Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Budapest

Az ellenállás kultúrája

A rendszerváltás környékén sokan és sokat foglalkoztak az ellenkulturális vagy underground mozgalmakkal, de összességében mindez nem vált európai közkinccsé. Miért lenne kár, ha a kultúrának ez a rétege feledésbe merülne, és mit lehet a felejtés ellen tenni? Erről kérdeztük Horváth Sándort, a COURAGE projekt kutatásvezetőjét:
– Nem kizárólag nagyhatalmi játszmák eredményezték a kommunista rendszer bukását, a “földalatti” civil szerveződések és a kulturális szféra ellenállása is gyengítette azt. Ma már erre nem sokan gondolnak, Nyugat-Európában rendre a tettes és az áldozat szerepe jut eszébe a külföldieknek – fogalmazott a történész. – Azért pályáztunk több neves európai egyetemmel, kutatóintézettel a kiválósági alapon odaítélhető Horizon 2020 program felhívására, hogy a kulturális ellenállás történetére és a társadalomra gyakorolt hatására irányítsuk a figyelmet.

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Horváth Sándor, a COURAGE projekt kutatásvezetője

Bár tizenöt kelet-európai országra és a kelet-európaiak nyugati diaszpóráinak gyűjteményeire terjed ki a kutatás, részt vesz benne az Oxfordi Egyetem és a dublini Trinity College is. Utóbbi intézmények munkatársai az államszocializmus idején nyugatra menekült kelet-európaiak ellenkulturális tevékenységét vizsgálják: miként nyújtottak alternatívát hazájuk „hivatalos” kultúrájához képest? A nemzetközi konzorcium egyes partnerintézményei – saját nyelvükön és angolul – online adatbázist hoznak létre, amely az underground mozgalmak történetéhez kapcsolódó köz- és magángyűjtemények részletes leírását nyújtja. A tervek szerint a projektidő letelte után maguk a felhasználók bővíthetik majd az adatbázist további értékek hozzáadásával.

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Az Európai Bizottság fontosnak tartja, hogy a projekt eredményei a szakpolitika részévé váljanak

A gyűjtemények tárgyainak, dokumentumainak, audiovizuális tartalmának felkutatása és regisztrálása még önmagában nem elegendő. A COURAGE szeretné elérni, hogy térségünk után a nyugati történelemoktatásban is hitelesebben jelenjék meg. A projekt munkatársai ezért online tananyagot fejlesztenek a középiskolák és a felsőoktatás számára: erre építve igyekeznek ösztönözni, hogy a fiatalok is árnyaltabban gondolkodjanak a korszakról.

Kiállítás is készül, mely a fellelt emlékek széleskörű bemutatását célozza. A COURAGE más nagy európai tudományos vállalkozásokkal karöltve szeretné elérni, hogy a brüsszeli Európai Történelem Házában, a volt szovjet blokk kulturális értékei hangsúlyosabban jelenjenek meg. A konzorcium több dokumentumfilm-fesztivált, kerekasztal-beszélgetést is rendez a témában Budapesten, Prágában, Varsóban és Bukaresten.

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
A COURAGE csapata

Az Európai Bizottság fontosnak tartja, hogy a projekt eredményei az uniós szakpolitika részévé váljanak – fejtette ki Horváth Sándor. Arra kell felhívni a politikusok figyelmét, hogy akik itt, a kommunista korszakban megtűrve és félig-meddig titokban alkottak, a nyugat-európaiakhoz hasonlóan sok mindent hozzátettek az európai gondolkodáshoz. A COURAGE kutatóprogram távlati célja, hogy minél nagyobb figyelem irányuljon nemcsak országos, de uniós szinten is az államszocialista rendszerek alatti kulturális ellenállásra.