NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
HM Védelemgazdasági Hivatal – Veszprém
Budapest
A történet hangban
Történetek
MOME
mcule.com Kft
Csip-Csup Csodák Magánóvoda
Hungaro Lux Light Kft
Anthropolis Egyesület
Focusfox
Célzott természetvédelem a lőtéren
Honvédségi használatban álló területrekonstrukció a Keleti-Bakonyban
LIFE

A katonai és természetvédelmi tevékenységek összehangolásáért a LIFE+ alapból nyert 1 591 442 euró közvetlen brüsszeli támogatást a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal és partnerszervezetei: a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. (Verga), az Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. Az MH Bakony Harckiképző Központ várpalotai lő- és gyakorlóterének természeti értékei megőrzéséért 2009 és 2014 között folytatott munka nyomán a terület a Natura 2000 hálózat részévé válhatott.

A várpalotai lőtér mezején alaposan végigrobogott a történelem kereke. A huszonötezer hektáros állami területet 1913-tól használták katonai bázisként, még az Osztrák-Magyar Monarchia színei alatt. A szovjet csapatok érkezéséig a magyar haderő működtette, aztán az oroszok egyik fő gyakorlatozó helyévé vált. A rendszerváltoztatás óta a lőtér nemzetközi jelentőséggel bír, aktívan jelen vannak itt a helyi és szövetséges csapatok is.

Érkezésünkkor épp nemzetközi NATO hadgyakorlat folyik, így bejutni sem egyszerű a LIFE projektterületre. Találkozónkat ezért a projektvezetőkkel az egyik partnerszervezet, a Veszprémi Erdőgazdaság (Verga) Zrt. székhelyén tartjuk. Szedlák Tibor, a Verga termelési vezérigazgató-helyettese és Petróczi Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese először a lőtér természetvédelmi értékeiről beszélnek.

HM Védelemgazdasági Hivatal
Szedlák Tibor (középen) és Petróczi Imre (jobbra) először a lőtér természetvédelmi értékeiről beszélnek

– Európai szempontból is jelentős területről beszélünk, tehát az Unió számára is fontos a megőrzése. A nagy kiterjedésű térség dolomitos kőzetre épül, talajrétege vékony, könnyen károsítható és nehezen regenerálódik. A száraz élőhelyen kevés az erdő, inkább a gyep jellemző. Bár a katonai használat nem tette teljesen tönkre, a szovjet jelenlét sok kárt okozott, és néhány őshonos faj, mint például az ürge vagy a kerecsensólyom veszélybe került az évek során – magyarázzák a szakértők.

A Keleti-Bakony projekt ötlete a 2004-es Európai Uniós csatlakozás után kezdett kibontakozni. A tagországoknak ekkor kellett kijelölni, mely területeket javasolnák a Natura 2000 hálózatba. A partnerek meggyőzték a várpalotai lőteret fenntartó Honvédelmi Minisztériumot, adja be a LIFE pályázatot, így a Natura 2000 jelölő élőhelyeket és fajokat az uniós alapból hozhatják kedvezőbb állapotba. A programot megkezdték 2007-ben, de azzal a feltétellel kapták meg a támogatást, hogy a terület a projekt végére a Natura 2000 hálózat része lesz.

HM Védelemgazdasági Hivatal
A projektvezetők számára kiemelten fontos az After-LIFE időszak is

Ez 2010-ben sikerült is, addig azonban számos feladatot kellett teljesíteni. A kezdeti tervezési munkák és szükséges eszközbeszerzések után a Balaton-felvidék Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai megkezdték a természetvédelmi munkát: alapállapot-felvételezés, kezelési intézkedések kidolgozása, majd az aktív természetvédelmi beavatkozások következtek, pl. a kerecsensólyom táplálékbiztosításának jegyében hatszáz ürgét telepítettek a projektterületre; a behozott állományok nagy része meg is maradt. Folyamatos monitorozást, felmérést végeztek a dolomitos gyepek állapotáról, hogy a beavatkozások eredményességét nyomon lehessen követni, ezen kívül vezetett túrákat szerveztek a nagyközönségnek és a katonaságnak. A haderő oktatását is ők vették a kezükbe, munkájuknak hála, ma már mindenki „környezettudatosan” mozog a lőtéren.

Szedlák Tibortól megtudjuk, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. is kivette a részét a területfenntartásban és az aktív beavatkozásokban. A tűzveszélyes részek közelében tűzvédelmi zónát és úthálózatot fejlesztettek, illetve ezek mellett mesterséges víznyerőhelyet alakítottak ki, az elhagyott szovjet objektumokat (bunkerek, lőtéri figyelők, bányák) pedig lebontották. Persze nem mindet: néhány létesítményben denevérek leltek otthonra. Az invazív fafajok visszaszorítását is a Verga végezte, ezen kívül a lőtér hatszáz hektárján gyeprekonstrukció történt, amit ma már a hagyományos kezelés részeként, birkával legeltetnek.

HM Védelemgazdasági Hivatal
Vécsei Attilai (Honvédelmi Minisztérium), Petróczi Imre (Balaton-felvidék Nemzeti Park), Szedlák Tibor (Verga Zrt)

Petróczi Imre kiemeli a projektet követő After-LIFE időszak fontosságát is, ami a helyrehozott élőhelyek további fenntartását, ápolását szolgálja. Ez nem okoz különösebb gondot a szervezeteknek, mert a projekt során összeállítottak egy Natura 2000 fenntartási tervet erre a nagykiterjedésű, dolomitos élőhelyegyüttesre specializálva. A projekt egészét tekintve a projektvezető elmondja, a LIFE programnak köszönhetően a várpalotai lőtér ma is képes hosszú távon fenntartani a katonai használatot, a természetvédelmi érdekek figyelembe vételével.

Europe for Citizens
Hétköznapi hősöket toboroznak a jövőnek

Soproni Evangélikus Egyházközség
Sopron
Creative Europe
Művészettel a szemét ellen
Pure or Plastic?! – a 2018-as budapesti ART MOMENTS hívószava az újrahasznosítás lesz
Hybridart Management
Budapest
LIFE
Tiszta levegőt!
Civil összefogás a közlekedési eredetű szennyezés csökkentéséért
Levegő Munkacsoport
Budapest
LIFE
A Biodiverzitás Fővárosa
Uniós törekvés az önkormányzatok környezetvédelmi szemléletformálására
Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
Siófok
LIFE
Magtól magig
Vadon élő növények magvainak begyűjtése és hosszú távú megőrzése
Növényi Diverzitás Központ
Tápiószele
LIFE
Felfrissül a holtág
Horvát-magyar társulás az Ó-Dráva környezetének helyreállításáért
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Barcs

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat