NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont Kft
Budapest
Történetek
Focusfox
Metropolis Media Group
Magyar Diáksport Szövetség
Magyar Élelmiszerbank Egyesület, Biogáz Unió Zrt.
Szépírók Társasága
OptoForce Kft.
Projekt a Keleti Partnerségért
Uniós pályázatokkal népszerűsítik a kutatás-fejlesztést a keleti térségben
Horizon 2020

A Keleti Partnerség (EaP) és az Európai Unió országainak kutatási, innovációs együttműködését hivatott elősegíteni az EaP PLUS elnevezésű projekt, amelynek budapesti szereplője a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont Kft. (RCISD). A projekt célja, hogy az EaP-államokat hatékonyabban bekapcsolja az európai pályázati vérkeringésbe, ezzel együtt népszerűsítse az innovációt a keleti térségben. Dr. Kardon Béla tudományos igazgatóval beszélgettünk a projektről.

– Az EaP PLUS projekt célja, hogy a Keleti Partnerség országait (Fehéroroszországot, Moldáviát, Ukrajnát valamint a három kaukázusi országot, Azerbajdzsánt, Grúziát, Örményországot) és az Uniót minél közelebb hozza egymáshoz, már ami a tudományos életet illeti – adja meg interjúnknak a felütést dr. Kardon Béla, az RCISD tudományos igazgatója, az EaP PLUS-projekt hazai tevékenységeinek szakmai vezetője.

– Cégük hat évvel ezelőtt alakult kettős céllal: egyrészt, hogy magyar vállalkozásoknak nyújtson segítséget az innovációs tevékenységük hatékonyabb működtetésében, másrészt, hogy részt vegyenek nonprofit  nemzetközi projektekben, mint amilyen az EaP PLUS is. Ezzel a projekttel az a célunk, hogy minél több közös pályázat születhessen, hogy minél jobban ki tudjuk használni azt a potenciált, amelyet a közös munka eredményezhet – magyarázza dr. Kardon Béla. – Nem lehet elégszer hangsúlyozni: legfontosabb erőforrásunk az emberi elme, azaz a tudás. Ezt kell tudnunk minél jobban kiaknázni. Ha időben megfelelően menedzselnek egy kutatót a keleti régióban, akkor tevékenységével hozzájárulhat az európai tudásbázis növekedéséhez. A tudományos kutatás hosszú távon nemcsak a kíváncsiságunk kielégítésére szolgál, hanem konkrétan anyagi haszonnal is kecsegtet – mondja az RCISD vezetője. – Statisztikailag valószínűsíthető, hogy például Ukrajnában arányaiban épp annyi ötlet terem, mint mondjuk Franciaországban, miközben az ötletek megvalósítására már messzemenően kisebb az esély a kelet-európai régióban. Ennek számos oka van a financiális háttértől a politikai-társadalmi berendezkedésig.

Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont KftDr Kardon Béla: „Nem lehet elégszer hangsúlyozni: legfontosabb erőforrásunk az emberi elme, azaz a tudás”

Ezen a helyzeten segítenek a hasonló együttműködés-serkentő projektek. Dr. Kardon Béláék a Keleti Partnerség országaiban alapvetően olyan cégekkel és állami intézményekkel tartják a kapcsolatot, amelyek a kutatókat támogatják. – Azt várjuk, hogy az európai vérkeringésbe jutva a kutatók helyi érvényesülési lehetősége is javuljon. Nem az a célunk tehát, hogy ezeket a szereplőket elcsábítsuk: ellenkezőleg, hogy az együttműködésünknek köszönhetően jobb feltételekkel tudjanak érvényesülni otthon, hogy informáljuk őket az európai lehetőségekről, és konkrét tanácsokat is adjunk arról, hogy miként tudnak bekerüli egy-egy pályázatba és a pályázatok által egy-egy projektbe.

– Egy ilyen projekt jellemzően három évig tart, kezdődik egy indító üléssel, amelyen a koordinátor ismerteti a tagokkal a feladatokat – részletezi az RCISD tudományos igazgatója. A projekt során különböző rendezvényeket szerveznek, különböző tematikájú tanulmányok, felmérések készülnek. Így például felmérik, hogy egy adott országban a kutatóknak milyen igényeik vannak, milyen területen számítanak előremozdulásra. A partnerek információs napokat tartanak, ösztöndíjakat szerveznek előzetesen kiválasztott kutatóknak, hogy kijuthassanak európai uniós rendezvényekre, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek számukra, és ahol további partnerekre tehetnek szert.

<
>

Az RCISD speciális helyzete abból fakad a hasonló projektekben, hogy hidat képez Nyugat-Európa és a keleti régió között. – Sokszor tapasztaljuk, hogy valaki idejön Nyugat-Európából, és tart egy előadást arról, hogy hogyan kell működnie a technológiai transzfernek. Igen ám, de az innovációs környezet Magyarországon nem olyan, mint mondjuk Hollandiában. A recept nem másolható – mutat rá az igazgató. – Ha ugyanez Moldovában vagy Grúziában történik, akkor pedig különösen nem. „Új” tagországként, volt szocialista államként mi talán több megértéssel vagyunk a keleti régió problémái iránt.

Dr. Kardon Béla egy konkrét példát is hoz: – Magyarországon az 1993-ban módosult felsőoktatási törvény alapján a tudományos fokozatok odaítélése az akadémiáról visszakerült az egyetemekhez. Mindezt sikerült békésen megoldani, anélkül, hogy az MTA kiváló intézményeit tönkretették volna – mondja. – Hasonló folyamatok zajlanak a Keleti Partnerség országaiban most. Mi ezekben a projektekben jó példát tudunk mutatni, hogy a hasonló folyamatokat – például a tudományos fokozatok modernizálását – miként lehet gördülékenyen végrehajtani.

Horizon 2020
Időben a cukorbetegség ellen
Iskolai felkészítés a diabétesz megelőzésére
Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar
Debrecen
Horizon 2020
A balesetveszély gyorsabb felismerése
PROSPECT: proaktív vezetéstámogatási rendszer a gyalogosok és kerékpárosok védelméért
BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék
Horizon 2020
Pillanatkép a félelemérzetről
Áldozattá válás, bűnözéstől való aggodalom, szociális sérülékenység Európa nagyvárosaiban
Országos Kriminológiai Intézet
Budapest
Horizon 2020
Magyarok a 3D jövőjéért
A Holografika Kft. fejleszti a háromdimenziós megjelenítési technológiát abban a projektben, amely a nagy méretű kijelzők következő generációját alapozhatja meg
Holografika Kft.
Budapest
Horizon 2020
Olcsóbban fenntartható adatközpontok
Magyar vezetéssel alkotják meg az új generációs, energiahatékony informatikai fellegvárakat
H1 Systems Kft.
Budapest
Horizon 2020
Ősgabonákkal a változatosabb étkezéskultúráért
Az alakor és tönke tájfajták gyakorlati kutatásával foglalkoznak a Diversifood projektben
Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Budapest

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat