Balkáni nyomvonal
Összefogás a nyugat-balkáni embercsempész útvonal felszámolásáért
Elnyert összeg: 300 000 euró
―
1 357 000 euró direkt brüsszeli forrást nyert az a tíz országból álló konzorcium, amely a nyugat-balkáni embercsempész útvonalak feltárását, az embercsempészek felderítését és felelősségre vonását tűzte ki célul. A 2012-2015 között létrejött partnerség magyar vezetője, a Nemzeti Nyomozó Iroda 300 000 euróból gazdálkodott, a kutatás eredményeiről Boross Zoltán osztályvezető-alezredest kérdeztük.
―
Hatalmas port kavart tavaly augusztusban a tehergépjárműbe rekedt hetvenegy migráns tragikus halála. Az osztrák-magyar határszakasz közelében megtalált jármű egy embercsempész bandához tartozott, amelynek tagjai az autópálya leállósávjában hagyták a nekik fizető menekülteket – zárt ajtók mögött. A bűntett nem maradt következmények nélkül, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tagjai már két napon belül elfogták az öt elkövetőt. Az Országgyűlés és a Kormány a tavalyi év során úgy döntött, hogy szigorítani kell a BTK-t, és a határzárra vonatkozó rendeletek közé még hármat bevezettek. Nagyobb büntetéseket szabtak ki az elkövetőkre, és az embercsempészésért kapott letöltendő büntetés idejét is felemelték minimum nyolc, maximum negyven évre.
Migránsok Gyékényes közelében
Boross Zoltán, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda alezredese azt vallja, hogy mióta államok léteznek, azóta embercsempészés is van. Szervezete – országos hatáskörrel és illetékességgel, amely egyedülálló hazánkban – az illegális migráció ellen küzd, s bár tudják, a határátkelésben segítő bandákat teljes mértékben nem lehet felszámolni, az útvonalak felderítésével, a csempészek kommunikációjának megfejtésével mégis komoly eredményeket lehet elérni.
Boross Zoltán alezredes az illegális migráció fő útvonalait mutatja
Az osztag munkája nemzetközi szinten is elismert, már 2006 óta pályáznak és nyernek folyamatosan uniós programokban. A mostani – ISEC programban sikeres – projektjük előtörténete is több évre nyúlik vissza. Már 2011 őszén észrevették, mennyire megnövekedett a jogellenes bevándorlás mértéke a nyugat-balkáni útvonalon (ez akkor még az afrikai és görög válság hatására történt), és úgy ítélték meg, gyorsan kell válaszolni a krízisre. Hamar nemzetközi együttműködésbe kezdtek, s a tíz érintett tagországgal való megegyezés után fogtak bele a pályázásba. A társulás fontosságát példázza, hogy négy ország pénzügyi előnyök nélkül is csatlakozni akart a konzorciumhoz.
A jelentkezést 2012-ben küldték el Brüsszelnek, és a következő évben el is indították a projektet, ami két éven keresztül futott. Mivel az Európai Bizottság prioritási listáján szerepel a nyugat-balkáni útvonal embercsempész szervezeteinek felderítése, a projekt kiemelkedően nagyarányú, kilencven százalékos támogatást kapott, a maradék tíz százalék önrészt a BM és az ORFK vezetősége segítette. A társulásba szerettek volna nem EU-s partnert is bevenni, így esett a választás a szerbiai Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságra.
A társulás fontosságát példázza, hogy négy ország pénzügyi előnyök nélkül is csatlakozni akart a konzorciumhoz.
A partnerországok tevékenysége a projektben az embercsempész sejtek beazonosításával kezdődik, ki kell deríteniük, kik a csoportok tagjai és mennyien vannak. Ebben nagy segítséget adnak maguk az elfogott orgazdák és kuncsaftjaik, az ő vallomásaikból tudnak levonni hasznos következtetéseket. Így nyomozták ki például, hogy a nyugat-balkáni útvonal főszervezője Szerbiában él. Az alezredes hozzáteszi, az illegális határátkelést elősegítő személyek igazodtak a szigorúbb ellenőrzésekhez, ezért sokszor már nem autópályákon, hanem alternatív, harmadrendű utakon szállítják a migránsokat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a szigorított büntetés hatására a csempészek reakciói is radikálisabbá váltak az őket követő rendőrökkel szemben.
A közös munkában állandó feladat a kockázatelemzés, a monitorozás, de legfőképpen az együttműködés folyamatos szinten tartása a tagországokkal. Ez sok forrást emészt fel, a hírszerzés módszereitől kezdve egészen az üzemanyag fogyasztásig. Boross Zoltán elmondta, hogy az Unió által kapott támogatás elköltéseit pontosan számon tartják, hiszen így őrizhetik meg a Bizottság bizalmát.
Ami a projekt eredményeit illeti, nem kell szerénykedniük: 2015-ben tíz embercsempész szervezetet derítettek fel és nyolcvannyolc embercsempészt sikerült elfogniuk. A munka ráadásul nem is ért véget a tavalyi évben, mert az intézmény újból pályázott, ezúttal az EMPACT Programban, továbbra is a nyugat-balkáni útvonal felderítéséért.