Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

SAGA: a gasztronómia és az élelmiszeripar területén működő szociális szövetkezetekért

Erasmus+

Számos olyan vidékei terület küzd az elnéptelenedés okozta gazdasági kihívásokkal, ahol a gazdag kulináris örökség és az élelmiszertermelés lehetőséget teremthetne az ott élők számára. Az Erasmus+ támogatással megvalósuló SAGA projekt célja, hogy az ezen a területen működő szociális szövetkezeteket segítse a kihívások megválaszolásához szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésével, valamint új szociális szövetkezetek létrehozásának támogatásával. A nemzetközi konzorcium vezetője a DDRIÜ Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft., Kiss Anikó vezető projektmenedzserrel beszélgettünk.

Mit jelent az „Üres Európa” fogalma?

A vidéki elnéptelenedés tendenciája számos európai országban és régióban jellemző. Ezek a területek jelentős demográfiai és gazdasági kihívásokkal szembesülnek, amit a közszolgáltatások alacsony színvonala és nehéz elérhetősége tovább mélyít, ugyanakkor értékes hagyományokkal bírnak. A projekt célja, hogy segítse az egyenlőtlenségek csökkentését, a gazdasági fellendülést, valamint az inkluzív és fenntartható hosszú távú növekedést az „Üres Európa” területén.

Korábban is foglalkoztak már ezzel a témával?

A DDRIÜ korábbi nemzetközi együttműködései közül kettő projekt is volt, amelyek fókuszában az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozók segítése állt. Az egyik, 2019-ben zárult projektünk azzal foglalkozott, hogy a vállalkozói készségeket és kompetenciákat javítsa élelmiszeripari innovációkon keresztül. A másik egy korábbi projekt volt és a mezőgazdasági KKV-k alacsony versenyképességének növelését célozta K+F tevékenységek, a nemzetköziesedést segítő szolgáltatások kialakítása, valamint tradicionális termékek innovációs potenciálja révén. A megvalósítás során azt láttuk, illetve korábban más területről is azt tapasztaltuk, hogy mind a KKV szektor, mind az egyéni vállalkozások fejlesztendő terület. Akinek nincs lehetősége arra, hogy vállalkozást alapítson az élelmiszeripar területen, választhatja az őstermelő és a szociális szövetkezet formát is.

A SAGA projektet széleskörű nemzetközi együttműködés valósítja meg az önök vezetésével még egy magyar, valamint spanyol, bolgár, román holland partnerekkel. Hogyan sikerült felépíteniük a konzorciumot?

Volt már korábbról egy partnerségünk – ez egészült ki most ebben a projektben. A probléma azonosítása és a pályázati ötlet kidolgozása teljes mértékben közösen működött. Nagyon nagy segítség volt az EOLAS Spanyolországból, akik komoly pályázatírási tapasztalattal rendelkeznek és azon a spanyol területen, ahol élnek az elnéptelenedés hasonlóan súlyos, mint Magyarországon. Hazánkban is vannak olyan területek, ahol a szociális szövetkezetek létrehozása, fejlesztése kiút lehet a gazdasági problémákból, de úgy lehet a leghatékonyabban megvalósítani ezeket a folyamatokat, ha a résztvevők, akik megalapítják – vagy már megalapították –a szociális szövetkezeteket, kapnak valamilyen pluszt annak érdekében, hogy tudjanak fejlődni és növekedni. A pályázati dokumentáció közös összeállítása  egy olyan koncepciót eredményezett, amellyel kapcsolatban a bírálóktól semmilyen tisztázó kérdést sem kaptunk, elsőre megítélték a támogatást. Tavaly októberben kezdtük el a kétéves projektet.

A projekt fókuszában a képzési program kidolgozása áll…

Annak érdekében, hogy a célcsoport valós igényeit szolgáljuk ki, először egy alapos kutatómunkát végzünk, ami jelenleg folyamatban van és körülbelül május végéig tart. Azért, hogy megalapozzuk magát a tananyagot és felmérjük a szükségleteket, hogy milyen képességeket, kompetenciákat szeretnének fejleszteni, először végzünk egy helyzetfelmérést a bevont régiókról – ez Magyarországon két régiót jelent, a Dél-Dunántúlt és az Észak-Magyarországot.

Elvégezzük a regionális elemzéseket, megnézzük, hogy a szociális vállalkozások milyen területeken tevékenyednek, meglátogatjuk őket – a két partner Magyarországon összesen hat mezőgazdaság, élelmiszeripar, turizmus és gasztronómia területén tevékenykedő szociális szövetkezetet vizsgál – és felmérjük azt is, hogy a megalakulásuktól kezdve milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, mit tudtak leküzdeni, mi az, ami még mindig gondot okoz nekik és hogyan tudnak érvényesülni a piacon.

Kisvejkén gyümölcslé készítő üzemet, Márokon savanyúságokkal, Magyarhertelenden pedig tejtermékekkel foglalkozó szociális szövetkezetet látogattunk meg. Sok olyan dolgot mondtak el az interjúk során, amikről nem is gondolnák, hogy olyan piaci korlátot jelentenek, amiket nem tudnak megugrani és a hazai támogatási rendszerek sem nyújtanak elegendő segítséget. Nem tudnak olyan támogatásokra pályázni, mint egy KKV, ha fejlesztésekről van szó, mert más szabályok vonatkoznak rájuk.

Mindezek alapján minden partner összegyűjti azokat az információkat, amikről úgy gondoljuk, hogy megalapozhatják a tananyagot. Az adatgyűjtést követően esettanulmányok készülnek az interjúkból, illetve a helyzetelemzés átfogó dokumentummá válik és felállítunk egy keretrendszert, ami definiálja a fejlesztendő készségeket és kompetenciákat, valamint megfogalmazza a képzési igényeket. Ezt fogja követni a tananyag összeállítása az év második felében. A tréning programot úgy tervezzük, hogy online és offline felületen egyaránt megvalósítható részei lesznek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kialakításra kerül egy online tanulási platform, de ehhez offline támogató tevékenységeket szeretnénk rendelni, hogy még sikeresebb legyen a képzés. Többszörös tesztelési folyamatnak is alá fogjuk vetni, az első részben minden partnerszervezet két főt von be, hogy tesztelje le az online platformot és a hozzá tartozó személyes segítségnyújtást. Amikor a véleményeket összegyűjtöttük és azok alapján az esetleges módosításokat elvégeztük, lesz még egy tesztelési kör, amibe minden partner húsz főt fog bevonni egy három hónapos időtartamon keresztül. Amikor mindezzel megvagyunk, akkor szeretnénk azt mondani, hogy elkészültünk és átadhatóvá tudjuk tenni mind a platformot, mind a tananyagot más szervezetek számára, akik szeretnék ezt hasznosítani. Rendezvényeket is szervezünk, amelyek célja, hogy még hatékonyabban mérjük fel a célcsoport igényeit és adjunk át információkat magáról a projektről.

A legfontosabb, hogy a tényleges igényekre fókuszálva építsük a tananyagot. Azt szeretnénk, hogy attól, hogy nemzetközi együttműködés keretében készül, mégis választ adna a különböző helyek eltérő sajátosságaira. Például Magyarországon szociális vállalkozások helyett jellemzően szociális szövetkezetek vannak, míg másutt eltérő a struktúra, mások a követelményrendszerek, a jogi szabályozás is, ezért nem szeretnénk, ha nagyon általános lenne, így a projekt utolsó szakaszában készül majd egy útmutató ahhoz, hogyan lehet országspecifikussá tenni.

A projekt honlapja: http://projectsaga.eu/

˄