntartási tervet dolgoz ki, a projektterületekre látogatók számára tanösvényt készít, lakossági, szakmai és családi napokat is szervez. Bár a jelenlegi cél a gyepek közel százszázalékos cserjementesítése, a projektcsapat ennél távolabbra, tizenöt-húsz évre tervez, és a pályázat során a gyepes területeken visszaállított kedvező ökológiai állapot hosszú távú megőrzésének mikéntjét is kidolgozza a projektidőszak végéig, 2018 augusztusáig.

<
>

Terepszemle a Küdői-hegy lankáján

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat