NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
Növényi Diverzitás Központ
Tápiószele
A történet hangban
A történet mesében
Történetek
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
R-Fire Kft.
WWF Magyarország Natura 2000
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
NÉBIH
Magtól magig
Vadon élő növények magvainak begyűjtése és hosszú távú megőrzése
LIFE

Május végén az Európai Bizottság „Best of the best” díjjal jutalmazta a 2010-2014 között megvalósult Pannon Magbank projektet. A LIFE+ programban elért sikertörténet koordinálója a Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) volt, akik összesen 401 737 eurót nyertek az őshonos, vadon élő hazai növényfajok magvainak begyűjtésére és hosszú távú megőrzésére. Dr. Török Katalin tudományos főmunkatárssal a program mintaterületére, Peti Erzsébet projektvezetővel pedig a Pannon Magbankba látogattunk el.

A Jeges-tenger közepén található Spitzbergákon (norvégül Svalbard) nagy kincset őrizget az emberiség: a szinte néptelen tundrai szigeten, egy elhagyott szénbányában pihen a világ élelmiszernövényeinek magállománya. A NordGen tárolója 120 méter mélyen őrzi az értékes magkészletet, ami a remények szerint több száz évig csíraképes állapotban fenntartható. Így akár egy nagyobb méretű katasztrófa esetén is lesz miből feléleszteni az élelmiszer termelés alapjait. A termesztett növények gyűjteményein kívül a vadon élő növényfajoknak is sorra épülnek magbankok. Ilyen a projekt keretében kialakított Pannon Magbank is.

Tudományos elméletek szerint a növényfajok egynegyedét fenyegeti a kipusztulás, egyrészt a természetes élőhelyek nagymértékű elpusztítása miatt, valamint a klímaváltozás és az özönfajok elterjedése is veszélyezteti a vadon élő fajokat.

Növényi Diverzitás Központ
Elsőként a Fülöpháza melletti mintaterületre látogattunk el

A Pannon Magbank projekt a Pannon geográfiai régió vadon élő növényfajai felének (nyolcszáz faj) begyűjtését, a magok feldolgozását és megőrzését célozta meg. A projektben résztvevő intézmények mindezek mellett vállalták egy maggyűjtési illetve magtárolási kézikönyv kidolgozását, képzéseket szervezetek a gyűjtők részére, előadásokat tartottak, szakmai anyagokat állítottak össze a nyilvánosság minél szélesebb körű tájékoztatására. Az öt évig tartó munka több helyszínen zajlott, elsőként a projekt kiskunsági mintaterületére látogattunk el.

Növényi Diverzitás Központ
Ami az átlagembernek csupán ugarnak tűnik, az a valóságban élőhely-rekonstrukciós bázis

Utunk Fülöpházára vezetett, pontosabban a település melletti, termelésből kivont földekre. Ami számunkra csupán ugarnak tűnik, az valójában élőhely-rekonstrukciós bázisként szolgál. Dr. Török Katalin, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa elmagyarázta, a helyszínen a magbankban tárolt minták segítségével próbálták a honos fajokat visszatelepíteni. Hat mintaterületen, 11-szer 30 méteres parcellákban vetettek el pusztai kutyatejet, homoki vértőt, homoki imolát, magyar csenkeszt, és több más „őslakos” növényt. A kísérlet bizonyította, hogy a magbanki minták alkalmasak a fajok visszatelepítésére, de a sikeresség nagymértékben függ a vetést követő időjárási viszonyoktól.

Növényi Diverzitás Központ
Idegenvezetőnk: Dr. Török Katalin, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa

A Kiskunságról aztán a Pest megyei Tápiószele felé indultunk, a NöDiK központjába. A várost magunk mögött hagyva fasor szegélyezte út vezetett az intézetbe, ami korántsem tűnt a szokványos értelemben vett munkahelynek. Az intézetben – amelynek épülete valójában egy század eleji kúria, és annak arborétuma – Peti Erzsébet kalauzolt minket.

Növényi Diverzitás Központ
A NöDik központja Tápiószele közelében. Kúria, arborétum, bemutatóhely, magbank.

– A Pannon Magbank ötletét részben az EU-s természetvédelmi szabályozások hívták életre. A londoni Millenium Seed Bank laboratóriumaiban már régebben foglalkoztak vadon élő növények megőrzésével, de a Kárpát-medencei magállomány összegyűjtésére még eddig nem került sor – meséli a projekt egykori vezetője, a NöDiK osztályvezetője. A Pannon Magbank létrehozását Dr. Holly László, korábbi intézet igazgató, valamint a korábbi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium genetikai tartalékok megőrzésért felelős szervezeti egységének szakemberei is javasolták, mivel az intézménynek már nagy tapasztalata volt elsősorban az kultúrnövények és vad rokon fajaik ex-situ, azaz élőhelyen kívüli megőrzésében.

Növényi Diverzitás Központ
Peti Erzsébet osztályvezető, a lezárult projekt felelőse

A magbank laboratóriumában ezt személyesen is megtapasztaltuk. Petricsészékben magokat vizsgálni, tisztítani, megfigyelni csak az igazán elhivatottak képesek. Az áldozatos munkát végző szakemberek készséggel mutatták be feladataikat: a begyűjtött magokat először taxonómiailag vizsgálják, vagyis ellenőrzik, hogy minden mag az adott fajhoz tartozik-e. Ezután megtisztítják a mintákat a szennyeződésektől, idegen anyagoktól egy levegőbefúvásos tisztítóberendezés segítségével. A magvak mérése is fontos, bár a rutinos munkatársak szinte már szemmértékre is meg tudják becsülni a fajonként megkívánt, ötezer darabos mennyiséget.

Növényi Diverzitás Központ
Nem mindennapos türelem és koncetráció szükséges a magok tisztításához, csíráztatásához

A projekt tevékenységeinek másik fele a begyűjtött, megtisztított és lemért magok raktározása. Mivel hosszútávban gondolkoznak, a konzerválás előtt érdemes vizsgálni a fajok életképességét. Peti Erzsébet a csíráztató labort mutatja, ahol harminc napig csíráztatják a vadon élő növények magvait. Az életképességről kapott információkat feljegyzik, mivel a génbankszabványnak megfelelően öt-tíz évente (fajtól függően) újra kell majd ellenőrizni a csíraképességet. Ezután a magok útja a szárítást követően a hűtőkamrákba vezet, amelyekből Tápiószelén egy aktív, 0°C-os és egy -20°C-os, bázistárolót üzemeltetnek. Nem bízták a véletlenre, a -20°C-os tárolóban lévő minták „másodpéldányait” az Aggteleki Nemzeti Park egy barlangjában is őrzik, a norvégiai magbunkerhez hasonlóan, valamint a 0°C-on tárolt anyagok duplikátumai Vácrátóton is elhelyezésre kerültek.

Növényi Diverzitás Központ
Ottlétünkkor épp kisiskolások érkeztek biciklivel, hogy megnézhessék a magokról szóló kiállítást

A Pannon Magbank munkája azonban a projekt befejezését követően nem ért véget. Sőt. A maggyűjtés, a feldolgozás és elemzés tovább folytatódik, valamint elkezdődött egy felszaporítási kísérlet is a már tárolt mintákkal. De a NöDiK a felhalmozott tudást nem magának tartogatja: ottlétünkkor épp kisiskolások érkeztek biciklivel, hogy megnézhessék a magokról szóló kiállítást és a Pannon Magbank laborjában folyó munkát. A széles körű tájékoztatás és a vállalt mennyiség meghaladása (nyolcszáz helyett kilencszáztíz fajt gyűjtöttek be) miatt a projekt 2016 májusában kiérdemelte a LIFE „Best of the best” díját.

Növényi Diverzitás Központ
A projekt 2016 májusában kiérdemelte a LIFE „Best of the best” díját

LIFE
A puszta albérlője
A kék vércse védelme a Kárpát-medencében
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Budapest / Bükk vidéke / Körös-Maros vidéke
LIFE
Legelésre fel!
A hortobágyi legelőtavak ökológiai állapotának javítása
Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.
Hortobágy
LIFE
Vizet az erdőnek!
A talajvízszint csökkenés fékezése a somogyi Kaszón
Kaszó Zrt.
Kaszó
LIFE
A hulladék: érték
Nemzeti Ipari Szimbiózis Program megvalósítása Magyarországon
IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.
Budapest
LIFE
Lábnyom a jövőnek
Cél az energiafelhasználás optimalizálása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése
Herman Ottó Intézet
Budapest
Visszahódítják a madarak királyait
LIFE
Visszahódítják a madarak királyait

Visszahódítják a madarak királyait
Sarród

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat