NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
HM Védelemgazdasági Hivatal – Veszprém
Budapest
A történet hangban
Történetek
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
R-Fire Kft.
WWF Magyarország Natura 2000
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
NÉBIH
Célzott természetvédelem a lőtéren
Honvédségi használatban álló területrekonstrukció a Keleti-Bakonyban
LIFE

A katonai és természetvédelmi tevékenységek összehangolásáért a LIFE+ alapból nyert 1 591 442 euró közvetlen brüsszeli támogatást a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal és partnerszervezetei: a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. (Verga), az Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. Az MH Bakony Harckiképző Központ várpalotai lő- és gyakorlóterének természeti értékei megőrzéséért 2009 és 2014 között folytatott munka nyomán a terület a Natura 2000 hálózat részévé válhatott.

A várpalotai lőtér mezején alaposan végigrobogott a történelem kereke. A huszonötezer hektáros állami területet 1913-tól használták katonai bázisként, még az Osztrák-Magyar Monarchia színei alatt. A szovjet csapatok érkezéséig a magyar haderő működtette, aztán az oroszok egyik fő gyakorlatozó helyévé vált. A rendszerváltoztatás óta a lőtér nemzetközi jelentőséggel bír, aktívan jelen vannak itt a helyi és szövetséges csapatok is.

Érkezésünkkor épp nemzetközi NATO hadgyakorlat folyik, így bejutni sem egyszerű a LIFE projektterületre. Találkozónkat ezért a projektvezetőkkel az egyik partnerszervezet, a Veszprémi Erdőgazdaság (Verga) Zrt. székhelyén tartjuk. Szedlák Tibor, a Verga termelési vezérigazgató-helyettese és Petróczi Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese először a lőtér természetvédelmi értékeiről beszélnek.

HM Védelemgazdasági Hivatal
Szedlák Tibor (középen) és Petróczi Imre (jobbra) először a lőtér természetvédelmi értékeiről beszélnek

– Európai szempontból is jelentős területről beszélünk, tehát az Unió számára is fontos a megőrzése. A nagy kiterjedésű térség dolomitos kőzetre épül, talajrétege vékony, könnyen károsítható és nehezen regenerálódik. A száraz élőhelyen kevés az erdő, inkább a gyep jellemző. Bár a katonai használat nem tette teljesen tönkre, a szovjet jelenlét sok kárt okozott, és néhány őshonos faj, mint például az ürge vagy a kerecsensólyom veszélybe került az évek során – magyarázzák a szakértők.

A Keleti-Bakony projekt ötlete a 2004-es Európai Uniós csatlakozás után kezdett kibontakozni. A tagországoknak ekkor kellett kijelölni, mely területeket javasolnák a Natura 2000 hálózatba. A partnerek meggyőzték a várpalotai lőteret fenntartó Honvédelmi Minisztériumot, adja be a LIFE pályázatot, így a Natura 2000 jelölő élőhelyeket és fajokat az uniós alapból hozhatják kedvezőbb állapotba. A programot megkezdték 2007-ben, de azzal a feltétellel kapták meg a támogatást, hogy a terület a projekt végére a Natura 2000 hálózat része lesz.

HM Védelemgazdasági Hivatal
A projektvezetők számára kiemelten fontos az After-LIFE időszak is

Ez 2010-ben sikerült is, addig azonban számos feladatot kellett teljesíteni. A kezdeti tervezési munkák és szükséges eszközbeszerzések után a Balaton-felvidék Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai megkezdték a természetvédelmi munkát: alapállapot-felvételezés, kezelési intézkedések kidolgozása, majd az aktív természetvédelmi beavatkozások következtek, pl. a kerecsensólyom táplálékbiztosításának jegyében hatszáz ürgét telepítettek a projektterületre; a behozott állományok nagy része meg is maradt. Folyamatos monitorozást, felmérést végeztek a dolomitos gyepek állapotáról, hogy a beavatkozások eredményességét nyomon lehessen követni, ezen kívül vezetett túrákat szerveztek a nagyközönségnek és a katonaságnak. A haderő oktatását is ők vették a kezükbe, munkájuknak hála, ma már mindenki „környezettudatosan” mozog a lőtéren.

Szedlák Tibortól megtudjuk, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. is kivette a részét a területfenntartásban és az aktív beavatkozásokban. A tűzveszélyes részek közelében tűzvédelmi zónát és úthálózatot fejlesztettek, illetve ezek mellett mesterséges víznyerőhelyet alakítottak ki, az elhagyott szovjet objektumokat (bunkerek, lőtéri figyelők, bányák) pedig lebontották. Persze nem mindet: néhány létesítményben denevérek leltek otthonra. Az invazív fafajok visszaszorítását is a Verga végezte, ezen kívül a lőtér hatszáz hektárján gyeprekonstrukció történt, amit ma már a hagyományos kezelés részeként, birkával legeltetnek.

HM Védelemgazdasági Hivatal
Vécsei Attilai (Honvédelmi Minisztérium), Petróczi Imre (Balaton-felvidék Nemzeti Park), Szedlák Tibor (Verga Zrt)

Petróczi Imre kiemeli a projektet követő After-LIFE időszak fontosságát is, ami a helyrehozott élőhelyek további fenntartását, ápolását szolgálja. Ez nem okoz különösebb gondot a szervezeteknek, mert a projekt során összeállítottak egy Natura 2000 fenntartási tervet erre a nagykiterjedésű, dolomitos élőhelyegyüttesre specializálva. A projekt egészét tekintve a projektvezető elmondja, a LIFE programnak köszönhetően a várpalotai lőtér ma is képes hosszú távon fenntartani a katonai használatot, a természetvédelmi érdekek figyelembe vételével.

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat