| Vissza | |||
NYERŐMAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött | |||
HM Védelemgazdasági Hivatal – GyőrszentivánGyőrszentivánKörnyezetvédő hadgyakorlatokTávolról talán kietlen vidéknek tűnik a győrszentiváni katonai lőtér, a futóhomok mozgásával alakuló pusztaságról könnyen feltételezzük, hogy csak honvédelmi szempontból fontos terület. Pedig ez az élőhely rengeteg állat- és növényfajnak ad háborítatlan otthont: gyurgyalagok vertek tanyát a homokbuckák apró mélyedéseiben, a kissé nedves pocsolyák mellett ezerszínű pillangósereg sütkérezik. Kissé távolabbra nézve pusztai tölgyerdő foltok zöldellenek, de tavasszal ezerszám virágzik a tavaszi hérics, a fekete kökörcsin, a vitézkosbor és az agárkosbor is. A lőtér ma a Magyar Honvédség egyetlen nyugat-dunántúli lőtere, még az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege kezdte használni ágyúlőtérként. A történelem forgatókönyve aztán a szovjet fegyvereseket vezényelte a tájra. Ők nem kímélték a természetet: földsáncokat, lőárkokat építettek a homokpusztán, rendszeresen égettek, amitől a természetes növényzet helyenként jelentős mértékben sérült.
Ám mégis, a katonai igénybevétel – mivel a területet elzárta a nyilvánosság elől – megőrizte természeti értékeinket. A környező területekkel szemben, ahol a beépítés és a mezőgazdasági művelés következtében a természetes növénytakaró megsemmisült, a lőtéren ma is nagyrészt természetes élőhelyeket találunk. Napjainkban az igazi veszélyforrást az élőhelyre a kirándulók, környékbeli lakosok jelentik, például az illegális hulladéklerakással vagy a terepmotorozással. A győrszentiváni lankákon a három projektvezető, Vécsei Attila, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalból, Szőke Péter, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. területgazdálkodási igazgatója, és Takács Gábor, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakreferense kalauzol minket. A szakemberek között nagy az összhang, véleményük szerint ez a sikeres projekt kulcsa. – A legmagasabb, hetvenöt százalékos támogatást kaptuk meg; konzorciumunkban a Honvédelmi Minisztérium vállalta a koordinációs szerepet. Mi, a Budapesti Erdőgazdaságnál a konkrét természetmegőrzési feladatokkal, invazív növényirtással, gyeprekonstrukcióval, a holt szerves anyagok eltávolításával és legeltetéssel, műszaki tervezéssel, hatósági engedélyek beszerzésével, közbeszerzéssel, a szovjet haderő által felépített objektumok lebontásával és a felhalmozódott hétezer köbméter hulladék eltávolításával, továbbá a projektterület körbekerítésével és lezárásával foglalkoztunk – meséli Szőke Péter.
Egy kisebb homokbucka tetejére érve Takács Gábor a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelméért végzett munkáról kezd beszélni: – Sajnos a területen több özönfaj is megtelepedett, részben szándékosan (pl. akác), részben spontán (pl. selyemkóró), amelyek agresszív terjedésükkel átalakítják a homoki gyepeket és az őshonos euro-szibériai tölgyeseket. A projekt keretében elsősorban a meglévő gyepek megőrzésére és állapotának javítására koncentráltunk, így három év alatt közel háromszáz hektáros, összefüggő, őshonos facsoportokkal tagolt homoki gyep jött létre. Az özönnövényeket a teljes területen sikerült eltávolítani, vagy borításukat a kezelhetőség mértékére lecsökkenteni. Az illegális hulladéklerakók, betonfelületek felszámolása után közel tizenhat hektáron végeztünk helyben gyűjtött fűmaggal gyepesítést. Az elvégzett munka egy hosszú folyamat kezdete, a következő években extenzív legeltetéssel, kisebb beavatkozásokkal kell segítenünk a megindult természetes regenerációs folyamatokat. A projektnek nem képezte részét a beékelődő üzemtervezett erdők átalakítása, ez sokkal hosszabb, akár húsz-harmincéves folyamat lesz, melyet az erdőgazdaság a gazdálkodás keretei között is biztosítani tud.
Korábbi riportunkból: A katonai és természetvédelmi tevékenységek összehangolásáért a LIFE+ alapból nyert 1 591 442 euró közvetlen brüsszeli támogatást a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal és partnerszervezetei: a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. (Verga), az Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. Az MH Bakony Harckiképző Központ várpalotai lő- és gyakorlóterének természeti értékei megőrzéséért 2009 és 2014 között folytatott munka nyomán a terület a Natura 2000 hálózat részévé válhatott. | |||
