| Vissza | |||
NYERŐMAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött | |||
Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó IrodaBudapestBalkáni nyomvonalHatalmas port kavart tavaly augusztusban a tehergépjárműbe rekedt hetvenegy migráns tragikus halála. Az osztrák-magyar határszakasz közelében megtalált jármű egy embercsempész bandához tartozott, amelynek tagjai az autópálya leállósávjában hagyták a nekik fizető menekülteket – zárt ajtók mögött. A bűntett nem maradt következmények nélkül, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tagjai már két napon belül elfogták az öt elkövetőt. Az Országgyűlés és a Kormány a tavalyi év során úgy döntött, hogy szigorítani kell a BTK-t, és a határzárra vonatkozó rendeletek közé még hármat bevezettek. Nagyobb büntetéseket szabtak ki az elkövetőkre, és az embercsempészésért kapott letöltendő büntetés idejét is felemelték minimum nyolc, maximum negyven évre.
Boross Zoltán, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda alezredese azt vallja, hogy mióta államok léteznek, azóta embercsempészés is van. Szervezete – országos hatáskörrel és illetékességgel, amely egyedülálló hazánkban – az illegális migráció ellen küzd, s bár tudják, a határátkelésben segítő bandákat teljes mértékben nem lehet felszámolni, az útvonalak felderítésével, a csempészek kommunikációjának megfejtésével mégis komoly eredményeket lehet elérni.
Az osztag munkája nemzetközi szinten is elismert, már 2006 óta pályáznak és nyernek folyamatosan uniós programokban. A mostani – ISEC programban sikeres – projektjük előtörténete is több évre nyúlik vissza. Már 2011 őszén észrevették, mennyire megnövekedett a jogellenes bevándorlás mértéke a nyugat-balkáni útvonalon (ez akkor még az afrikai és görög válság hatására történt), és úgy ítélték meg, gyorsan kell válaszolni a krízisre. Hamar nemzetközi együttműködésbe kezdtek, s a tíz érintett tagországgal való megegyezés után fogtak bele a pályázásba. A társulás fontosságát példázza, hogy négy ország pénzügyi előnyök nélkül is csatlakozni akart a konzorciumhoz.
A partnerországok tevékenysége a projektben az embercsempész sejtek beazonosításával kezdődik, ki kell deríteniük, kik a csoportok tagjai és mennyien vannak. Ebben nagy segítséget adnak maguk az elfogott orgazdák és kuncsaftjaik, az ő vallomásaikból tudnak levonni hasznos következtetéseket. Így nyomozták ki például, hogy a nyugat-balkáni útvonal főszervezője Szerbiában él. Az alezredes hozzáteszi, az illegális határátkelést elősegítő személyek igazodtak a szigorúbb ellenőrzésekhez, ezért sokszor már nem autópályákon, hanem alternatív, harmadrendű utakon szállítják a migránsokat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a szigorított büntetés hatására a csempészek reakciói is radikálisabbá váltak az őket követő rendőrökkel szemben.
| |||
